TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hazánk úgyszólván valamennyi állampolgára, akik így vagy úgy a kötelező biztosítás alanyai, joggal várják el, hogy megteremtsük egy működőképes társadalombiztosítás alapjait, és igazgatási rendszerét a törvényi keretek között úgy újítsuk meg, hogy a társadalombiztosítás pénzeszközeinek, később vagyonának valódi gazdái a munkáltatók és a munkavállalók legyenek, ugyanakkor érvényesüljön az állam felelőssége is.
Ez a törvényjavaslat célul tűzte ki, hogy a mai államigazgatási jellegű irányítást a társadalombiztosítás önállósodását kimondó önkormányzati igazgatás vegye át. A törvényjavaslat 8. §-a egyebek között a biztosítási önkormányzatok választott szerveiről rendelkezik. Meggondolandó és elfogadható érvek sorakoznak amellett, hogy a biztosítási képviselők delegálás és ne választás útján kerüljenek a közgyűlésbe. Úgy gondolom, hogy a társadalombiztosítási alapot több száz millió forinttal nem lehet megterhelni egy esetleges sikertelen választással olyan helyzetben és olyan körülmények között, amikor számtalan szociális kérdés vár megoldásra. Egy eredménytelen választás ugyanis a hatalmas költségek mellett a kisnyugdíjasok és a nagycsaládosok, s az egyéb, egzisztenciális gondokkal küszködő rétegek jogos elégedetlenségét és bizalmatlanságát válthatja ki a társadalombiztosítás készülődő reformjával szemben.
A törvényjavaslat 15-18. §-a taglalja a biztosítási önkormányzatok igazgatási szerveit. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok saját szervezetrendszerükben tudják a legjobban érvényre juttatni akaratukat, döntésüket. Ezekkel a szervezetekkel szemben azonban azt az igényt kell támasztani, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a társadalmi igényekhez, ugyanakkor szervesen illeszkedjenek a kialakuló piacgazdaságba is.
Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az érintettek világosan értsék az új struktúrát és egyértelműen felismerjék: ellátásukat hol és milyen módon kaphatják meg. A javaslat 19. §-a úgy rendelkezik, hogy minden munkáltató, amely legalább 100 - társadalombiztosítási ellátásra jogosult - személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni. Megjegyzem, hogy ez a társadalombiztosítási ügyek intézésében nem számít új formának. A javaslat azonban abban újszerű, hogy lehetővé teszi magánszemélynek, jogi személynek külön megállapodás alapján a kifizetőhely létesítését.
A társadalombiztosítási szakemberek folyamatosan elemzik a kifizetőhelyek sorsának, a kifizetőhelyen ellátott dolgozók létszámának alakulását. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egyes megyékben a gazdasági átalakulás folyamatában már a kifizetőhelyek száma is kevesebb a munkáltatók szétválása, leépítése miatt, így értelemszerűen a társadalombiztosítási feladatok elvégzése az igazgatási szervekre hárul. Mindez arra mutat, hogy a kifizetőhelyekkel a jövőben csak mint lehetőséggel lehet számolni. A törvény eszközével ki lehet ugyan kényszeríteni életben tartásukat, azonban a munkáltatók többsége eddig is idegen testként kezelte ezeket a kötelezettségeket.
Meggyőződésünk, hogy az átmeneti időszakban még szükséges ezt a formát fenntartani, de időben fel kell készülni a társadalombiztosítási feladatok más formában történő megoldására. Jóllehet a törvényjavaslat 20. szakaszának (1) és (2) bekezdése garantálja a kifizetőhely fenntartójának a költség megtérítését, ez azonban nem teszi vonzóvá a társadalombiztosítási ügyek intézését.
Nem vonzó azért sem, mert az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Ezzel szemben a munkáltatóknak kell gondoskodniuk a szakképzett ügyintézők alkalmazásáról, ami a jogszabályok állandó változása miatt bonyolult ügyintézésre és a feszített munkatempóra visszavezethetően gondot jelent.
A társadalombiztosítási munka általában veszített presztízséből. A kifizetőhelyek csakúgy, mint az igazgatási szervek, olcsó munkaerőkkel oldják meg feladatukat, alacsony technikai háttérrel.
Ezért is javasolom, hogy ez a törvény ne írja elő kötelezően a kifizetőhelyek létesítését. A munkáltatók jól felfogott érdekére lehetne bízni, hogy dolgozóik társadalombiztosítási ügyeinek intézését mily módon kívánják segíteni, biztosítani.
Célszerűbbnek tartanám a társadalombiztosítás jelen és jövőbeni feladatait decentralizálni oly módon, hogy a biztosítási önkormányzatok nagyobb településeken fiókintézményeket, irodákat működtessenek, biztosítási megbízottakat foglalkoztassanak. Ha ugyanis az a tendencia erősödik, hogy a kifizetőhelyen ellátottak száma csökken, az amúgy is túlterhelt igazgatási szervek nem győznék a további munkaterheket.
További érvem, hogy a fiókrendszer kiépítése és működtetése kevesebb költségkihatással járhat, mint a kifizetőhelyi munka megfizetése és az ott folyó társadalombiztosítási munka rendszeres ellenőrzése. A fiókintézmények dolgozóinak irányítása, képzése célirányosabb lenne, ellenőrzésük pedig markánsabban jelenne meg, hiszen az igazgatási szervezet gyakorolná a munkáltatói jogokat is.
A javaslat a zárórendelkezésben a társadalombiztosítás jelenlegi igazgatási szerveinek megosztására és a biztosítási önkormányzatok új igazgatási szervezeteinek létrehozására 1993. január 1-jei határidőt jelöl meg. Az a véleményem, hogy az átmenet időszakában még fenn kell tartani az egységes intézményrendszert és kellő időt kell biztosítani az intézmények szétválasztására. Meg kell teremteni a különváló intézmények működési feltételeit, személyi, anyagi és technikai oldalról egyaránt.
Úgy gondolom, az ismert helyzetben még felülről vezényelve sem lehet rövid egy év alatt az intézményeket úgy szétválasztani, hogy eközben majd 10 millió állampolgár ügyeinek intézése zavartalan legyen. A társadalombiztosítás dolgozóinak is fel kell készülni, és fel kell őket készíteni egy más típusú biztosítási szervezetre és a jelenlegitől alapjaiban eltérő feladatokra.
Tisztelt Ház! Reményeim szerint olyan folyamatot indítunk el, amiben egyfelől megalapozzuk a társadalombiztosítás függetlenségét önkormányzatai útján, másfelől beleszólási lehetőséget és jogokat biztosítunk azoknak, akik leginkább érdekeltek sorsuk alakításában.
Én kérem tisztelt képviselőtársaimat, miniszter urat elsősorban, módosító javaslataim támogatására, annál is inkább, mert azok a Somogy megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság jól átgondolt szakmai elképzeléseit tükrözik.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
