RAJKAI ZSOLT (FKgP)
RAJKAI ZSOLT (FKgP)
RAJKAI ZSOLT (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem adtam be módosító indítványt, mert nagyon sok esetben találkoztam olyan indítvánnyal, amely teljes mértékben egyezik az én véleményemmel, gondolatkörömmel, viszont Horváth Béla MDF-es képviselő nyújtott be 868-as számon egy módosító indítványt, amely nagyon sok zavart ébresztett kedves képviselőtársaimban is.
A zártkertek, kiskertek, hobbykertek és egyéb, nem főfoglalkozásban végzett kertészeti vagy egyéb mezőgazdasági tevékenységet folytatókat szeretné a módosító indítványként bevonni az adóalanyok körébe. Egészen pontosan arról van szó, hogy a 15. §-ban telekadóként említett belterületi ingatlanokról van szó, mint adózandó területekről, ugyanakkor a zártkerti föld kültelki ingatlan. A zártkert megnevezés ez esetben művelési ágat jelent, nem pedig jövedelemforrást. A művelési ág lehet rét, legelő, szántó, földadó alá nem eső terület, egyéb. A zártkert nem tartozik a belterületek közé.
Nagyon sok kísérlet és próbálkozás történt, hogy a zártkerteket belterületté vonják, ez esetben építési engedély lett volna rá kiadható, közművesíteni kellett volna és így tovább. Ha ilyen kísérlet történik, hogy adózik az adóalany a zártkert után mint telek után, akkor utána joggal léphet fel olyan igénnyel, hogy közművel lássa el az önkormányzat. Ez pedig a kültelki ingatlanok beltelkesítésének végtelen sorát indítaná el. Semmiképpen nem javasolható.
Ugyanígy nem a 18. §-ra tett javaslat sem, hogy a belterületté vagy zártkertté nyilvánítás évében már adót kell kivetni. A 18. § (2) bekezdésében az a) pontban szintén nem javaslom a zártkerti átminősítésnél adóalanynak tekinteni. Az indoklásnál szembetűnő: semmi sem indokolja, hogy a zártkertek ne tartozzanak az adókötelezettség alá – gondoljunk csak az idegenforgalmi helyek zártkertjeire! Az idegenforgalmi helyek zártkertjeit az önkormányzat – ha azok idegenforgalmi célt szolgálnak – idegenforgalmi adóval sújthatja, és ez nem azonos a zártkertekben folytatott földművelés megadóztatásával, mert akkor már nem mezőgazdasági célú az ingatlan, hanem üdültetési, jóléti célú.
A 20. §-ban szintén, a 20. § felső határa, a 19. § a) pontja szerint a belterületi földrészlet 50%-ával próbálja adóztatni a zártkerteket. Néhány gondolat ehhez.
Egy 200 négyszögöles zártkert évi jövedelme maximum 15 ezer forint, ugyanakkor a javaslat szerint maximum 25 ezer forint adóval lehetne sújtani, ami, ugyebár képtelenség.
A hobbykertek, kiskertek megint problémát vetnek fel, ugyanis a hobbykert és a kiskert nem zártkert, hanem a kertművelési ágba tartozó kültelki ingatlan. Ez esetben viszont még azt is figyelembe kell venni, hogy ugyanezen törvényjavaslat 3. §-ában kikötik, hogyha ezek a hobbykertek szövetkezetet alkotnak, akkor csak az adózik, aki az előző évben vállalkozási nyereségadót fizetett. Ezek nyereségadót nem fizetnek, tehát megint csak kijön az adózottak köréből ez.
Ezeket a problémákat mindenképpen fel kellett vetnem, mert úgy érzem, hogy a zártkertek és kiskertek tulajdonosai nem azok az állampolgárok, akik a Balatonon és a kiemelt üdülőkörzetekben "hobbykertek" címszó alatt, jogosan vagy jogtalanul vagy különböző manipulációkkal jutottak hozzá területekhez, hanem olyanok, mint Borsod megyében, Miskolc környékén, a Fekete Gyémántok nevű zártkerti kertszövetkezet, vagy a Lila Akác kertszövetkezet, amelyeket elhanyagolt, használhatatlan kültelki ingatlanokból varázsoltak szépen termő gyümölcsös kertekké azért, hogy néhány kiló krumplit és néhány kiló paradicsomot megtermeljenek. Most ezt négyzetméterenként 50 forint adóval sújtjuk. Ezt teljes mértékben képtelenségnek tartom. Kérem tisztelt Képviselőtársaimat, hogy így gondolják meg ennek a szavazását. Köszönöm. (Gyér taps.)
