KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)
KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)
KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A társadalombiztosítási költségvetéshez kapcsolódóan néhány, talán újszerű gondolattal szeretném megismertetni önöket.
Önök nagyon jól tudják, s ha máshonnan nem, akkor az eddigi felszólalókból, jelesen talán leginkább Grezsa képviselőtársam elmondásából, hogy milyen beteg ez a magyar társadalom. Ő számadatokkal támasztotta ezt alá, és érzékeltette, hogy akár nemzetközi összehasonlításban, akár a saját korábbi állapotunkhoz képest milyen nagyon rossz az egészségi állapotunk. Ezt tehát nem kell, hogy tovább bizonygassam.
De nemcsak a magyar társadalom beteg, hanem az eddigiekből kitetszően elég beteg itt a magyar egészségügy is; a magyar egészségügy, amelyet nevezhetnénk talán betegségügynek is, és szeretném – és ez benne az újszerű talán –, hogy betegségügyből tényleg egy kicsit egészségüggyé is tegyem. Erre utal az összesített bizottsági jelentésben 23-as számon található módosító javaslatom.
Módosító javaslatomnak az a lényege, hogy a befektetések hozama tartalékból csoportosítsunk át betegségmegelőzési célra 450 millió forintot, és ezt az ott szereplő 150 millióval együtt 600 millióra emelve, azonban ezen belül a 450 millió forintot elkülönített alapként kezeljük, és ezt az összeget ifjúsági és szabadidősport-célokra lehessen felhasználni. Ezt az alapot egy kuratórium kezeli. Ehhez az alaphoz egyébként más biztosító intézetek is társulhatnak és csatlakozhatnak majd.
A 450 millió forint így, első hallásra talán nagyon soknak tűnik Önöknek. Örömömre szolgál azonban, hogy sikerült megértetnem, elfogadtatnom, és mind a népjóléti, egészségügyi, családvédelmi bizottság, mind a költségvetési bizottság támogatta javaslatomat, és a népjóléti államtitkár úr is támogatta javaslatomat. meg kell mondanom, hogy ez az összeg az egész társadalombiztosítási költségvetés egy ezrelékét képviseli mindössze. Ezen belül az Egészségügyi Alapra, amely annak 20%-a tulajdonképpen, az Egészségügyi Alapra vetítve ez fél százalékot jelent. Ez lenne tehát az, ami kifejezetten a megelőzést, egészségfenntartást, egészségkonzerválást szolgálja.
Feltehetik Önök a kérdést, hogy hogy illik ez ide. Kérem, több soron is. Először is, mert a megelőzés a társadalombiztosításnak felvállalt feladata, tehát a gyógyító-megelőző szolgáltatást kell, hogy végezze. Ez az egyik. A másik: mint biztosítóhoz úgy illik, hogy ez kifejezetten kockázatcsökkentő tényező, hogyha fiataljaink – akiknek az egészségi állapota nagyon rossz, akiknek az életkilátásai nagyon rosszak, és akiknek sportolási lehetőségük igen-igen sovány – ezáltal valamennyire jobb lehetőségek közé kerülnek.
Szeretném nyomatékosan érzékeltetni és kijelenteni, hogy ez az összeg semmiképpen nem szolgálhat versenysport célokat, tehát kifejezetten csak ifjúsági és szabadidő sportot. Tehát például ha van egy falusi önkormányzat, amely önmagában nem tud erre megfelelő alapot létesíteni, de valamennyit le tud tenni, akkor megpályázhat ebből az összegből, és így tud egy olyan létesítményt létrehozni, fenntartani és finanszírozni, ahol mind a fiatalok, mind pedig a szabadidejüket hasznosan eltölteni szándékozó felnőttek is sportolhatnak.
Így működne tehát ez, és messze nem kizárólag csak a szomatikus, tehát a testi egészség céljait szolgálja ez, hanem az a fiatal, akinek sportolási lehetőséget nyújtunk, az nem fog alkoholizálni, nem fog drogozni, nem fog galerikbe menni, tehát kifejezetten védő hatása van a sportnak, ezt számtalan szociológiai és egyéb szakvizsgálat bizonyítja.
Szeretném még elmondani – ezt is tudományos tények támasztják alá –, hogy egy társadalom, egy populáció egészségi állapotát döntően három tényező befolyásolja. Egyik a gazdasági-társadalmi-szociális környezet. A másik az egészségügy adott színvonala az adott társadalomban és az általa nyújtott szolgáltatások. A harmadik pedig az emberek tudatos egészségvédő magatartása, egészségügyi kultúrája.
Talán meglepő, amit most mondok, de az első kettő együtt, tehát a gazdasági-társadalmi-szociális környezet és az egészségügy adott színvonala és szolgáltatása csak 30%-át, legfeljebb 30%-át tudja garantálni a populáció egészségügyi színvonalának, 70%-ot pedig a tudatos egészségvédő, egészségmegőrző magatartás, az egészségkultúra, amelynek mi nagyon nagy híjával vagyunk, és aminek nagyon döntő összetevője a mozgás, a sport, ami nálunk sajnos hiánycikk, mert mozgáshiány-betegségben szenvedünk nemcsak mi képviselők, hanem az ország lakossága is.
Tudom és nem akarok szereptévesztésbe esni: a direkt egészségnevelés nem itt és nem most a mi feladatunk, de szükséges, hogy ismerjük ezeket az összefüggéseket akkor, amikor dönteni fogunk, és remélem, hogy a döntés pozitív lesz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
