SZABÓ TAMÁS, DR., a Pénzügyminisztérium államtitkára:
SZABÓ TAMÁS, DR., a Pénzügyminisztérium államtitkára:
SZABÓ TAMÁS, DR., a Pénzügyminisztérium államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A piacgazdaságnak természete az erőforrások állandó áthelyezése, tevékenységek megszűnése, megújulása, újrakezdése. Ahhoz, hogy ezt megfelelő mechanizmus kísérje és segítse, a tapasztalatok is bebizonyították, hogy a nálunk folyó felszámolási eljárás helyén egészen más eljárások szükségesek, és ez a törvény, amit hosszas munkával remélem a Parlament ma lezár, egyik alapvető törvényeként értelmezhető a piacgazdaság kialakulásának.
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat a fizetésképtelen helyzetek feloldásának és a tulajdonosi döntés miatt megszűnő vállalkozások tevékenysége lezárásának szabályait tartalmazza, így adósi vagy hitelezői pozícióban a gazdasági élet valamennyi szereplőjét érinti.
Nem túlzás tehát azt mondani, hogy egyike azon rendkívül jelentős gazdasági törvényeknek, amelyek a piacgazdaság kialakításához elengedhetetlenül szükségesek. Ennek tudatában a tisztelt Ház elmélyült, felelősségteljes és szakértői munkát végzett, szakmai kérdésekre koncentráló vitát folytatott a javaslatról, a plenáris üléseken is, de különösen a bizottságokban. Képviselőtársaim számos módosító javaslatukkal hozzájárultak a törvény javításához, amit megköszönök a Kormány nevében.
Szeretném megemlíteni, hogy a bizottságok több mint 200 módosító indítványt tárgyaltak meg, alakítottak ki róluk álláspontot. Ezek több mint egyharmada olyan szövegszerű pontosítást tartalmaz, amelyek a törvény január 1-jei hatályba lépése következtében a számviteli törvénnyel való összhangot biztosítják, valamint a törvény megfogalmazását szabatosabbá, világosabbá tették.
A módosítások másik jelentős része az érdekképviseleti szevek eljárásokban való részvételével, a csődeljárással, a moratórium kérdéskörének értelmezésével volt kapcsolatos. Számos módosító javaslat foglalkozott továbbá a hitelezői követelések felszámolás során történő kielégítésének sorrendjével.
A Kereszténydemokrata Néppárt észrevételei alapján a hitelezői érdekvédelem erősítését a vagyonfelügyelő intézményének beépítésével sikerült megoldani. Bár nem szokásos, ennek ellenére hadd köszönjem meg azoknak a képviselőknek a javaslatait, akik segítették ennek a törvénynek a megvalósulását, a törvényjavaslat javítását, és hadd emeljem ki Horváth Béla, Tóth-Kurucz János, Varga János, Rott Nándor, Csépe Béla ez irányú munkáját (közbeszólás: visszavonták!) , de meg kell hogy köszönjem… Egy részét visszavonták… (derültség) amit szintén megköszönök, hogy egy részét, amit nem támogat a Kormány, visszavonták. (Derültség, taps.) Ezen kívül szeretném megköszönni Ungár Klárának, Szalay Gábornak, Fodor Istvánnak, Pál Lászlónak és Lotz Károlynak azokat a módosító indítványait, amelyek javították ezt a törvényt, és amit mi is támogatni fogunk. (Taps.)
Mivel azokat a módosító indítványokat nem kívánom külön indokolni, amelyeket elfogadtunk, azokra szeretnék még kitérni, amelyeket nem támogat a Kormány; nem részletesen, csak egy-egy blokkban.
Először a csődeljárás alatt biztosított fizetési moratóriummal kapcsolatos ügyről szeretnék szólni, utána a hitelezők felszámolási vagyonból történő kielégítésének sorrendjével szeretnék foglalkozni, és végül az érdekképviseletek szerepével és utoljára a büntetőjogi szankciókkal, mert ezek olyan kérdések, amelyek a viták során nem találkoztak a Kormány támogatásával.
A csődeljárás alatt biztosított fizetési moratóriumnak az a célja, hogy az adósnak lehetőséget adjon pénzügyi helyzettének áttekintésére, és fizetőképességének helyreállítását eredményező program kidolgozására. A moratórium valamennyi hitelezőt egyformán sújt, ami azon túl, hogy megfelel az alapvető jogegyenlőség elvének, egyikőjüket sem teszi ellenérdekeltté az egyezség megkötésében. ez alól a társadalombiztosítás esetében, és ezen belül a korengedményes nyugdíj gazdálkodó szervezetet terhelő fedezetének átutalását illetően sem volt indokolt kivételt tenni.
Másodszor: a hitelezői követelések vagyonból történő kielégítésének sorrendjét több képviselőtársam javasolta módosítani, főleg a társadalombiztosítás szerepének további növelésével. Kérem, higygyék el, hogy a társadalombiztosítást, mint hitelezőt nem lehet a sorrendben anélkül előbbre venni, hogy az a hitelezés, valamint a munkavállalók és az állampolgárok követelési kielégítésének biztonságát súlyosan ne veszélyeztetné. Ezért a sorrend módosítására vonatkozó javaslatokat nem támogattuk.
Az érdekképviseletek tájékoztatása harmadik témaként különös súllyal szerepelt már a törvény megszövegezése során is. Bár megjegyzem, hogy azok a munkavállaló érdekképviseletek, amelyek nincsenek napi kapcsolaban a vezetéssel és csak akkor értesülnek a csődhelyzetről, amikor az már nyilvánvaló, azok nemigen tudják betölteni feladatukat.
Nem tudtuk viszont elfogadni azokat a javaslatokat, amelyek akár a csődeljárásban, akár a felszámolásnál az egyezség harmadik szereplőjévé kívánták tenni az érdekképviseleteket. Ez indokolatlanul bővítené a szereplők körét, megnehezítené és lassítaná a felszámoló munkáját, másrészt gyengítené az adós pozícióját, ha a hitelezőivel egyidőben kellene dolgozóit is meggyőznie az általa kidolgozott program szükségességéről és megvalósíthatóságáról. Ennek az alkunak a törvényben leírt egyezségi tárgyalások előtt kell lezajlania, a két természetes partner; az adós gazdálkodó szervezet vezetése, mint munkaadó és a munkavállaló között.
Ha a munkavállalók több érdekképviselethez tartoznak, akkor azoknak előbb egymással kell konszenzusra jutniuk, hogy eredményesen tudjanak a dolgozók védelmében fellépni. De ezek a kérdések túlmutatnak a csődtörvényen.
Végül szeretnék szólni egy sajátos vitáról, arról, hogy a törvényjavaslat valóban nem rendelkezik eljárási szabályként büntetőjogi következményekről. A Kormány egyébként egyetért azokkal a felvetésekkel, amelyek a büntetőjogi következményeket forszírozták. Ez a kérdés azonban nem kizárólag, sőt valószínűleg egyáltalán nem a csődtörvény problematikáját illeti, hisz az Országgyűlés előtt tárgyalt, illetőleg tárgyalás alatt lévő gazdasági törvények majd mindegyike igényli a megfelelő büntetőjogi védelmet, a büntető törvénykönyv módosítását. Ezért az a megoldás látszik célszerűnek, ha a Kormány még ebben az évben javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Büntető Törvénykönyv vonatkozó tényállásait tartalmazó rendelkezéseinek módosítására. Ezzel lehetővé válik, hogy a csődtörvény is hatályba lépésével egyidejűleg vagy nem lényeges időbeli eltolódással megfelelő büntetőjogi védelemben részesüljön maga a törvény.
Még egyszer szeretném megköszönni képviselőtársaim munkáját, külön megköszönni a két érintett bizottság; a gazdasági és az alkotmányügyi bizottság munkáját ezen a területen, amelyik a legnagyobb feldolgozást végezte. Kérem, hogy vegyék figyelembe azt, hogy az itteni vita során sok képviselőtársam módosító indítványával a törvény javult, és ennek alapján kérem, hogy ma fogadja el az Országgyűlés a csődtörvényt. Köszönöm. (Taps.)
Határozathozatal
