DÁVID IBOLYA, DR. (MDF)
DÁVID IBOLYA, DR. (MDF)
DÁVID IBOLYA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, hogy csak két-három percre veszem igénybe figyelmüket. 2520-as szám alatt módosító indítványt nyújtottam be, melynek 2. pontja azt javasolja megváltoztatni, hogy bérlakás-igénylés esetén az igénylési letét után, melyet az OTP jelenleg betétként tart nyilván, és egy ÉVM-rendelet alapján mindösszesen 2%, illetőleg egy éven túli felhasználás esetén csak 5% kamatot térít, ez megváltozzon és helyébe a lakossági betétekre megállapított emelt kamatot térítsen.
Az indítványom 3. pontja az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló kormányrendelet 8. szakaszának megváltoztatását célozza, úgy, hogy a záró rendelkezésekben módosuljon e szakasz. Beszéljen magáért – kedves képviselőtársaink – ez a szakasz.
Magánszemélyek a vételár-hátralékot évi 3%-os kamat mellett legfeljebb 35 év alatt fizethetik meg. 25 évnél rövidebb törlesztési idő csak akkor állapítható meg, ha az esedékes kamatokat is magában foglaló havi törlesztőrészlet a szerződéskötés időpontjában érvényes havi lakbér összegének 50%-ánál kevesebb lenne. Kívülálló vevő esetében a részletfizetési feltételeket a felek megállapodása határozza meg, a részletfizetés időtartama azonban évi 3%-os kamat mellett a 20 évet nem haladhatja meg.
A vételárnak egy összegben, illetőleg a vételárhátraléknak az előírtnál rövidebb törlesztési idő alatt történő kiegyenlítése esetén a vevőt újabb 40%-os árengedmény illeti meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! E helyett a szakasz helyett javaslom, hogy a tulajdonos önkormányzat rendeletben döntsön a vételárak egy összegben történő megfizetése, vagy a részletfizetés feltételéről, részletfizetés esetén a törlesztés időtartamáról, a kamat és az árengedmény mértékéről.
Az önkormányzati tulajdon létrejötte, önmagában a tulajdonjog fogalma, mely rendelkezési jogot is feltételez, valamint a piacgazdaság kiépítésének igénye indokolja, hogy a tulajdonos önkormányzat dönthessen abban, hogy milyen megfizetési feltételeket alakít ki a településén.
A bérlők egy részének már a mai fizetési feltételek is óriási terhet jelentenek. De nem minden bérlőnek. Biztosítani kell a rászorulóknak a lakbértámogatást, a segélyeket, a kedvezményes vásárlást, de a rászoruló és támogatandó bérlők kapják meg ezeket a kedvezményeket, és ne azok, akik magas fizetésűek, milliós autókkal járnak, üzlet- vagy nyaralótulajdonnal rendelkeznek.
A szocialista gazdaságunk által összekuszált gazdasági, politikai, szociális helyzetünkből lépésről lépésre tudjuk szétválasztani e három dolgot. Megszűnnek a hamis előjogok, a terített támogatások.
A kedvezményes kamatozású lakáskölcsönök kamatainak felemeléséről szóló törvény hatályba lépése után többen felvetették, miért nem kerül sor az állami bérlakások vevőit terhelő részletek kamatainak felemelésére.
Tudomásul vettem, nem kölcsönről, részletfizetésről van szó, és ez esetben a költségvetést kár nem éri.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kié az önkormányzat pénze, vagy kié nem lesz az önkormányzatokhoz be nem folyt összeg? Mit tehet az önkormányzat? Adót vet ki, a szolgáltatását csökkenti.
Képviselőtársaim! Kötelesek vagyunk mi állampolgárok vagy önkormányzatok közvetve, közvetlenül támogatni a rá nem szoruló bérlők lakásvásárlását 3%-os kamattal, vagy a már csökkentett vételár 40%-os árengedményével, vagy azzal a kedvezménnyel, hogy a vétel után a törlesztőrészlet csak fele a bérlet összegének?
Kérem képviselőtársaimat, hogy a megoldásban támogassanak, és köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
