SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége is tisztában van azzal, hogy a népességnyilvántartás adatbázisa óriási értéket jelent. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ezt az értéket kockáztatni, néhány napos megszakítással a folytatását lehetetlenné tenni, óriási felelősség. De tisztában vagyunk azzal is, hogy mérhetetlen felelőtlenséget jelent az, ha 1991. április 13-án a Magyar Közlönyben megjelent az Alkotmánybíróságnak az a döntése, amely a népességnyilvántartási rendszer hatályát 1991. december 31-ig határozta meg azzal, hogy addig meg kell teremteni az új jogszabályt, mérhetetlen felelőtlenség az utolsó napokra hagyni, hogy az Országgyűlés néhány nap alatt döntsön ebben a kérdésben.
Meg kell jegyeznem, hogy ezt a kényszerhelyzetet, hogy ezt az adatbázist valahogyan meg kell óvni, mi tudomásul vesszük. Kénytelenek vagyunk hozzá alkalmazkodni, az ehhez való viszonyunkat azonban a felszólalásom későbbi részében kívánom elmondani. Meg kell azonban már most jegyeznem, hogy az eljárás szabálytalanságaival nem vagyunk képesek egyetérteni. Meg kell jegyeznem azt, hogy az Alkotmány 59. szakasz (1) bekezdésének értelmében az adatok védelme alkotmányos alapjog és meg kell jegyeznem, hogy az Alkotmány 59. szakaszának (2) bekezdése értelmében az adatvédelemről szóló törvény meghozatalához kétharmados többség kell. Meg kell jegyeznem azt is, hogy kivételes eljárásban olyan jogszabály nem tárgyalható a Házszabály értelmében, amely kétharmados szavazást igényel. Ezért máris jeleznem kell, hogy az eljárást szabálytalannak tartjuk, ezt az alapvető állampolgári jogot érintő törvényt kivételes eljárásban nem lett volna szabad letárgyalni.
Önmagában a törvényről néhány szóval. A törvény világosan két feladatkörrel foglalkozik. Foglalkozik a népességnyilvántartással – ez egyébként önmagában a törvénynek a címe, ez a lényege a címének – és foglalkozik az adatvédelemmel.
A két kérdés között feltétlenül nagyon fontos választóvonalat húzni. Az 1. szakasz (1) bekezdés egyébként ezt a kétféle feladatkört el is különíti megfelelőképpen. A nyilvántartási kérdéseket kevésbé, az adatvédelmi kérdéseket annál inkább érintette az Alkotmánybíróság döntése. Sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy éppen az adatvédelmi rendelkezésekben több tekintetben az előterjesztett törvényjavaslat nem felel meg az Alkotmánybíróság iránymutatásának. Gondolok néhány apróságra: a jogos érdek betételét a jogszabályba nem tenné lehetővé az alkotmánybírósági állásfogalás. Az Alkotmánybíróság megkívánná azt, hogy az érintett személyek nyomon követhessék a személyi adataiknak a sorsát. Ezt minden tekintetben nem teszi lehetővé a törvény. Hangsúlyoznom kell tehát előre, hogy az adatvédelemről szóló rendelkezések álláspontunk szerint nem felelnek meg az alkotmánybírósági döntésnek és nem felelnek meg az alkotmányosságnak.
Az előbb már elhangzott, hogy a kétharmados kérdésekben az alkotmányügyi bizottság hogyan foglalt állást.Több alkalommal már jeleztük, hogy az Alkotmánybíróságnak egyébként általában kormánypárti többséggel rendelkező egyszerű szavazati aránya aligha alkalmas arra, hogy megnyugtatóan eldöntsön alkotmányossági kérdéseket.
Ez a jogszabály az adatvédelmi részében – konkrétan: az 1. § (1) bekezdésében, a 7. § (2) (3) és (4) bekezdésében, a 9. §-ában, a 10. § (1) és (2) bekezdésében, a 11. §-ában és végül a 12. § (1) és (2) bekezdésében kifejezetten adatvédelmi rendelkezéseket tartalmaz, amelyhez – az Alkotmány értelmében – kétharmados többség kell.
Meg kell jegyeznem, hogy már tapasztalataink voltak arról, hogy a koalícióhoz való hűség több alkalommal jogi megfontolásra késztette a kormánypárti képviselőket. A mostani törvény vizsgálatakor azonban egészen különleges példákkal találkoztunk. A Kormány jelenlevő képviselője nyilvánvalóan nem vonta kétségbe azt, hogy például a 12. §-ának az a rendelkezése, hogy az adatokat védeni kell – ez adatvédelem, mert magyarul ez az.
Nem vonta kétségbe, hogy a 11. §-ban a bírósághoz fordulás lehetősége adatvédelmi garancia.
Nem vonta kétségbe azt, hogy a 12. § (1) bekezdése például kifejezetten tartalmazza az adat- és titokvédelmi jogszabályokra való utalást. Tehát itt már nem csak jogi megfontolásokról volt szó, hanem egészen egyszerűen arról, hogy el kellett olvasni a törvényjavaslatot.
Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy ilyen helyzetekben is a kormánykoalíciós többség leszavazta azokat az indítványainkat, amelyek szerint ezekben a kérdésekben csak kétharmaddal dönthet a Parlament.
Rendkívül sajnálatosnak tartjuk ismételten, hogy a Parlament felgyorsult munkája során sorozatosan alapvető jogokat érintő jogszabályok kerülnek a kivételes eljárásra javasolt jogszabályok közé. Ezek közül többet sikerült megakadályoznunk, hogy kivételes eljárásban tárgyaljon a Parlament, így például hivatkozom ilyenre, hogy a büntető törvénykönyv – mint az egyik alapvető jogszabály – módosítására előterjesztett indítványnál is kivételes eljárást kért a Kormány.
Ezzel a gyakorlattal messzemenően nem tudunk egyetérteni, a kivételes eljárást kifejezetten egyszerű, túlnyomórészt technikai jellegű jogszabályoknak a megalkotására alkottuk, és az ezen túlmenő, kivételes eljárásban való jogalkotás már alkotmányosan erősen megkérdőjelezhető.
Összességében: azokban a kérdésekben, amelyekben úgy látjuk, hogy a titokvédelmi, adatvédelmi rész nincs megnyugtatóan szabályozva, a Szabad Demokraták Szövetsége a módosító javaslatoknak, illetőleg az alapjavaslatoknak is ellene fog szavazni. Azonban – a bevezetőben már említett szempontok miatt – egészen egyszerűen ennek a rendkívül értékes – milliárdos értékű – adatbázisnak a megóvása érdekében a törvényjavaslat egésze tekintetében akkor "igen"-nel fogunk szavazni, ha a Parlament hajlandó elfogadni azt az – alkotmányügyi bizottságban megfogalmazott és Eörsi Mátyás által eredetileg előterjesztett – módosító javaslatot, amely időhatárhoz köti ennek a törvénynek a hatályát.
Ebben az egyetlen módszerben látunk garanciát arra, hogy a Parlament feszített tempója mellett valóban ideiglenes hatályú legyen ez a jogszabály. Ebben az egy esetben tudjuk ezt a jogszabályt elfogadni kompromisszumként, ha maga a törvény tartalmazza azt, hogy ennek a határidőnek a leteltével ez az ideiglenes jogszabály automatikusan hatályát veszti. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
