NYÍRI SÁNDOR, DR. legfőbbügyész-helyettes:
NYÍRI SÁNDOR, DR. legfőbbügyész-helyettes:
NYÍRI SÁNDOR, DR. legfőbbügyész-helyettes: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr hivatkozott a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre.
Engedjék meg, hogy ez utóbbiból idézzek: "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. E jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és átadásának szabadságát, országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerveknek joguk lenne beavatkozni."
E kötelezettségekkel és felelősségekkel együtt járó szabadságjogok gyakorlása a törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethetők alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban, a nemzetbiztonság, a területi integritás, a közbiztonság, a zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas információk közlésének megakadályozása, a bíróságok tekintélyének, a pártatlanságának fenntartása céljából.
Hatályos törvényeink szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, nem járhat mások személyi jogainak a sérelmével. A sajtótörvényünkben meghatározott tilalmak tehát összhangban vannak a nemzetközi konvencióban megfogalmazott jogos korlátozásokkal. A törvény akként rendelkezik, hogy a tilalmakba ütköző sajtótermék nyilvános közlését az ügyész javaslatára a bíróság tilthatja meg. Ez szintén összhangban van a nemzetközi gyakorlattal, a bíróság ugyanis minden államban csak más hatóságok vagy felek kérelme, indítványa alapján dönti el a jogvitát.
Ez idő szerint a magyar sajtójog az indítvány megtételét és egyidejűleg a vitatott sajtótermék ideiglenes felfüggesztését az ügyészre bízza. Itt az ideiglenes jellegen van a hangsúly, mert az ügyészség, ha kialakít egy jogi álláspontot, és komolyan gondolja, és álláspontjának eldöntése érdekében a bírósághoz fordul, akkor biztosítani kell egy ideiglenes intézkedéssel azt, hogy a bíróság a döntését követően meg tudja hozni az ahhoz kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést.
A képviselő úr nem nevezte nevén, de a törvény megjelenése óta sajtóügyben – nem sajtóval kapcsolatos bűnügyben, hanem csak sajtóügyben – összesen egy esetben járt el az ügyészség, ez pedig a közismert Új Hölgyfutár-ügy. Az ügyészségen az az álláspont alakult ki, hogy a kérdéses grafika címoldali közlése sérti a közerkölcsöt. Ezért 1991. június 14-én indítványozta az ügyészség a fővárosi bíróságnál a nyilvános közlés tiltását. Mi is várjuk a bíróság döntését, amely nyilvánvalóan hatással lesz a hazai köz- és jogi életre.
Engedjék meg, hogy az interpellációra adott válaszomban ne bocsátkozzak a vitatott ábra közerkölcsöt sértő jellegének értékelésébe. Ezzel ugyanis a tisztelt Házat olyan helyzetbe hoznám, hogy válaszom elfogadásával vagy elutasításával óhatatlanul is meghatározná a független bíróság számára, hogy milyen az általa várt döntés. Az új sajtótörvény, amely előkészületben van, minden bizonnyal korszerűbb lesz, jobb lesz a jelenleginél. A jelenlegi hazai viszonyainknak jobban meg fog felelni. ezzel az ügyészség egyetértett.
Az új törvény elfogadásáig a jelenleg hatályos törvény rendelkezései alapján kell eljárnunk.
Kérem a tisztelt képviselő urat, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm. (Taps jobbról.)
