GETTO JÓZSEF (SZDSZ)
GETTO JÓZSEF (SZDSZ)
GETTO JÓZSEF (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság előadójaként kívánok szólni. Az elmúlt alkalommal technikai problémák miatt elmaradt a reagálásunk.
Az előttünk lévő törvény hivatott a műemléképületek és a védett természeti területek tulajdonlását is rendezni. Ezt a mi bizottságunk úgy értelmezi és olyan állásponton van, hogy egyben ez a tulajdonrendezés, legalábbis áttételesen, az értékek védelmét és fennmaradását is kell, hogy szolgálja. A tulajdonváltás önmagában természetesen nem teszi feleslegessé a védelem intézményeinek működtetését.
Szeretném megemlíteni, hogy a védelem a tulajdonlással összefüggésben is a készülő műemlékvédelmi törvényben, a természeti védett területek esetében pedig a környezetvédelmi törvényben rendezésre kerül. Képviselőtársaim és a bizottságok által benyújtott módosító javaslatok nagyobbik része azt az aggodalmat tükrözi, hogy az állam központi védő szerepét nélkülöző, az úgymond önkormányzati önérdekeknek és piaci viszonyoknak kiszolgáltatott, épített és természeti értékek vajon megvédhetők-e egyáltalán, illetve milyen törvényes garanciákat kell a törvénybe beépíteni annak érdekében, hogy megvédhetők legyenek?
Mások éppen a törvénytervezetben megjelenő állami, miniszteriális hatáskört tartják túlzottnak, és ezt kívánják szűkíteni. Nem fogok kitérni a bizottság által tárgyalt minden módosító javaslatra, főleg azokra szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni, melyek több javaslatban is megjelennek, s így valamilyen általánosabb szándékot képviselnek. Ezek között is elsősorban azokra, melyeket a bizottság támogatott. Így a bizottság magatartását is tükrözi.
A módosító javaslatok egy kiterjedt köre azzal foglalkozik, hogy ajánlatos lenne az önkormányzati tulajdonba adott műemlékek forgalomképességét, eladását, bérbeadását az illetékes miniszter hozzájárulásához kötni azzal az indokkal, hogy a műemlékek védelme érdekében akár gazdasági korlátozást is érdemes bevezetni. Ez az igény alapvetően dr. Gyurkó János módosító indítványában jelenik meg, melyhez csatlakozó módosító indítványok is készültek, így az alkotmányügyi bizottság hasonló tartalmú indítványa is ilyen. Ezeket a javaslatokat bizottságunk támogatta. Ugyanakkor egyesek – így magam is – a tulajdon mozgását látták felesleges módon akadályoztatva, akár korlátozva, ezért a környezetvédelmi bizottság csatlakozó módosítást adott be, melyben nem a tulajdonviszonyok megváltoztatását kellene miniszteri engedélyhez, hozzájáruláshoz kötni, hanem az épület funkciójának, rendeltetésszerű használatának megváltozását kívánjuk miniszteri hozzájáruláshoz kötni. Véleményünk szerint ugyanis a funkció határozza meg, hogy az épület további védelme, továbbélése garantálható-e. A tulajdonos személyéhez nem érdemes kötni ezt a kérdést.
A kulturális bizottság is csatlakozik ehhez a kérdéshez módosító javaslatával, s mint ilyet, a bizottság ugyancsak támogatta. Nem támogatta viszont a kulturális bizottság módosító indítványát a bizottságunk abban a vonatkozásban, hogy nem tartja szükségesnek, hogy a művelődési és oktatási miniszter hozzájárulása is szükséges legyen a tulajdonba adáshoz. Ezt az álláspontot a környezetvédelmi bizottság a tárcákkal és szakértőkkel való egyeztetés alapján foglalta el.
Ez a módosítás azonban már átvezet a módosító indítványoknak egy másik csoportjához, amelyikről most, a következőkben kívánok szólni. Tudnivaló, hogy a műemléképületek önkormányzati tulajdonba adásához a környezetvédelmi miniszter hozzájárulása szükséges, hogy ezt a tulajdonváltást a miniszter feltételekhez kötheti.
Dr. Kóródi Mária módosító javaslata szerint pontosítani kell, hogy a miniszter milyen tartalmú feltételeket szabhat és írhat elő, mert így a tervezet szövegezésében a szabályozás túlzottan általános és korlátlan lehetőségű a miniszter számára. Ezt a módosítást támogatja a bizottság.
Ugyancsak dr. Kóródi Mária képviselőtársunk jelzi, hogy indokolatlannak tartja a Kormány kompetenciáját abban, hogy a kizárólagos állami tulajdonban maradó műemléképületek köréről döntsön. Ezt képviselőtársunk szerint a műemlék jellege határozza meg, nem a Kormány döntése, és törvényben kell szerinte szabályozni ezt a vagyoni kört.
Hasonló módon gondolkodik Ráday Mihály képviselő úr is, amikor azt mondja, hogy a szabályozó törvény meghozataláig az illetékes miniszter rendeletben határozza meg ezen kiemelkedő műemléki értékek körét, amelyek tehát állami tulajdonban maradnak.
Ehhez csatlakozik az önkormányzati bizottság indítványa azzal, hogy ne miniszteri rendelet, hanem hatékonyabb kormányrendelet szabályozza ezt a tulajdoni kört. Bizottságunk mindkét módosítást támogatja.
Több módosító indítvány intézkedést javasol az elhagyott, gazdátlan műemlékek körére, valamint azokra, amelyeket tulajdonosuk méltánytalanul elhanyagolt. Erről Zsebők Lajos képviselőtársunk szólt módosító javaslata indoklásánál, és ezért erről hosszabban vagy bővebben nem kívánok szólni. Bizottságunk egyetért az erre való törekvésekkel.
Van olyan módosító javaslat is – ez ugyancsak dr. Gyurkó Jánosé –, amely átmeneti időre állami tulajdonban tartana egyes műemléképületeket, majd határidőhöz kötve – ez 5 év – később adná át ezeknek az önkormányzatoknak. Az érvei meggyőzőek számunkra. Megkezdett helyreállítások esetén nagy jelentőségű meűemlékek méltó funkciójának megtalálásához és még egyéb komoly indokok esetére támogatjuk ezt a gondolatot.
A védett természeti területekkel kapcsolatos módosító javaslatokhoz néhány példát:
Dr. Pap János úr, képviselőtársunk több módosító javaslatot adott be ebben a tárgyban. Ezekből bizottságunk kettőt támogat. Egyikük: ha az önkormányzat a védett természeti területek hasznosításával kapcsolatos feltételeket nem teljesíti, úgy a területet térítésmentesen tőle vissza kell venni.
Ugyanígy dr. Kóródi Mária 2596-os számú módosításában jelzi, illetve azt tartja szükségesnek, hogy a tulajdonba adás feltételeit konkretizálni kell itt is, mint a műemlékek esetében már ismertetett indoklással. Bizottságunk mindkét módosító javaslattal egyetért.
Dr. Gyurkó János ugyancsak – hasonlóan a műemlékek esetében felvetett kérdéséhez, illetve indítványához – a védett természeti területek forgalomba hozását is hozzájáruláshoz kívánja kötni.
Dr. Pap János módosító javaslatához csatlakozik dr. Török Ferenc kiegészítése, amely szerint a külterületen fekvő védett természeti területek a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium hozzájárulásával adhatók át önkormányzati tulajdonba.
Hasonlóképpen támogatta a bizottság a költségvetési bizottság csatlakozó módosító javaslatát, mely szerint a fenti esetben, hasonlóan erdők esetén, tehát ha külterületi védett területeken erdők vannak, akkor a földművelésügyi miniszter hozzájárulását is kérni kell.
Ugyancsak támogatta bizottságunk az alkotmányügyi bizottság csatlakozó módosító javaslatát, amely a védett természeti területek forgalomképességének korlátozását a Gyurkó képviselő úr által megfogalmazotthoz hasonló módon kívánja rendezni.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, legyenek figyelemmel álláspontjuk kialakításánál a környezetvédelmi bizottság véleményére és javaslataira, és támogassák a bizottsági módosító javaslatot is. Köszönöm szépen. (Taps.)
