SZABÓ LAJOS (FKgP)
SZABÓ LAJOS (FKgP)
SZABÓ LAJOS (FKgP) Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitájában kifejtettem a pártfrakció véleményét. Már akkor hangsúlyoztam, hogy súlyos tehertétel lesz ez a lakosságon, és ezt az állításomat ma is kénytelen vagyok fenntartani. Az általános vitára már csak egy lehetőségem maradt, hogy a benyújtott 15 pontos javaslatomat részletesebben indokolom.
Itt már többen említették, hogy kerettörvényt tárgyalunk. Olyan értelemben kerettörvény, hogy csak határokat szab meg, az érték alkalmazását rábízza az önkormányzatokra. Itt egy súlyos aggályom van. Nem vagyok e tekintetben nyugodt, hogy az önkormányzatok mindig a minimumokat fogják alkalmazni, mert az előterjesztésnél általában azzal indokolták a törvény elfogadhatóságát, hogy végső soron nem rak súlyos terheket, és nem kötelező a maximum bevezetése.
Az előttem szóló dr. Vona Ferenc képviselőtársam megjegyezte, hogy a telekadó 20 forint négyzetméterenként. Én ezt meglepve hallottam. Lehet, hogy a Kormány módosította az előterjesztést. Nincs róla tudomásom. Az eredeti előterjesztésben még 100 forintos maximum van.
Mielőtt részletekbe mennék, szeretném hangsúlyozni, hogy a módosító javaslatok elkészítésekor az volt az alapgondolatom, hogy az egyének, a családok már-már szinte tűrhetetlen terhelésén próbáljak enyhíteni a módosító indítványokkal.
Egyúttal szeretném bejelenteni, hogy a 7. § a) pontjára vonatkozó módosító javaslatomat visszavonom, mert ott értelmezési eltérés volt a szöveg és az énáltalam vélt tartalom között. Ezért csak a 7. § b) pontjára vonatkozó javaslatommal kezdeném.
A vagyoni típusú adók körében itt két lehetőséget említ a törvényjavaslat. Vagy tételesen, fix összegben szabja meg az adót, vagy pedig az adótárgy korrigált forgalmi értéke alapján. Sok szól mindegyik mellett és mindegyik ellen. A korrigált forgalmi értékre gondolok, akkor én előbb-utóbb arra a következtetésre jutok, hogy nem lehet elképzelni ennek a gyakorlati végrehajtását. Magyarország összes építményét fölértékelni, fölbecsülni záros határidőn belül, mégpedig úgy, hogy az az adózó számára is elfogadható legyen, ez szinte egy megoldhatatlan feladat. S ha ezt az APEH-hel szeretnénk végrehajtatni, akkor az amúgy is magas létszámát olyan mértékben kellene felduzzasztani – és hozzátehetjük: nem is biztos, hogy megfelelően képzett szakemberekkel, mert azok nem állnak rendelkezésre –, hogy az egész végrehajtást ez mindenesetre megkérdőjelezi.
A fix összegben, egységesen, tételes összegben megszabott adó esetében is van határ, van rugalmasság, lehet alkalmazni az alsó határt, a felső határt – erre még kitérek a későbbiekben, az alsó határt is módosítani javasoltam és a felső határt is.
Mivel ennél a tárgynál vagyunk, meg is említem, nem tartom indokoltnak, hogy 20%-ban határozzuk meg a minimumot akkor, amikor kimondja a törvény, hogy az önkormányzat nem is köteles kivetni ezt az adót. tehát ha kivetheti a nulla adót, akkor miért ne vethetne ki 10% adót vagy akár 5%-ot?! Az indítványom konkrétan 10% adóminimumra vonatkozik.
A felső határ, az építményadók esetében négyzetméterenkénti 300 forintos érték annyira magas, hogy egy 80 négyzetméteres lakás plusz egy 12 négyzetméteres garázs, ami ma már – főleg vidéki családi házaknál – általános, és nem mondható egy nagy lakásnak, itt már 27 600 forint lenne az építményadó. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a családnak esetleg van egy telke is, akkor érezhetjük, hogy az adóterhek szinte elviselhetetlenek.
A másik, amit kifogásként említenék meg a 12. § (2) bekezdésénél, nem tudom elfogadni azt a méltánytalanságot, amit ez az előterjesztés tartalmaz, hogy az adókötelezettség az adóév első napján keletkezik, és az egész évre vonatkozik. Tehát ha az adótárgy megszűnik például január 3-án, akkor nem látom be, ha például az illetőnek összedől a háza, miért kellene még azt az adót arra a teljes évre kifizetnie?
A másik észrevételem az idegenforgalmi adóra vonatkozik. Az előterjesztés azt tartalmazza, hogy aki nem főbérlő jogcímen tölt el 48 órát meghaladó időt valahol, valaki másnak a lakásában, az köteles napi 100 forintot fizetni. Ez megint szerintem egy jámbor óhaj, amit valójában nem fognak tudni végrehajtani! Magam is utaztam elég sokat külföldön, amikor befejeztem az ott-tartózkodást, reggel beültünk a kocsiba, és mentünk el. Hát kitől várhatjuk el, hogy keresse az adóhivatalt, kérjen csekket, hogy ő befizethesse, mert ő egy jó állampolgár, azt az adót, amit rá kivetettek?
Nyilvánvaló ellentmondást látok abban is, hogy a bevételt kellene adóztatni! A világ minden táján, ha valaki idegenforgalmi céllal kiadja a szobáját vagy a lakását vagy a telkét, minden esetben kivetik rá az idegenforgalmi adót. Én tehát egy változtatást javasoltam itt, hogy az adó fizetésére az legyen kötelezett, aki a bevételhez jutott. Tudom, hogy itt most ütközések vannak az előterjesztés szerint, mert egy adótárgy esetében csak egyféle adót lehet kivetni, és ha arra az épületre például kivetették az építményadót, akkor már nem lehet idegenforgalmi adót kivetni. Ezért látom én célszerűbbnek azt, hogy maga a tulajdonos legyen kötelezett az adó megfizetésére, mert itt akkor egy mentesítést kell adni ez alól a megszorítás alól, mert igenis ki lehet vetni az idegenforgalmi adót arra, aki annak a bevételeihez hozzájut.
Utána már csak egy rövid megjegyzésem van. Egyetlen pont van, ahol én az adó mértékét nagyon alacsonynak találom, az pedig az iparűzési adó 39. § (1) bekezdése, amely az adóalap 3 ezrelékét említi az előterjesztésben. Én nyugodtan állíthatom, hogy 3%-ra föl lehet emelni! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
