ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: A könnyebb jutott nekem. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kormány nevében egy csomagban törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozatot terjesztünk megtárgyalásra az Országgyűlés elé. Ezek a javaslatok a katonai bírósági szervezet átalakítására irányulnak, illetőleg ezzel összefüggésben és összhangban módosítják a katonákra vonatkozó egyes büntető anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket.
Először egy kis jogtörténeti áttekintéssel is kezdjem, ezekkel a kérdésekkel először majdnem 80 évvel ezelőtt 1912-ben foglalkozott a magyar Országgyűlés, amikor a honvédség felállítását, feladatait, szervezeteit és működésének rendjét meghatározó törvények mellett elfogadta a katonai bűnvádi perrendtartásról szóló 1912. évi XXXIII. törvényt. Ettől kezdve részben katonai egységek mellett, részben pedig nagyobb helyőrségekben, békeidőben is folyamatosan működtek a katonai bíróságok, amelyeknek személyi és tárgyi hatásköre az idők folyamán többször változott.
A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 26. §-a szerint katonai bíróság egyes nagyobb helyőrségekben és magasabb katonai egységek mellett működhet. Az első fokú katonai bíróságok egyben katonai szervezetek is. Személyi állományuk a Magyar Honvédséggel áll szolgálati, illetőleg munkaviszonyban, s ennek megfelelően a pénzügyi, anyagi és technikai ellátásukat is a Honvédelmi Minisztérium biztosítja.
A katonai bírósági szervezet átalakítására vonatkozó törvényjavaslatok elkészítésénél, a nemzetközi tapasztalatok mellett, a hazai jogfejlődésünk irányát és a honvédelemmel összefüggő katonai szempontokat is figyelembe vettük, és mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a katonai bíróságok különbírósági jellegét és önálló szervezetként való működését nyilvánvalóan meg kell szüntetni, ugyanakkor továbbra is biztosítani kell a honvédelem alapvető érdekeit szolgáló katonai rend és fegyelem fenntartását a büntetőjog eszközeivel.
Ezen túlmenően az is kívánatos, hogy a katonai büntető eljárásra tartozó ügyekben ezután is megfelelő katonai ismeretekkel rendelkező bírák ítélkezzenek.
És gyakorlati okok is alátámasztják a törvényjavaslat és az országyűlési határozat benyújtását, ugyanis az Országgyűlés 1989. szeptember 27-én módosította a büntető törvénykönyvet és a büntető eljárásról szóló törvényt, és ennek a módosításoknak a katonákra vonatkozó rendelkezései 1990. március elsején már hatályba léptek.
A módosítások folytán a katonai büntető eljárásra tartozó ügyek többsége a rendes bíróságok hatáskörébe került, és így a katonai bíróságok ügyforgalma nagymértékben lecsökkent.
Tisztelt Országgyűlés! A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat megszünteti a katonai bíróságokat – ez a 861-es számú – és a legfelsőbb bíróság katonai kollégiumát, helyettük a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek elbírálására a jelenlegi bírósági szervezettel és fórumrendszerrel összefüggésben és az Országgyűlés által kijelölt megyei bíróságokon, valamint a legfelsőbb bíróságon katonai tanácsokat hoz létre. A kijelölt megyei bíróságokhoz beosztott katonai bírák, valamint a legfelsőbb bíróság katonai tanácsának bírái továbbra is a honvédség hivatásos tisztjei maradnak, a jogállásuk azonban lényegesen megváltozik. A bírói függetlenség teljesebb biztosítása érdekében a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy őket a bírói tisztségük megszűnéséig az igazságügyi szervezethez kell vezényelni, és a vezénylés fenntartja ugyan a hivatásos szolgálati viszonyt, azonban a katonai bíró jogai és kötelezettségei a vezénylés időtartama alatt a munkaviszonyban álló bíróéval lesznek azonosak, és a bírók beosztásáról az igazságügy-miniszter, illetőleg a legfelsőbb bíróság elnöke önállóan rendelkezik, csupán a katonai bíróvá történő kinevezés, illetőleg a felmentés kezdeményezéséhez szükséges a honvédelmi miniszter egyetértése.
A katonai bíró egyúttal a büntető kollégium tagja, tehát ennek megfelelően a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy részt vegyen a nem katonai bűnügyek elbírálásában is.
Az már csak technikai kérdés, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a katonai tanácsok működéséhez szükséges pénzügyi, anyagi és technikai eszközöket a Honvédelmi Minsztérium az igazságügyi szervezetnek átadja, tehát a katonai bíróságok beolvadnak az igazságszolgáltatás egységes rendszerébe.
Nyilvánvalóan szükségessé válik a büntető perrendtartás megfelelő módosítása is. Ma a "rendes" bíróságok járnak el a büntető eljárásról szóló törvény 331. §-ának megfelelően abban az esetben is, amikor a katona a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben köztörvényi bűncselekményt követ el. A törvényjavaslat e bűncselekményeket a katonai büntető eljárás hatálya alá vonja, ezek a bűncselekmények ugyanis, jellegüknél fogva közvetlenül sértik a katonai rendet és fegyelmet, tárgyi súlyuk pedig gyakorta jelentősebb, mint egyes katonai bűncselekményeké. Csak utalni szeretnék az úgynevezett bajtársi lopásokra, a fegyver, lőszer és robbanóanyagok eltulajdonítására, de utalhatnék a kiképzések során történő, súlyos következményekkel járó veszélyeztetési cselekményekre is. Az ilyen köztörvényi bűncselekmények katonai büntető eljárás hatálya alá vonásának további indokaként az is felhozható, hogy ezek nemegyszer katonai bűncselekmény elkövetésével párosulnak, így a terheltet már a katonai bíróság vonja felelősségre.
Befejezésül utalok arra, hogy a bíróságokról szóló, már említett törvény 15. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint a bíróság szervezése, összevonása, megszüntetése és illetékességi területének megállapítása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Éppen ezért a 864-es szám alatt előterjesztett országgyűlési határozati javaslat a jelenlegi katonai bíróságok székhelyén működő fővárosi illetve megyei bíróságokon hozza létre a katonai tanácsokat, és a katonai büntető eljárás alá tartozó ügyekben a jelenlegivel azonosan állapítja meg az illetékességet. Ezt elsősorban gyakorlati szempontok – az épület, létszám – indokolják.
A bírósági szervezet átfogó reformjának illetőleg a Honvédség védelmi koncepciója végrehajtásának függvényében a későbbiekben természetesen sor kerülhet más szervezeti rendszer kialakítására, az illetékességi terület módosítására is.
Összefoglalva tehát, tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a Kormány nevében előterjesztett törvényjavaslatokat és az országgyűlési határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)
