SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakozó módosító javaslatokat nyújtottam be, amelyek közül háromra szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni.
Az első a kárpótlási törvény kezdő időpontjának 1948. augusztus 1-jét javaslom, ez csatlakozó módosító javaslat az 1874. számú módosító javaslathoz. Azért, mert 1948. augusztus 1-je után már ugyanolyan tipusú vagyon elleni törvénysértések voltak, amiket ez a kárpótlási törvény akar rendezni.
1948. VIII. 29-én jelent meg a 900/1948-as számú kormányrendelet, ami már a vagyon elleni sérelmet fogalmazta meg. Amennyiben ezt az időszakot, az 1948. augusztus 1-je és 1949. június 8-a közötti időszakot kihagyjuk, ezt nem fogjuk tudni a későbbi kárpótlási törvényben sehova se megfelelőképpen besorolni.
A következő az 1866-os számú módosításhoz csatlakozik, ahol azt javaslom, hogy a jogosultak közé azokat is vegye be a törvény, akik végakarat következtében válnak jogosulttá. Hódmezővásárhelyi ügyvédek hívták erre fel a figyelmemet, hogy számtalan olyan egykori földtulajdonos végrendelkezett, aki bár akkor nem volt birtokában, törvény szerint tulajdonában sem a tőle jogtalanul elvett földnek, azonban ebbe soha nem tudott belenyugodni, és annak ellenére, hogy nem volt birtokában és tulajdonában a föld, mégis azt jogos tulajdonának tekintette és végrendelkezett a földről, sőt eltartási szerződések tárgya sok esetben az ilyen jogtalanul elvett föld.
A harmadik, amiről beszélni szeretnék, amely indítvány eredetileg a hárompárti tárgyalásokban a Kisgazdapárt nevéhez fűződik, ez a bizonyos másfél hektáros juttatás azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik nem rendelkeznek földtulajdonnal. Mit akart ezzel a Kisgazdapárt? Távolról sem voltak olyan gondolatai, hogy másfél hektáros farmergazdaságok jönnek majd létre. Ezzel biztosítani szeretné, hogy igenis minden szövetkezeti tag azonnal földtulajdonossá válhasson, tulajdonosként szerepeljen a továbbiakban, akár a szövetkezetben, amennyiben pedig nem kíván a továbbiakban szövetkezeti tag lenni, kedvezményes áron juthasson hozzá egy, bár nem nagy, de mégsem jelentéktelen földtulajdonhoz, amihez esetleg bérlet vagy vásárlások útján további földterületeket is tud hozzá csatolni, ha önállóan kíván gazdálkodni.Ott van ennek nagyobb jelentősége, ha nem önállóan kíván gazdálkodni, hogy már eleve ez a törvény adjon lehetőséget arra, hogy a továbbiakban tulajdonosként szerepeljen abban a szövetkezetben, földtulajdonosként, ami alapvetően meg fogja határozni az egész szövetkezethez való hozzáállását, a munkához való hozzáállását, és egy szemléleti módbeli változást fog előidézni ezeknél a tagoknál.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez nem ingyenes földjuttatás, hanem kedvezményes földvásárlás legyen. Ne fordulhasson elő a magyar történelemben még egyszer az, hogy a szemére vessék ezeknek a tulajdonosoknak, hogy ingyen jutottak földhöz, mint azoknak, akik a 600/1945-ös földreformtörvény során jutottak földtulajdonhoz. Ezért nagyon fontos.
Fontos a kedvezmény, hogy nagycsaládosok, nyugdíjasok és olyan szociális helyzetben élők is meg tudják vásárolni, akik nem rendelkeznek pénztartalékkal. Nagyon fontos, hogy biztosítva lássák a föld nélküli szövetkezeti tagok, hogy nem veszítik el azt a háztáji gazdaságot, ami idáig az ő megélhetésüknek egy nagyon-nagyon jelentős forrása volt, hanem ez a háztáji gazdaság a háromszorosára nő és - amennyiben ő maga akarja használni – ez akkor is már jelentős, ha bérbeadja a szövetkezetnek, akkor is ez nem jelentéktelen földterület.
Kedves Képviselőtársaim! A hárompárti módosító javaslattal szemben olyan értelemben nyújtottam be csatlakozó módosítást, hogy pontosabban meg kell határozni, kik azok, akik erre a másfél hektár kedvezményes földvásárlásra jogosultak. Azért nagyon fontos, mert a hárompárti módosító javaslatban úgy szerepel, hogy akik 1991. január 1-jén termelőszövetkezeti tagok, ez így nagyon pontatlan, azért, mert ha ez így kerül bele a törvénybe, lesznek olyan szövetkezetek, ahol az eredeti földtulajdonosoknak, akik most visszatérnek, nem jut egyetlen göröngy sem, mert olyan sok tagja van például a sasadi termelőszövetkezetnek – a budapesti virágárusok nagy része tagja, nekik nem lehet jogot adni ilyen földvásárláshoz.
Pontatlan ez a megfogalmazás azért is, mert például a nagyvárosok környékén lévő termelőszövetkezeteknek sok olyan vidékről elűzött egykori földtulajdonos a tagja, akik most földet kaphatnak vissza, újra földtulajdonossá válnak. Teljesen igazságtalan dolog volna, ha ezek ott is részesülnének a kárpótlásból, például Szabolcs-Szatmárban, Hajdú-Biharban, vagy ahonnan annak idején elűzték őket, vagy az élet kényszere elhajtotta őket, és ilyen jogosultságot kapjanak abban a termelőszövetkezetben is, ahol most tagok és dolgoznak.
Egy hiányzik még a csatlakozó módosító indítványomból, hogy olyan személyek legyenek erre csak jogosultak, akik a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgoznak. Úgy gondolom, hogy ez is nagyon fontos ahhoz, hogy az előbb említett hibák ne fordulhassanak elő.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
