SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönjük a választ, amelyet alighanem nem fogunk tudni elfogadni.
Azért, mert tulajdonképpen mindazok a kérdések, amelyeket feltettünk, változatlanul érvényben maradnak, és – ahogy ez várható is volt – semmiféle garanciát nem kaphatunk arra nézve, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és általában a TB ügyintézésében érdemi változás következik be. Igazából az interpellációnak nem is volt ilyen irreális célja, hanem inkább az, hogy felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy milyen nyugtalanságot és elégedetlenséget szül országszerte a hétköznapi bajok megoldatlansága.
Azonban ez az interpelláció is – mint annyi más – olyan, mint egy regény; a benyújtástól az elhangzásig számos dolog történt, változtak a körülmények, változtak azok az esetek, amelyek elénk kerültek. A viszontválasz lehetőségét hadd használjam fel arra, hogy újabb anomáliákra hívjam fel mindenekelőtt a miniszter úr, de másrészt a tisztelt Ház figyelmét.
Közbevetőleg megjegyezném, hogy az a válaszlevél, amelyre a miniszter úr hivatkozott, mind a mai napig nem érkezett meg hozzám. Az interpelláció beadása és a mai nap között befutott Baráth Gábor úrnak, a TB főigazgató-helyettesének a válasza, de a miniszter úr válasza nem.
A levélben, amelyet mindannyian megkaptak, vegyesen szerepeltek olyan kérdések, amelyek kifejezetten a TB-re, és mint felügyeleti szervre, a miniszter úrra, másrészt viszont kizárólag a Kormányra tartoznak. Közös vonásuk, hogy szociális, illetve biztosítási ellátásokat érintenek.
Na most arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy az interpelláció benyújtása vagy megfogalmazása óta kiderült, hogy az úgynevezett kiemelt és rendkívüli nyugellátások ügyében hozott törvény végrehajtásával is bajok vannak. A kiemelt nyugellátások között megszüntettünk egy kormányrendeletet, amely a nemzeti gondozási díjról rendelkezett azzal a határozott törvényalkotói szándékkal, amelynek mind a törvény szövegében, mind pedig a bizottsági és a plenáris ülésen hangot adtunk mindannyian, tehát a különböző frakciókhoz tartozók, hogy azok, akiktől nem akarjuk elvonni az ellátásokat, sőt ki akarjuk terjeszteni eddig ellátásban nem részesültekre is, nehogy kárt szenvedjenek, és nehogy kimaradjanak – akárcsak rövid időre is – abból az ellátásból, amit eddig kaptak. Nos, nem ez történt, a nemzeti gondozási díjra nézve a Kormány egy rendelettel tartozik, amelyet mind a mai napig nem alkotott meg, holott a nemzeti gondozási díjat a törvény értelmében arra jogosultak sem kapják március 31-e óta.
A levélben és az interpellációban érintett anomáliákhoz hadd csatlakozzék ez is, továbbá hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy a Kárpótlási Hivatal és a Társadalombiztosítási Igazgatóság közötti ügyintézési labdázás is olyan hosszadalmasan folyik, hogy számos jogosult – üldözést szenvedett, börtönbüntetést szenvedett ember – mind a mai napig nem kap ezután neki megítélt pótlékot, holott 1989-ben beadta a Kártérítési Hivatalba az aktáit. Köszönöm szépen.
És arra kérem a Házat, hogy ne fogadja el a miniszteri választ abban a reményben, hogy ez meggyorsítja a nyugdíjfolyósító szervek és a Társadalombiztosítási Alap ügyintézése pillanatnyi patthelyzetének a felszámolását az állampolgárok megnyugtatására. Köszönöm szépen. (Taps.)
Határozathozatal
