KOCSENDA ANTAL (FKgP)
KOCSENDA ANTAL (FKgP)
KOCSENDA ANTAL (FKgP) Köszönöm Elnök Úr. Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Ismét előttünk van egy törvényjavaslat, amely horderejét tekintve olyan jelentőségű, mint az eltorzult kárpótlási törvény, melynek végrehajtása a parasztságnak sok gyötrelmet és sok konfliktust fog okozni.
Az átalakulási törvény, mely ugyancsak megkésett, koncepcionális és konstrukciós hiányosságai folytán méltó párja lehet a kárpótlási törvénynek, ha módosító javaslatokkal nem tudjuk azokat az alapvető célokat szolgálni, melyeket a törvényjavaslat ugyancsak homályban hagy.
Egy törvénynek kell megteremteni azokat a feltételeket, melyek alkalmasak a falun élő, mezőgazdaságban dolgozó emberek konszenzusának kialakítására. A falu békéje, nyugalma, az emberek közötti kapcsolatok elfogadható volta csak akkor valósítható meg, ha a jelenlegi állapotból a legkisebb mérvű érdeksérelemmel meg tudjuk oldani a jelenlegi tulajdonviszonyoknak az átalakítását magántulajdonra. Az új formátumú, szerkezetű szövetkezetnek csak a magántulajdon és a teljes önkéntesség lehet az alapja, mely nem nélkülözheti a tulajdonosok cselekvési szabadságát.
Az átalakulási törvény egyik hiányosságának tekinthető, hogy az egymástól eltérő típusú szövetkezetek sajátosságait összemosva nem ágazatonként szabályoz. Még a mezőgazdasági szövetkezetek is egymástól eltérő szerkezeti formában működnek, például a szakszövetkezetek és a termelőszövetkezetek.
Az a szabály, amely alkalmas egy mezőgazdasági szakszövetkezet átalakítására, nem biztos, hogy alkalmas egy ipari, vagy szolgáltató, vagy kereskedelmi tevékenységet végző szövetkezetre.
Itt szeretném a figyelmet felhívni, hogy a szövetkezet vagyonához tartozik a szövetkezet által közös vállalkozásba, illetve gazdasági társaságba bevitt vagyon is, ugyanis a szövetkezet vagyonához hozzá kell számítanunk azt a vagyontömeget is, amelyet a szövetkezet az e törvény hatálybalépésének napjáig közös vállalkozásba, illetve gazdasági társaságba bevitt. S itt csak egy példát szeretnék említeni: az Agrár Hotel is tartalmaz szövetkezeti vagyonrészt.
A törvényben meghatározott átalakulási határidő kérdésében is sok eltérő, sőt egymásnak ellentétes érdekre utaló vélemény jelent meg. A szövetkezetek az átalakulásra fordítható időt rövidnek tartják, utalva a vagyonértékelés, -nevesítés, közgyűlésszervezés manuális munkáinak nagyságára. Ezzel szemben a leendő tulajdonosok szerint az átalakulási határidő viszont túl messze van, addig a szövetkezetek, vagy azok egyes rentábilis részlegei különféle gazdasági társaságokká alakulhatnak. Az egyes szövetkezetek pedig felélik a még megmaradt vagyonukat. Ez az aggodalom jogos, s a példák tömkelegét lehetne felsorolni, de szabad legyen csak egyet megemlíteni: az akasztói szakszövetkezet árverésen értékesítette szőlőfeldolgozó, bortároló eszközeit, messze azok piaci forgalmi értéke alatt.
Nem rendezi a törvény azt sem, mi történik azokkal a földterületekkel, melyekre a kárpótlási törvény végrehajtása során nem jelenik meg a tulajdonosi igény. Nem rendelkezik a törvény, hogy a kárpótlási jegy ellenében szerzett vagyon a régi vagy az új szövetkezeti tagok, vagy a vagyonnal belépő tagok, vagy mindhárom kategóriába tartozók tulajdonába kerül-e.
A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok egy részét a kárpótlási törvénybe kellett volna foglalni, így a termőföld privatizációjára vonatkozó szabályok egymást fedik, és megfogalmazásaikban egymással ellentétesek.
E törvényjavaslat csak a módosító indítványokkal korrigálva töltheti be a tulajdonviszonyokban tervezett változásokat, amely változások technikai lebonyolítása nem zavarhatja meg a mezőgazdaság, ipari, vagy kereskedelmi tevékenység folyamatosságát. A 40 éves kolhozgyakorlat bukása után számunkra új, de a fejlett államokban kipróbált, bevált szövetkezési, termelési modellekből kell választanunk és hazai viszonyainkra adaptálnunk. Köszönöm türelmüket, Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
