GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr, Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr kérdéseit jogosnak és sajnos még mindig időszerűnek tartom. Magát az alapkérdést interpelláció formájában egyszer már megkaptam. Azóta több képviselő, az egyes pártok vezetői személyesen vagy levélben kerestek meg e témában, sőt a Tudományos Akadémia illetékes bizottsága is külön levélben fejtette ki állásfoglalását, az agrárkutatások fontosságát hangsúlyozva.
Arra az elkeseredett tónusú kérdésre, hogy szükség van-e Magyarországon agrárkutatásra, azt hiszem, az elfogultság miatt sem kell válaszolnom. Ráadásul a példának felhozott Fertődi Kertészeti Kutatóintézetet, az ott dolgozó kutatókat személyesen is ismerem, munkájukat nagyra értékelem, így az intézet életben tartásának vagy megszüntetésének a problémáját még a kérdésfelvetés szintjén is ijesztően abszurd dolognak tartom. Úgy gondolom, annyira azért nem vagyunk szegények, hogy szó szerint magunk alól vágjuk ki a gyümölcsöt termő fát.
Mielőtt a képviselő úr interpellációjának a befejező kérdésére konkrét választ adnék, engedjék meg, hogy az agrárkutatások helyzetéről és a jövőbeli tennivalókról vázlatosan tájékoztassam a tisztelt Országgyűlést.
Az elmúlt évtizedekben jelentős agrárkutatási kapacitást hoztunk létre, amely lényegében választ tudott adni azokra a tudományos kihívásokra, amelyeket az agrárfejlődés megalapozása tett szükségessé. Ugyanakkor nem szabad szépítenünk. A magyar agrárkutatást jelentős torzulások is jellemzik, a struktúrák túlságosan merevek, szerkezete a kényszerűen végzett üzleti jellegű tevékenységek miatt is a kutatómunka minőségének a rovására deformálódott. A valós értékrendek kialakulását zavaró, tudathasadásos helyzet alakult ki. Gazdasági oldalról a működés input oldala megdrágult, ugyanakkor az állami megrendelések a legjobb esetben csak a nominálérték szintjén maradtak. A romló jövedelmezőség miatt csökkentek a vállalati megrendelések, az intézeti tevékenység finanszírozásához igénybe vett hitelek kamatait már képtelenség kitermelni.
Ilyen körülmények között érte főhivatású agrárkutató intézeteket az Országgyűlés 1990. december végi döntése, amellyel költségvetési támogatásukat közel a felére csökkentették, és ez a döntés kihat szinte végig az egész agrárkutatásra. A jelen helyzetben tehát a K+F-es tevékenység értékrendjének a helyreállításához gyökeres szemlélet- és cselekvésbeli változások szükségesek az intézet oldaláról is. Meg kell érteni, hogy nem tudunk és nem is akarunk hobbykutatásokat támogatni; elsősorban nem intézetet, hanem hasznos tevékenységet kell támogatnunk.
Az OTKA-, de különösen a MÜFA-kutatásoknál a kutatási célokat, de ezen belül is a prioritásokat az illetékes minisztériumok igényeinek a figyelembevételével szakértői tanácsok határozzák meg. A kiírt témákra beérkezett pályázatok alapján kapnak az intézetek támogatást a kutatások eredményes végrehajtásához.
A másik oldalon, az állami és a vállalati költségvetés oldalán viszont meg kell érteni, hogy a kutatás önmagában költséges. A kutatás az eredményeken keresztül hasznosul. Ennek a két oldalnak az együttes értékelésével dolgoztuk ki az FM-ben az illetékes szakértők bevonásával a koncepciót az agrárkutató intézetek modernizálására. ennek a végrehajtása megindult. Tárcánk a Kormány elé a decemberben célzottan elvett 300 millió forint helyett agrárkutatási célokra 250 millió forint pótelőirányzati igényt nyújtott be.
Kérem a képviselő urakat, hogy a költségvetési pótelőirányzat tárgyalásakor az agrárkutatások számára létfontosságú szavazásnál ne feledkezzenek meg kérő mondataimról, és döntésükkel korrigálják a korábbi határozat hibáját.
Dr. Horváth Tivadar képviselő úrnak némi megnyugtatásul, konkrétan a fertődi intézet támogatására vonatkozóan négy adatot szeretnék ismertetni.
Az intézet 1990-ben az FM által finanszírozott kutatási feladatokra a tárcakutatási alapból 11,7 millió forintot, MÜFA-ból 9,8 millió forintot kapott. 1991-ben a MÜFA teljes összegét az OMFB illetékes bizottságai ítélik oda az egyes témákra. Tudom, hogy a bírálatok késhetnek. Mivel az intézet élő anyaggal dolgozik, ahol a pénzügyi segítség kérése esetleg jóvátehetetlen kárt okozhat, ezért óvatosságból a tárcakutatási alapból adott támogatást 11,7 millió forintról az idén 17 millió forintra megemeltük. Ehhez jönnek az intézet egyéb bevételei, köztük a MÜFA-kutatások anyagi támogatása.
Remélem, sok hasznos témával pályáztak a fertődiek, és többet elnyertek. Egyébként a MÜFA-pályázatok kampányjellegét az OMFB megszüntette, folyamatosan lehet pályázni, így a későbbiekben az ilyen, a munkát akadályozó zökkenők elkerülhetők.
Köszönöm a figyelmet. Kérem, hogy válaszomat szíveskedjenek elfogadni. (Taps.)
