ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök:
ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök:
ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A három szavazás után nem kívánok élni miniszterelnöki lehetőségemmel. Köszönetemet fejezem ki a Háznak a szavazásért, és egyben megerősítem mindazt, amit elmondottam a jugoszláv–magyar viszony tárgyában. És miután itt nagy gyakorlatot tapasztaltam újságcikkek bemutatásában, én is megemlítem a mai Esti Hírlap közlését – amely távolról sem tekinthető a Kormány lapjának –, lekerült a címoldalakról, így kommentálják Belgrádban ezt az ügyet.
Bízom benne, hogy valóban a jugoszláv–magyar kapcsolatok megerősödnek továbbra is, és nem kívánok azokra a megjegyzésekre reagálni, amelyekre módom lett volna beleértve a különböző felelősségi és egyéb kérdéseket, és nem kívánom azokat a húrokat sem tovább feszíteni, amelyeket Tamás Gáspár Miklós vagy most legutóbb Kőszeg Ferenc a szomszédokkal kapcsolatban megjegyzett. Nem támadom, mert például Tamás Gáspár Miklós pozitív szerepet játszott az elmúlt esztendőkben, számos olyan kérdésre felhíva a figyelmet, amelyekkel mindig egyetértettem. Most sem támadásként – hangsúlyozni szeretném, hanem figyelemfelhívásra, ugyanúgy Kőszeg Ferenc képviselőtársamnak, hogy amerikai sajtóra hivatkozik. Felelősséggel állíthatom, hogy ebben az egész kérdésben a külföld valamiféle háborgó, botrányos megítéléséről nincs szó.
A másik kérdés pedig – amire az előbb utaltam –, hogy védekeznünk rendkívül nehéz a sajtóban, a világ bármely táján esetleg megjelent idézettel kapcsolatban. Ezért felhívom a figyelmét Tamás Gáspár Miklósnak, miután nem került soha a kezébe a Los Angeles Times január 11-i száma, ahol őrá hivatkozva a következőt képesek írni. Tamás Gáspár Miklós szerint taktikátlan lépést tett a Kormány; azzal vádolja az Antall-kormányt, hogy – és idézi Tamás Gáspár Miklóst – megpróbálja a csökkenő támogatást azzal megerősíteni, hogy feléleszti a nacionalista érzelmű magyarokban Erdély visszaszerzésének álmait. (Nagy zaj és pfujolás a jobboldalon.) Bocsánat! Noha a tomboló és vad nacionalizmus valóban fenyegeti a magyarokat és más etnikai csoportokat, vannak bátorító jelenségek is, amelyek nem jelennek meg a magyar tömegtájékoztatásban, és a Kormány is figyelmen kívül hagyja azokat – mondta Tamás Gáspár Miklós.
Senki nem beszél arról, hogy több mint negyven magyar iskolát nyitottak újra a forradalom óta. Lehet, hogy háromszázra van szükség, de igazságtalan azt mondani, hogy nem nem tettek semmit.
Még egyszer mondom, azért olvastam fel, hogy ilyennek ki vagyunk téve, és Tamás Gáspár Miklós bizonyára nem mondta ezt sehol, és miután nem mondta, ami a január 11-i számában megjelent a Los Angeles Timesnak, azt javaslom, hogy keresse meg, és kérjen helyreigazítást. Én bízom Tamás Gáspár Miklósban, hogy hasonlókat nem mondott.
Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps a jobboldalon.)
