SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzetközi Valutaalap kormányzótanácsa 1990. június 28-án két határozatot hozott. Az egyiket a 9. kvóta felülvizsgálatáról, a másikat pedig az Alappal szemben lejárt fizetési kötelezettségeket tartósan nem teljesítő és annak felszámolásában együttműködést nem tanúsító országok új szankcionáló intézkedéseinek bevezetéséről.
Az Alap kezdeményezésére előterjesztett kormányzótanácsi határozatok meghozatalát az Alap kormányzótanácsának tagjaként Magyarország is megszavazta. A két határozat akkor lép életbe, ha a tagországok háromötöde, amelyek egyúttal 85%-át adják a szavazatoknak, ehhez külön elfogadó nyilatkozatot tesznek. Magyarországon az Országyűlés határozata kell ahhoz, hogy az elfogadó nyilatkozatunk érvényes legyen. Az Alap vezérigazgatója az elmúlt napokban külön levéllel fordult a tagországokhoz, sürgetve e két határozat elfogadását. Ezért terjesztjük az Országgyűlés elé ezt a két döntést.
Miről szól ez a két IMF-döntés? Az első a kvótaemelésről. Kilencedik alkalommal vizsgálja felül a Nemzetközi Valutaalap azokat a kvótákat, amivel az egyes tagországok részesednek az Alapban. Ennek révén, ha ez végrehajtódik, mivel egy 50%-os kvótaemelést tartalmaz ez, 135,2 milliárd SDR-re emelkedik az IMF összes pénzügyi lehetősége. Magyarország szempontjából ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 530,7 millió SDR-ről 574,8 millió SDR-re növekedne a magyar rész úgy, hogy a kvóták növekedése az emelési technikák következtében végső soron csak hazai valutában és számlaírás formájában jelentkezne teherként.
Miért nagy jelentőségű ez a kvótaemelés? A kvótaemelés azért nagy jelentőségű először is, mert bővíti a Nemzetközi Valutaalap hitelforrásait, majdnem 50%-kal növeli meg a lehetőségeket. Magyarország szempontjából azért nagy jelentőségű ez, mert ennek révén több forrás áll a tagországok rendelkezésére. Harmadszor azért, mert nyilván a hitelt igénybe vevő országok – így Magyarország – nagyobb lehetőségekhez jut a hitelt nem igénybe vevő országok befizetéseinek teljesítése révén. Különösen jelentős éppen abban az időszakban ennek az emelése, amikor a nemzetközi pénzpiacon meglehetősen szűkösek a források, és Magyarországnak egyszerűen szüksége van az IMF nyújtotta pénzügyi lehetőségekre.
És végül, jelentős Magyarország szempontjából ez azért, mert elfogadása stabilizálja Magyarország szerepét a nemzetközi monetáris rendszerben.
A második javaslat arra vonatkozik, hogy hogyan sújtsa a Nemzetközi Valutaalap azokat az országokat, amelyek nem teljesítik vele szemben a fizetési kötelezettségeiket, hogyan sújtsa azokat, akiknek a terhét lényegében a többiek viselik. Ennek a megváltoztatása, az alapokmány megváltoztatására tett kezdeményezés azt jelentené, hogy egy olyan közbülső szankcionálást tenne lehetővé a kizáráson kívül, ami a szervezetből nem, de a szervezet életéből gyakorlatilag ezeket a nem fizető adósokat kiszorítaná, és ez megint nagy jelentőségű Magyarország szempontjából, hiszen most néhány esetben valamelyest bennünket is sújt azoknak az országoknak a magatartása, amelyek kötelezettségüket nem teljesítik.
Mivel az ország érdekeivel összhangban áll ennek a két határozatnak az elfogadása, kérem az Országgyűlést, támogassa ezt. Köszönöm szépen. (Taps.)
