KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kényelmetlen intermezzónak voltunk szenvedő alanyai ezelőtt egy órával, még a napirendi pontok előtt, amikor olyan kérdéseken kellett vitatkozni, amelyeket jóformán nem is ismertünk, amiről nem is tudunk; az Elnök Úr történetesen a Köztársaság Alkotmányának módosítása tárgyalását szorgalmazta.
Ma reggel az aláírásnál átvettünk egy jó két kilónyi anyagot, amelyben többek között szerepelt az a módosító javaslat is, amelyet most tárgyalunk, a Zsiros Géza által előterjesztett, többször módosított, hatodik, nyolcadik vagy nem is tudom, hányadik változatban. De örömmel vettük - és veszem személy szerint én is -, hogy nagyon sok mindenben közeledett az álláspontunk, és jogdogmatikai szempontból is helyesnek tartom, hogy nem önálló törvény, hanem a földtörvénybe és a termelőszövetkezeti törvénybe kerül ez szervesen beépítésre. Mielőbb a tervezet kapcsán észrevételemet megtenném, néhány gondolatot szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani; bár készültem a hét végén - (felmutatja jegyzeteit) -, de ez az anyag így teljesen értelmét vesztette, érthető módon, és örülök is neki, hogy ezzel nem kell részletekbe menően foglalkoznom.
Egy dologra viszont kitérnék. A Kisgazdapárt eddigi felszólalásait hallgatva, még mindig úgy érzem, mintha a választási küzdelem finisében lennénk, s hangzatos propagandisztikus előadásuk - sokszor csúsztatásokkal telítve - arra irányul, hogy bennünket a közvélemény szemében valamiféle közös tulajdont, valamiféle szövetkezeti fetisizmust éltető csapatként mutasson be. Különösen aggaszt engem, amikor olyanokat hallok - történetesen Mizsei képviselő úr szájából -, hogy pártunk hasonlít a két világháború közötti nagybirtokosság reakciós köreihez. Ezt a magam és a Szabad Demokraták Szövetsége nevében kénytelen vagyok határozottan visszautasítani.
Ami most már a lényeget illeti. A földtörvény ilyeténképpen történő módosítása elképzeléseinkkel és személy szerint az én elképzeléseimmel is - nagymértékben találkozik. Örvendetes, hogy a Kisgazdapárt merev elgondolását a földforgalom teljes tilalmáról föloldja, hiszen ez a tilalom azt jelentené, hogy gyakorlatilag az a tőkemozgás, amelyről szó van, amely kívánatos - hisz Önök mondták ezt korábban, hogy egy tőkeszegény mezőgazdasággal, egy tőkeszegény földműveléssel állunk szemben!
Tehát egy ilyen merev forgalomkorlátozás a továbbiakban is megakadályozná a tőke beérkezését vagy esetleg mobilizálhatóságát. Vonatkozik ez továbbiakban arra, hogy az Önök álláspontja messzemenően megegyezik a miénkkel, amikor a magántulajdonon alapuló piacgazdaságról beszélünk. Hát ennek az ilyen merev leszabályozása és korlátozása azt jelentette volna, hogy gyakorlatilag egy korábbi irányítási rendszerhez tértünk volna vissza, amely szerintem nyilvánvalóan nem kívánatos sem a Kisgazdapártnak, sem nekünk!
Egy dolgot szeretnék még megjegyezni. Amikor a Szabad Demokraták Szövetségének földprogramjáról van szó, nyilvánvalóan mi is szeretnénk földtulajdonhoz juttatni azt az embert, azt a parasztot, aki ott él, aki képes és tudja művelni. Tehát ez a visszaadásra is vonatkozik. Nem szeretnénk viszont, ha a föld tulajdonosa és a föld használója nagymértékben szétválna, tehát nem szeretnénk, hogyha ez spekulatív célra, esetleges olyan haszonszerzésre késztetne embereket, amelynek a haszna nem a mezőgazdaságban realizálódik. Tehát ezt világosan látni kell, amikor arról beszélünk, hogy rehabilitációról vagy vagyonrészről, vagy netalántán egy tulajdonváltozásról van szó, mert a rehabilitáció soha nem lehet egy csoporthoz kötött, annak általánosnak kell lennie, és egy teljes vagyoni igazságszolgáltatásra jelen pillanatban nincs mód. Ezt tudomásul kell venni, nyilván napirenden tartva, és későbbiekben egy megfelelő gazdaságalakulás ezt leszabályozza, ilyen megkötöttségekkel nem állhatunk szemben.
Ami most már konkrétan ezt a törvénytervezetet illeti, nagyon örülök annak, hogy ez a földforgalmazás ezzel az ellenőrzéssel a vagyonellenőrző bizottságok alapján leszabályozásra került. Aggályos viszont a vagyonrész osztásnál a kategorikus időhöz kötöttség megállapítása. Gondoljunk - és azt hiszem, ez Önöknek is érzékeny pontjuk - azokra a tagokra, akik annak idején vagyonnal léptek be a termelőszövetkezetbe, és még mindig ott dolgoznak. Nem lenne-e célszerű esetleg értékelni azt a vagyont is, amikor vagyonrészhez juttatok valakit, hogy ő többet hozott be, mint a másik. Nem gondolkozunk-e esetleg azon, hogy be lehetne még itt tőkét vonni, tehát nem ingyenes vagyonrészről, hanem pénzért szerzett vagyonrészről van szó, amihez a ledolgozott időnek vajmi kevés köze van. Valamint feltételezve, hogy esetleg nem egyformán dolgoztak ezek a tagok, és kifejezésre jutott a bérezésben is ez a különbség, ennek is valamiféle figyelembevételét javaslom. Tehát ezt a merev korlátozást javasolnám valamelyest lazítani. Az új termelőszövetkezet alapítására vonatkozó engedmény már régóta kívánatos. A termelőszövetkezeti tagok több ilyen igénye amiatt hiúsult meg, hogy gyakorlatilag a kiválás, illetve az egyharmados kötelező minimumszám miatt nem voltmegvalósítható.
Ami még a törvény visszaható hatályára vonatkozik, ez a folyamatban lévő ügyekre való alkalmazás. Talán ezen is el kellene gondolkozni, nem lenne-e szerencsésebb ezt kihagyni, hiszen a közgyűlések határoztak már, bár többnyire egyet kell értenem azzal, amit aggályként felvetettek: hogy a közgyűlési határozatok némely esetben, sőt nagyon gyakran manipulálhatóak voltak vagy félelem, vagy éppen tudatlanság miatt, de már döntöttek a vagyonrész vonatkozásában, éppen ezért nem tudom, a visszaható hatály mennyire szerencsés. Köszönöm szépen. (Taps.)
