KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy Horváth László képviselőtársunk kérdésének indoklása önmagában meggyőzött bennünket arról, hogy nem is olyan kis jelentőségű kérdésről van szó.
Az állatvédelmi törvény megalkotása iránti igény, főleg Nyugat-Európában, de nálunk is, már a nyolcvanas évek végén megfogalmazódott, és erre egy széles körű társadalmi kezdeményezés bontakozott ki. Ezt az igényt az állatokkal való érintkezés különböző területein sokasodó riasztó jelenségek táplálják. Az állattartói felelőtlenség, a hozzá nem értés, a kíméletlenség, a rosszul értelmezett gazdaságossági érdek és így tovább.
Jogrendszerünk jelenleg a természetvédelem, az állategészségügy, valamint a vad- és halgazdálkodás állományvédelmi körében foglalkozik az állatok védelmével. Az állatvédelem negyedik aspektusa az úgynevezett egyedkímélő állatvédelem a magyar szabályozásból hiányzik, és erre mutatott rá a kérdés is.
Mindezek miatt, valamint a nemzetközi elvárásokra is figyelemmel a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium elkészítette együttműködve a többi érintett tárcával, és egyeztetve az érdekelt állatvédő mozgalmakkal, egyesületekkel, az állatok védelméről szóló szabályozás koncepcióját. Ezt a koncepciót október 16-án az Országgyűlés bizottsága megvitatta, és a további munka alapjául elfogadta.
Röviden a következőkről van szó ebben. Az egyed kíméletét célzó állatvédelem etikai fogantatású. Alapgondolata az, hogy az állatvilág és az ember egyaránt a természet élővilágának része. Az állatvilág magasabb rendű képviselői, miként az ember is, érezni és szeretni képes élőlények. A tervezett szabályozás ezért kiterjed haszonállatokra, a kereskedelmi és ipari célra tenyésztett, a tudományos célokra tartott, a szolgálati célú, a sport célra és bemutatásra szolgáló, a kedvtelésből tartott, valamint a szabad természetben és a vadaskertekben élő, vagy tenyésző állatokra.
Az egyedi állatvédelem magában foglalja majd az állattartás, az állatszállítás, az állatokon való beavatkozás, az állat életének kioltása és az állatkísérlet szabályait, feltételeit.
Az állatkísérlet a leginkább neuralgikus pontja az egyedi állatvédelemnek. Radikális állatvédők követelik az állatkísérletek egyszer s mindekorra való betiltását. A minisztérium szerint az állatkísérletek jelenleg még nem mellőzhetők, de szigorú engedélyezési eljáráshoz kívánjuk kötni ezeket a kísérleteket.
Megfontolandó az is, hogy a kozmetikai szerek és az élvezeti cikkek előállítása céljából ne lehessen állatkísérleteket folytatni.
Nagy súlyt kívánunk helyezni az állatvédelmi rendelkezések megtartására, ezért a szabályozási koncepció előírja, hogy az állatok védelme minden állami szerv és állampolgár kötelezettsége.
Jelentős szerephez jutnak, mint nyugaton is, ebben az állatvédő mozgalmak és egyesületek, amikor jogosultak lesznek perindításra az állatvédelemre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén.
Bővíteni kívánjuk az állatkínzás szabálysértési tényállását, és kezdeményezni fogjuk a büntetési tételek emelését. Mérlegeljük annak lehetőségét, hogy az állatkínzás egyes kirívóan súlyos esetei bűncselekménynek minősüljenek.
Horváth László képviselőtársunk ez irányú felvetésével egyértünk.
A szervezeti kérdésre vonatkozóan azt tudom mondani, amire utaltam is már, hogy a törvény előkészítése minisztériumunk koordinációjával, de valamennyi érintett minisztérium, ezek közül különösen a Földművelésügyi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium bevonásával folyik, ezenkívül a szokásos egyeztetési eljárás során valamennyi más tárca képviselője is részt vesz a törvény megalkotásában, természetes módon a Parlament bizottságai is.
Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy közreműködik ebben a Magyar Tudományos Akadémia, valamint más tudományos intézetek szakértői gárdája.
Úgy gondolom – és miniszterelnök úr ezzel egyetért –, hogy ilyen előkészítési eljárás során azok a garanciák, hogy a törvény hatálya a gazdasági és a humán szféra valamennyi területére kiterjedjen, kellő módon biztosítva vannak, ezért kérem válaszom elfogadását.
ELNÖK:Köszönöm miniszter úrnak a kérdésre adott válaszát. Ezzel a kérdések mai elmondását lezárom.
Mielőtt szünetet rendelnék el, dr. Kálmán Attila államtitkár úr kíván szigorúan két percen belül felszólalni.
Dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár
