RÓZSA EDIT (SZDSZ)

Teljes szövegű keresés

RÓZSA EDIT (SZDSZ)
RÓZSA EDIT (SZDSZ) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Katona Tamás államtitkár úr szavaival mélységesen egyetértve, a Kormány által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot maximálisan támogatva magáról az egyezményről más szempontból szeretnék egypár szót szólni. Katona államtitkár úr egyúttal meg is könnyítette a helyzetemet, hiszen nem kell részletekbe menően indokolnom, hogy miért tartom én magam is nagyon fontosnak ennek az egyezménynek a megerősítését, majd kihirdetését, valamint a hazai jogszabályokba való beillesztését.
Én magam és az SZDSZ frakciója is a gyermek jogairól szóló egyezményt az emberiség legnagyszerűbb törekvései egyik kivételes összefoglalásának tartjuk. Rendkívüliségét az adja, hogy egy olyan, hátrányban lévő emberi csoport jogaiért száll síkra, amely a történelem során mindig alávetett, kiszolgáltatott helyzetben volt. A gyerekekkel, mint a társadalom másféle tagjaival, egyébként is csak a XIX. század utolsó harmadában kezdett foglalkozni a politika, hiszen a gyerek ellátásának felelősségét és kötelezettségét mindaddig a család belügyének tekintette.
A gyermektársadalom kisebbség, a legnagyobb Magyarországon, a népesség egyötöde. Az egyezmény azért kiemelkedő jelentőségű, mert képes volt harminc év alatt konszenzust teremteni abban, hogy ennek a rétegnek, csoportnak önálló életminősége van, következésképpen önálló jogok illetik meg. Az 1959-es Gyermeki Jogok Nyilatkozata volt az első lépés. Ez vállalta először, hogy a gyerek nemcsak be- és elfogadó lény, hanem önálló akarattal és – fejlődésének megfelelően – cselekvési képességekkel bír, mint minden ember.
Az egyezmény legfontosabb érdeme – ahogy államtitkár úr is mondta – a pozitív diszkrimináció szándéka és követelése egy látszólagos kisebbség számára. A magyar megerősítés legfőbb indoka tehát ennek a társadalmi csoportnak mint szuverén egyedek szuverén közösségének az elismerése és az ebből fakadó konzekvenciák levonása. Ebből fakadóan tehát ahhoz, hogy – az egyezmény kihirdetésén túl – e jogok ténylegesen is érvényesülhessenek, szükséges az egyezménynek a hazai jogszabályokba való beillesztése, hogy ez a szellem érvényesülhessen.
Tulajdonképpen indítványom lényege is ez, amelynek eredeti változatát 1991. március 20-án nyújtottam be. Ezt időközben változtatni kényszerültem, mert időközben a Kormány benyújtotta erre vonatkozó indítványát, és így eredeti indítványom két pontja okafogyottá vált, hiszen egyrészt találkozhattunk a megerősítésről szóló országgyűlési határozati javaslattal, valamint azzal a törvényjavaslattal, amely az egyezmény kihirdetését szorgalmazta. Ezt, mint hallhattuk, a Kormány időközben, múlt hét péntekén visszavonta – amit persze nagyon helyesen tett. Csodálkozni inkább csak azon tudok, hogy ennyi időnek el kellett telnie ahhoz, hogy a Kormány ráébredjen arra, hogy magát az egyezményt nem hirdetheti ki addig, míg a megerősítéstől, a letétbe helyezéstől el nem telik harminc nap.
Bár szóbeli ígéretét Katona államtitkár úrtól nemcsak itt, hanem az alkotmányügyi bizottság ülésén is hallhattam – hogy tudniillik a letétbe helyezés harmincegyedik napján megtörténik a törvény beterjesztése, tehát magát az egyezményt a Parlament elé kívánja terjesztei –, az én indítványom tulajdonképpen arról szól, hogy határidőig – nevezetesen november 30-áig – készüljön el az az ütemezési terv, amely azt tartalmazza, hogy az egyezmény hazai jogszabályokba való beillesztése milyen ütemezéssel, milyen határidőben, milyen módon történik. A másik javaslatom tehát az, hogy – figyelembe véve a nemzetközi szerődésekkel kapcsolatos eljárási határidőket – történjék meg az egyezmény törvénybeli benyújtása az Országgyűlés elé. Ezt garanciális elemként tartom fontosnak. Egyben úgy vélem, hogy az Országgyűlésnek egy politikai nyilatkozata is lenne, miszerint a Kormány szándékához hasonlóan, szükségesnek tartja az egyezmény törvénybeni kihirdetését.
Az indítványomhoz Szigethy képviselőtársam által 2968. számon beadott módosító indítványt támogatom. Ennek támogatásával kérem az Országgyűlést, hogy országgyűlési határozati indítványomat szíveskedjék támogatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem