PAPP LEHEL GYÖRGY, DR. (MDF)
PAPP LEHEL GYÖRGY, DR. (MDF)
PAPP LEHEL GYÖRGY, DR. (MDF) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar repülés végveszélyben van. Októberre elfogy a még létező pénzalap, ugyanakkor az MHSZ szétesését követően még mindig nem alakult ki az az új struktúra, amely a későbbiekben az önerőből történő működést biztosíthatná.
Nemes törekvés a nemzeti repülőalap létrehozása, de az önmagában nem oldja meg a kérdést, legfőképpen nem hoz azonnali megoldást. Ha a XX. században akarunk maradni, ha Európához akarunk tartozni, akkor szükségünk lesz a polgári kisgépes repülés nélkülözhetetlen elemeire, a repülőterekre és a szakemberekre. Ez ma még adott. De ez év végére már lehet, hogy csak romjai maradnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy füves repülőtér évi működtetési költsége csak milliókban mérhető. Ezt az összeget ma már a Magyar Repülőszövetség keretében működő repülőklubok jórészt önerőből biztosítják, és ezzel országszerte lehetőséget nyújtanak a nyugati kisrepülőgépes turizmus számára a leszállásra, tankolásra, karbantartó munkálatokra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fel kell hogy hívjam a figyelmet arra, nemcsak turizmusról van szó, annál sokkal de sokkal többről. Nem egyszer találkozunk már ma is azzal a ténnyel, hogy nyugati üzletemberek, külföldi befektetők igénylik azt, hogy Magyarországra kisrepülőgéppel jöhessenek.
Saját választókörzetemben, Szentes vidékén – de tudomásom szerint az ország különböző tájain egyaránt – tervezik új repülőterek létrehozását. Kérdezem, ha ilyen törekvések vannak az országban, szabad-e még meglévő és működőképes repülőtereinkről lemondanunk.
Az elmúlt év során Szegedre talán 50 külföldi gép sem érkezett. Így az ebből befolyt összeg egy alkalmazott éves bérének a töredékét sem teszi ki, ezért megalapozatlannak tartjuk azt az elképzelést, hogy állami működtetésben a repülőterek akárcsak egy része is rentábilis lehetne, sőt belátható időn belül nem is lesz az. Mindenesetre milliárdokat kellene a működtető állami szervnek rákölteni a mi pénzünkből, az adófizetők pénzéből arra, amit ma még a sportrepülők szinte fillérekért biztosítanak az országnak. A repülőterek jövőjét illető tulajdoni helyzet teljességgel bizonytalan, sőt a hivatalos törekvések abból a sportrepülőket kiszorítani igyekeznek. Az állami támogatás úgy tűnik megszűnt, pedig ebben a bizonytalanságban a saját anyagi források hosszú távú kiépítése lehetetlen.
Az illetékes minisztériumokkal a tárgyalások akadoznak, így a helyzet gyors megoldására nincs remény. Most, a 24. órában, az összeomlás előtt innen, az Országház padsoraiból kérem az illetékes minisztériumokat, az országgyűlési képviselőket, a helyhatóságokat és mindenkit, akik ebben a hazában a magyar repülésért valamit tehetnek, segítsenek! Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm. (Taps.)
"Döntés az új vasúti törvény megalkotása és helyzetük javítása érdekében" címmel benyújtott népi kezdeményezés napirendre tűzéséről
