TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ):
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ):
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ): Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Kétharmados törvényt tárgyal a Ház, a másodikat fennállásának első évében. mégis láthatóan hihetetlenül nagy unalom fogadja ezt a törvényt, negyedház előtt fogjuk megtárgyalni egyik alapintézményét a Magyar Köztársaságnak. Azt mondom, hogy ez jól van így. Jól van így a kárpótlási vita pankrációja után, ez ad esélyt arra, hogy ez a törvény sikeresen kétharmados többséggel létrejöjjön.
Egy alapintézmény megújításáról rendelkezik a Ház. Ezt az intézményt 1989-ben állította föl még a korábbi Országgyűlés. A törvény a reformkommunista törvényalkotás egy tipikus terméke volt, felemás megoldásokkal. Így nagyon-nagyon sok ellentmondás, gond, feszültség került a Számvevőszék gyakorlatába, több ponton alkotmányellenesnek minősíthető volt a munkája, s igen-igen sok gond volt vele. Éppen ezért a kiküldött számvevőszéki ad hoc bizottság úgy döntött, hogy nincs értelme toldozgatni-foldozgatni ezt a törvényt, hanem egy új törvényre van szükség két év után.
Mi is ennek az alapintézménynek a feladata, hiszen itt egy önálló hatalmi ágról, hatalmi tényezőről tárgyalunk? Azt hiszem, hogy felmérhetetlenül jelentős szerepet tölt be ez a hatalmi ág. Ellenőrzi a köztársaság államháztartását, azt követi figyelemmel, hogy mi történik ebben az országban a közpénzekkel. A közpénzek köre pedig óriási. A Magyar Köztársaság különböző jogcímeken a személyi jövedelemadótól az általános forgalmi adón át egészen a különböző társadalombiztosítási járulékokig, a vállalkozói nyereségadótól a vámokig az országban megtermelt jövedelmeknek a 61-64%-át az államháztartásban központosítja. Azt lehet állítani, hogy a köztársaságban megtermelt három forintból kettőről a köztársaság dönt, és csak egy marad ott, ahol az keletkezett, a munkavállalóknál, vállalatoknál, vállalkozóknál. Ennek a két forintnak a sorsáról – ami a háromból a köztársaság kezébe kerül – dönt, illetve foglalkozik az Állami Számvevőszék. Ezen túl a közvagyon működését ellenőrzi. Ez megint óriási jelentőségű, hiszen köztulajdonban van a termelőeszközök túlnyomó része, óriási, hatalmas vagyon fölött diszponálnak az önkormányzatok, óriási jelentősége van annak, hogy a megörökölt, osztogató-fosztogató államnak a költekezését a jogállamiság láncaira helyezzük, és ezt a feladatot az Állami Számvevőszék töltheti be jól vagy rosszul.
A Számvevőszék három szempontból figyeli a közpénzek eldöntését. Az első szempont a törvényesség szempontja, a második a szabályszerűségé, a harmadik pedig az eredményességé. Az első szempont, a törvényesség szempontja arról szól, hogy a köztársaság törvényének megfelelően történik a pénzek elköltése. A költségvetési törvénynek és a más, vonatkozó törvények előírásainak megfelelően költi-e el a végrehajtó hatalom az ország pénzeszközeit. Az új törvény egyértelművé teszi, hogy előzetes ellenőrzésre van szükség. Előzetesen, még a pénz elköltése előtt egybe kell vetni az elköltési szándékot az ország költségvetésével. Ennek jelentősége óriási. Gondoljunk arra, hogy az utóbbi években, de még az elmúlt évben is a pénzügyminiszter úr, a Kormány milliárd forintokat csoportosít át az egyik tételről a másikra anélkül, hogy az ország Parlamentjét, Magyarország közvéleményét erről tudósítaná. Ebben a rendben erre egészen egyszerűen nem lesz mód. Ha a Számvevőszék nem adja meg az ellenjegyzést a pénz elköltésére, akkor csak súlyos törvénysértés módján tudja a végrehajtó hatalom ezeket a pénzeket elkölteni. A végrehajtó hatalom kötelezett lesz arra, hogyha el akar térni az állami költségvetéstől, akkor hozza ide a javaslatát, és a Ház döntsön arról, hogy el szabad-e térni az állami költségvetéstől.
Természetesen a kormánytöbbségnek meglesz a hatalma arra, hogy az eltérést megszavazza, hiszen a kormánytöbbség a közpénzek felhasználásának az ura, csakhogy erről nem utólag fog tudomást szerezni az ország, néha másfél évvel az elköltés után, hanem még az elköltés előtt nyilvánosan meg kell okolni, meg kell magyarázni, hogy miért van szükség a költségvetéstől való eltérésre. óriási regula lesz, és igen jelentős lesz megítélésem szerint a közpénzek felhasználásánál.
Az Állami Számvevőszék másik feladata, hogy a számszerűségét ellenőrizze a költségvetésnek. Azt hiszem, nem kell különösebben szólni erről.
A harmadik igen-igen fontos feladat a közpénzek felhasználásának eredményességét vizsgálni. Az jelenti a célszerűség vizsgálatát, tehát azt, hogy meghatározott célra költik-e el ezeket a forrásokat, de jelenti az elköltés hatékonyságát is, hogy a pénzeszközöket kellő hatékonysággal költik-e el. Azt hiszem, hogy Magyarország költségvetési gazdálkodásában egyszerre van hihetetlen szegénység: az utolsó fillérekig lepusztult intézmények, ahol már semmiféle tartalék nincs, ez van az egyik oldalon. A másik oldalon pedig végtelen pazarlás, forintok eltékozlása, indokolatlan célokra való fölhasználása áll.
Azt lehet állítani, hogy az Állami Számvevőszéknek ebben a tekintetben is óriásiak a feladatai, hiszen nemcsak a központi költségvetést, hanem a helyi önkormányzatok kasszáit is vizsgálni fogja, társadalombiztosítás forrásait, mindent, ahol közpénzek vannak, ahol központi állami támogatásra kerül sor.
Még egyszer: azt hiszem, igen jelentős ez az intézmény, a gazdasági alkotmányosság alapintézménye. Szerepe hasonlatos az Alkotmánybíróságéhoz. Ezért a jogi megfogalmazása is sok tekintetben hasonlatos. Nagy függetlenséget biztosít a törvény a számvevők számára, ennek megfelelő illő jövedelemben kívánja őket részesíteni. A törvény előírja, hogy a hasonló előmenetelű köztisztviselőknél legalább 25%-kal magasabb jövedelmet kell biztosítani a számvevőknek, akik más munkát ezentúl nem végezhetnek. Egyébként is biztosítja a törvény a függetlenségüket.
Azt hiszem, hogy nagyon-nagyon fontos volna, hogy a Ház még a rendkívüli ülésszakon elfogadja ezt a törvényt, és nagyon jó volna, ha ez a törvény mielőbb hatályba lépne, hiszen a költségvetési vitában pont a Számvevőszék működésénél levő anomáliák miatt az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy csak negyedévenként fogadja el a Számvevőszék költségvetését. Ha új törvényt sikerül elfogadni, akkor föl lehet oldani ezeket a korlátozásokat, a Számvevőszék betöltheti feladatait, a számvevőszéki tisztségviselők közül a Számvevőszék alelnöke új választásra kerül, kétharmados többséggel biztosítva azt, hogy pártok fölött álló személyiség legyen. Jó volna mielőbb hatályba léptetni ezt a törvényt, hiszen a közpénzek körül azt hiszem, jócskán van tennivalója a Számvevőszéknek.
Amiről még szólnom kell, az ad hoc bizottság munkája. Ez a bizottság nagyon csendben dolgozott, általában az interpellációs idő alatt, amikor a Parlamentben parázs interpellációs viták voltak, egy kis szobában folyt a kétharmados törvény körüli egyeztetés. Nagyon-nagyon megnyugtató volt a bizottság munkája.
Engem leginkább az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokra emlékeztetett ez a vita, ahol politikai polémia is volt a dolog természeténél fogva, de végül is megnyugtató kompromisszumra vezetett valamennyi kérdésben ez a vita.
Azt hiszem, felbecsülhetetlen ennek a jelentősége, hiszen ebben a házban nagyon-nagyon ritkán fordul elő, hogy kormánypártiak és ellenzékiek végső soron egyet tudnak érteni valamiben, és ez történt meg ebben a dologban. Azt gondolom, hogy ez általánosítható tapasztalatokkal is jár.
A csendes, pragmatikus politikai, illetve szakmai egyeztetés nagyon sokszor sikeresebb lehet, mint a harsány, plenáris ülésen való vita, meg lehet fontolni, hogy más hasonló kétharmados ügyekben bölcs dolog lehet egy hasonló ad hoc bizottság kiküldése és hasonló mértéktartó, bölcs egyeztetés.
A magam részéről azt hiszem, hogy nem szabad elérhetetlen célokat tűzni az egyeztetés elé. Nem valószínű, hogy Magyarországon ma érettek a feltételek, hogy egy minden kérdést rendező, átfogó nagy paktum szülessék valamennyi hat párt között. Ugyanakkor vannak olyan célok, amelyek elérhetőek. Lám-lám, a Számvevőszék ügyében sikerült az eredménynyel révbe érni.
Összegezve: kérném a tisztelt Házat, hogy fogadja el kétharmados többséggel ellenzék és kormánypárt ezt a sarkalatos törvényt, az Állami Számvevőszékről rendelkező törvényt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ soraiban.)
