ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Tisztelt Országgyűlés! Mi itt az elmúlt héten hosszú vitába bonyolódtunk egy olyan kérdésben, melynek megoldását nyomós okok támasztották alá. A földről van szó. Arról a földről, amelynek tulajdonjogát a pártállam évtizedei alatt kizsarolt felajánlásokkal, önkényesen végrehajtott földrendezésekkel, erőszakos szövetkezetesítéssel és az elnyomók megszámlálhatatlan egyéb zsarnoki ötletével elrabolták jogos tulajdonosaitól.
Ma ez a tulajdonosától megfosztott föld különféle kétes ügyletek tárgya lett.
A volt hatalmi elit jelenlegi - székeikben ülőképviselői ma a földet próbálják felhasználni leginkább vagyoni hatalmuk átmentésére. A Magyar Köztársaság Országgyűlése, a hosszú viták ellenére, felismerve ezeket a sötét törekvéseket, az elmúlt héten példamutató egységben juttatta kifejezésre, hogy gátat kíván vetni az állami tulajdonban lévő földek elherdálásának, és a társadalom ellenőrzése alá vonta az állami földek forgalmát, összhangban az állami vagyonvédelmével kapcsolatban már korábban hozott döntésekkel. Ezt a védelmet azonban sürgősen meg kell teremteni a szövetkezeti földek számára is. Erre azért van szükség, mert az ország termőterületének több mint 61 százaléka - mintegy 5,7 millió hektár földről van szó -, ha ez a föld, ez a földterület vagy akárcsak egy része kétes vagyonmentő ügyletek tárgyává válik, akkor nemcsak az egykori igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, hanem a legnagyobb nemzeti értékünk az eddigi országrontók spekulációjának tárgyává válik.
Szerencsére a helyzet ma még nem tragikus, de vészterhes. Már elhangzott e falak között, hogy az év első négy hónapjában a földforgalom tavalyi liberalizálását követő első három hónapjához képest a termelőszövetkezeti földekre vonatkozó tulajdon-átruházási beadványok száma a földhivataloknál tízszeresére emelkedett. Miután az állami termőföldforgalomban ilyen emelkedés nem tapasztalható, az ismertetett adatokból az következik, hogy a földekkel való spekuláció a szövetkezeteket vette célba. Ezért, a tisztelt Országgyűlés felelősségére hivatkozva kérem, hogy ezen a téren is vessen véget a gátlástalan spekulációnak, és hozzon megfelelő döntést.
E döntést kívánom elősegíteni a megadott szám alatt benyújtott önálló indítványom új változatával, melynek támogatására az MDF részéről Bogárdi Zoltán, az SZDSZ részéről Juhász Pál és dr. Török Ferenchez tartozó képviselőtársaim is vállalkoztak. Indítványom célja egyfelől a szövetkezeti földforgalom megfelelő ellenőrzés alá vonása, másfelől a tárgyat olyan teljes körűen átfogó szabályozás, amely a szövetkezeti viszonyokból adódó bizonyos szükséges föld- és vagyonmozgásra viszont lehetőséget ad. A javaslat első paragrafusa a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában és közös használatában lévő ingatlanaik bármilyen átruházását, beleértve a gazdasági társaság részére vagyonilletékként történő átadását is, a belügyminiszter által megszervezendő vagyonellenőrző szerv ellenőrzési hatáskörébe adja.
Ezzel a javaslat az állami tulajdonra már elfogadott ellenőrzési rendszert kiterjeszti a szövetkezeti földekre is. De e szabályt ki kell egészíteni a szövetkezetekre vonatkozó olyan specialitással, mint a termőföldnek a vagyonrészként történő kiosztásával, valamint annak megakadályozásával, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek termőföldeket hosszú távra szóló haszonbérleti szerződésekkel játsszák át. A szövetkezeti földforgalomnak az állami földekkel azonos elvi, gyakorlati alapon kialakított kontrollja a szövetkezeti tulajdon és földhasználat mellett néhány olyan eltérő szabály beiktatását is igényli, amely a szövetkezeti tagok jogos érdekeit, földjeik tulajdonához fűződő jogaikat biztosítja.
Kiegészítő javaslatunk három ilyen irányú indítványt tartalmaz, melyek közül kettő a termelőszövetkezeti törvény módosítását is szükségessé teszi, de a tárgybeli összefüggések miatt ez szükségszerű.
Az első ilyen irányú indítvány azt célozza, hogy az általános forgalmi korlátozás mellett a tagok szövetkezetekbe bevitt földjeiket egyéni használatra visszaigényelhessék, ezzel tulajdonosi rendelkezési jogukat feléleszthetik. Ezt a jogukat eddig a termelőszövetkezetek alapszabálya korlátozhatta.
A második indítvány, amely a termelőszövetkezeti törvényt érinti, kifejezésre kívánja juttatni, hogy a törvényben lehetővé tett vagyonfelosztás korlátozása csak a termőföldre vonatkozik, és az egyéb vagyon felosztására a tagsági viszonyban eltöltött idő az irányadó. Ezzel el kívánjuk kerülni, hogy a már több helyen megindult szövetkezeti vagyonfelosztás, mely csak értékpapír formájában történhet, szükségtelenül ne akadjon el, de a tagok között ne alakulhasson ki, főként a vezetők javára, indokolatlan aránytalanság.
A harmadik indítvány kettős célt szolgál. Egyfelől lehetővé kívánja tenni, hogy a pártállam gigantomániája nyomán létre erőltetett szövetkezetekből, a tagság szövetkezet alapítására már a törvény szerint jogosult 15 tagja új szövetkezet alapítása, vagy más szövetkezetbe való beolvadása céljából kiválhasson. Ezzel a tagság igényeinek megfelelő méretű szövetkezetek létrehozását kívánjuk elősegíteni. Témánk szempontjából azonban a módosításnak az ad különös jelentőséget, hogy a kiválás keretében szükségszerűen sorra kerülő vagyonfelosztás - ideértve a földek felosztását - nem tartozik a korlátozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők.
Közös indítványunk, mely az MDF és az SZDSZ szakértőivel együtt a földprogrammal kapcsolatos, az ésszerű és szükséges korlátozásokat teljessé teszi, egyszersmind figyelemmel van a szövetkezetek esetében alkalmazandó, eltérő, speciális szabályokra. Kérem közös indítványunk támogatását azzal, hogy a tisztelt Országgyűlés mielőbb zárja le és tegye lehetővé a magyar föld termelőszövetkezeti vagyon spekulációktól való megvédésére megkezdett intézkedéssorozatát, amelyben eddig nagyon következetesen járt el. Azzal természetesen, hogy kérem, vegye figyelembe azt a tényt, hogy az 1990. május 15-én benyújtott határozati javaslatom tartalmazta a termőföld eladását, és a vagyonfelosztásokat is, és ezt a Tisztelt Országgyűlés sürgősséggel elfogadta. Ebből eredően az az észrevétel, amely felmerülhet, de nem alapos, hogy az utóbbi nem szerepelt az én indítványomban. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
