VINCZE KÁLMÁN (FKgP)
VINCZE KÁLMÁN (FKgP)
VINCZE KÁLMÁN (FKgP) Köszönöm Elnök Úr.
Mint a költségvetési bizottság előadója, csak néhány gondolatot szeretnék erre a témára fordítani. Hiszen módosító indítvány érkezett, a bizottság ezt még nem tárgyalta meg, ennek a véleményének még nem adott hangot, tehát ezt a későbbiek folyamán fogom ismertetni.
Mindenesetre kénytelen vagyok reagálni Fekete Gyula képviselőtársamnak a megjegyzéseire, hiszen a bizottsági vitán – hogy alkalmas-e a törvényjavaslat általános vitára avagy nem – ilyen megfogalmazás nem hangzott el, és a költségvetési bizottság többségi szavazattal, egyetlenegy ellenszavazattal elfogadta és alkalmasnak tartotta a parlamenti vitára.
Bár bizonyos alkotmányossági problémák felmerültek, nevezetesen a kárpótlási hivatal vezetője részéről, de ismételt kérdésünkre azt ő nem tudta kifejteni egyértelműen, és nem tudta a bizottság elé tárni, holott közöltük, hogy erre módja és lehetősége van, hiszen idő rendelkezésére áll, és hogyha ilyen kifogásai merülnek fel, akkor ott és akkor van ideje a bizottság előtt elmondani azt, hogy véleményt tudjon alkotni a bizottság. Ennyit a bizottsági vitával kapcsolatban.
Néhány megjegyzés arról, amit a képviselőtársam itt elmondott. Én azt hiszem, hogy ő alapvető tévedésben van akkor, amikor ezeket az érveket ilyenformán állította és hozta fel, mint módosító indítványának alapvető tételeit. Mert kérdezem én azt, milyen alapon merte kétségbe vonni azt, hogy a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja részéről, akik ezt a törvényjavaslatot megszavazták, mármint a kárpótlási törvényjavaslatot, hogy helytelenül jártak-e el.
(16.20)
Kérdezem én akkor vissza, hogy hogyan áll ez a kérdés a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja részéről: talán ők is tévedtek-e ebben a kérdésben?
A másik megjegyzésem: mindenki nagyon jól tudja, hogy a mezőgazdaság milyen nehéz helyzetben van. Kérdezem én azt, hogy egy működőképes ágazatnak a jövő sorsát hogyan lehet megnyugtató módon lerendezni: úgy-e, hogy tovább húzódik egy nagyon komoly kérdésnek a lerendezése, nevezetesen a földtulajdonlás kérdése? Itt két törvény végrehajtása húzódik és szenved kárt: az átalakulási törvényé és a kárpótlási törvényé.
Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársam figyelmét – és a hozzá hasonlóan gondolkodókét – arra, hogy jövőre is kell ennek az országnak és népének kenyeret enni. Márpedig, ha ez a kérdés tovább húzódik, kérdezem én: ki fog vetni, ki tudja elkészíteni azt a vetéstervet – legyen az akár egyéni gazdálkodó vagy akár nagyüzem –, ami alapján a jövő évnek meg lehessen vetni a kenyéralapját?
Köszönöm szépen. (Taps.)
