PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Ígérem, rövid leszek. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Aki hozzászólt az előttünk lévő törvényekhez, még mindenki méltatta, milyen fontos, hogy végre a Ház elé került és milyen fontos, hogy beszélünk róla. Ehhez képest, igaz ugyan, hogy az Igazságügyi Minisztérium a beterjesztő, én sérelmezem, hogy a mezőgazdaságot alapvetően érintő törvények esetén a földművelési tárca képviselői nem ülnek bent. Már csak abban bízom, hogy rádión hallgatják, és információjuk lesz a jegyzőkönyv útján is az itt folyó vitáról. (Közbeszólás: Éljen! – Taps az ellenzék soraiból.)
Tisztelt Ház! A szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat természetvédelmi szempontból fontos hiányosságairól kívánok szólni.
Mint önök emlékeznek rá, nem is olyan régen a kárpótlási törvény vitája során sok szó esett a természetvédelmi területek további sorsáról. Az akkori, eredeti előterjesztés szerint árverésre kerülhettek volna, és szigorúan korlátozni kívánták a földhasználatot, amely ellenőrzése véleményem szerint megoldhatatlan lett volna. Szerencsére nem így került a törvénybe.
A környezetvédelmi bizottság akkor komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a védett területek nem kerültek magánkézbe. Így védelmük biztosított, hozzátéve azt, hogy akkor, hogyha az e törvényhez benyújtott módosító javaslatokat a tisztelt Ház támogatni fogja, mert ha ez nem történik meg, akkor a védett területek jelentős része, úgy gondolom, hogy elvész.
A szövetkezetek átmeneti szabályairól szóló törvénytervezet rendelkezései szerint a szövetkezet tulajdonából nem lehet vagyonnevesíteni, árverezni a földet, természetesen az olyan földet, amely védelem alatt áll.
A probléma számomra ezután következik, a tervezet ugyanis nem mond semmit arról, hogy mi lesz ezeknek a területeknek a további sorsa. Mire lehet gondolni? Netán közös tulajdonban maradnak?
Ezt sugallja a tervezet, ugyanakkor ez képtelenségnek tűnik, hiszen eddig egyetlen párt sem, illetve egyetlen pártnak a felszólalója sem kívánta azt, hogy a föld oszthatatlan közös tulajdonban maradjon.
Ha mégis bekerülne a föld az oszthatatlan tulajdonba, akkor az már egy másik kérdés, hogy mi lesz azokkal a földekkel, amelyek nem férnek bele ebbe a kategóriába. Mi történik akkor, ha a tisztelt Ház kiszavazza a tervezetből a kötelező, fel nem osztható alapot? Ilyenre volt már példa a tisztelt Házban, egy adott törvényből egy jelentős részt kiszavaztunk.
Mi lesz akkor, ha lesz fel nem osztható alap, de abba a föld nem kerülhet bele? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tucatjával merülhetnek fel, még a módosító javaslatok elfogadása után is.
A természetvédelmi területek viszont megérnek annyit, hogy a helyzetüket megnyugtatóan, átfogóan rendezzük le ebben a törvényben is. Erre a későbbiekben még megpróbálok javaslatot tenni.
Mi a helyzet pillanatnyilag a védett területekkel? Mint tudjuk, kárpótlásra nem kerülhetnek, tagok nem igényelhetik. Ez az, ami biztos. Oszthatatlan közös.
Bízom benne, hogy a módosító javaslat elfogadása után, amit kormánypárti képviselőtársunk nyújtott be, a módosító javaslat elfogadása után a védett területek sorsa megoldódik.
Mindezekből, amit elmondtam, látható, hogy a szövetkezeti törvényben a természetvédelem területén egy kodifikációs zűrzavar található, illetve megállapítható, hogy lyukas a javaslat. A hiányt kívánja eltüntetni a tárgyban beadott módosító javaslat, amit a FIDESZ parlamenti frakciója támogat.
Azt már csak egy plusz problémának kívánom felvetni, hogy mi történik akkor, ha szervezeti átalakulásra kerül a sor, tehát kiválás, szétválás, illetve megszűnés következik be, akkor mi lesz ezekkel a védett területekkel.
Végül is én a fő kérdést a természetvédelmi területeknél a következőben látom: kinek a tulajdonába kerülnek a földek? Itt kívánom megjegyezni, hogy nyugaton az állam mindent megtesz a védett területek állami tulajdonba kerüléséért. A nemzeti megújhodás programja is kifejezte ezt a szándékát, ennek ellenére az ügy nem haladt szinte semmit előre. Pedig világviszonylatban is igen értékesek azok a védett területek, amelyek hazánk területének mintegy 6,76%-át foglalják el, mintegy 629 ezer hektáron. Ami pedig ebből a szövetkezetek tulajdonában, illetve kezelésében van, az az összes védett területnek mintegy 35%-a, közel 250 ezer hektár.
Már maga a terület mérete, nem is beszélve az értékéről, megkívánja, hogy a törvényben méltóképpen rendezésre kerüljön. Frakciónk – összhangban a kormányprogrammal – védett területek állami tulajdonba kerülését támogatja, ezután ezek a természetvédelmi hatóság kezelésébe kerülnének.
Miért jó ez az elképzelés? A földhasznosítás ellenőrzése könnyebb, érvényesül a nonprofit jelleg. Én azt gondolom, ez a leglényegesebb pont, tudniillik rövidtávú gazdasági érdekeknek nem vetjük alá ezeket a területeket, és a táj kevésbé sérül. És egy harmadik pont, hogy nincs felelősség a megosztás területén, mint ma, ugyanis ebben az esetben egyértelműen a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz kerülne. Ma ágazati, illetve gazdasági érdekek érvényesülnek.
Mint már említettem, a tervezethez beadott módosító javaslatokkal egyetértünk, azokat támogatjuk és önöknek is támogatásra javasoljuk. Ahhoz, ha szükséges, csatlakozó módosító javaslatokat nyújtunk be.
Végül: milyen megoldásokat tudunk elképzelni a természetvédelmi területek megvédésére? Véleményünk szerint a védett területeken kell kijelölni az állami földtulajdon hányadát. Ez idáig rendben is lenne. Milyen problémák merülhetnek fel? Gondot jelenthet az, hogy nincs annyi állami föld mindenhol, mint amennyi a védett terület. Ilyen esetben a következőket tudjuk elképzelni: szerkezeti gondok léphetnek fel, illetve más esetekben, például szétválás, kiválás, szabályozni szükséges, hogy lehetőleg megnövekedjen az egy tagban összefüggő természetvédelmi területek tulajdonosainak a száma. Miért fontos ez? Azonos művelési mód miatt, a felügyelet és az ellenőrzés miatt könnyebben kezelhetők ezek a területek.
Második: az erdőhöz hasonlóan szerencsés lenne, ha törvény írná elő az egy tagban művelés kötelezettségét. Ez valami hasonló lenne, mint a közbirtokosság.
Végül: úgy hiszem, hogy egy preferenciasorrendet kellene felállítani, ami azt szolgálná, hogy az állami földtulajdon eladásából befolyó bevételekből mennyit és milyen típusú, nem állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület vásárlására kell fordítani.
Frakciónk valószínűleg országgyűlési határozatot vagy törvénytervezetet kíván beadni ebben a tárgyban.
Befejezésül kérem önöket, hogy támogassák a természetvédelmet szolgáló módosító javaslatokat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
