VÁRKONYI ISTVÁN (MDF)
VÁRKONYI ISTVÁN (MDF)
VÁRKONYI ISTVÁN (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház!
Kedves Képviselőtársaim!
Kettős évforduló jegyében kívánok szólni e Ház falai között egy olyan történelmi eseményről, amely egyik alapja és meghatározója volt a magyar törvényhozás kialakulásának.
(15.10)
A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye történelmileg talán legpatinásabb települése a Tokajtól alig 8 km-re fekvő Szabolcs község, az Árpád-kori egykori megyeszékhely.
A honfoglalás után épített földvára Közép-Európában az egyik legszebbik, Szent István idejében emelt monostora az Alföld egyetlen XI. század óta fennálló épülete.
Ez a Tisza-parti település adott otthont 1092. május 26-án I. László király elnöklete alatt az ország főpapjai és világi méltóságai részvételével az úgynevezett szabolcsi zsinatnak, melynek határozatait László I. törvénykönyve néven ismeri a tudományos világ.
Szabolcs község tehát Pannonhalma mellett a magyar törvényhozás első ismert színhelye, igazán méltó arra, hogy 900. éves évfordulójáról ünnepélyesen megemlékezzünk.
De még egy évforduló kötelez a megemlékezésre. A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfija, a középkor uralkodóinak példaképe: I. László király szentté avatásának 800. évfordulóját is ebben az évben ünnepeljük. Ő az, aki hercegként a nyíri, bihari dukátus vezetője; királyként pedig 1085-ben Kisvárda közelében mért vereséget az országba betörő kunokra, besenyőkre. Képmását őrzi a győzelem emlékműve, Kisvárda római katolikus temploma és Szabolcs-Szatmár-Bereg számos más műemléke.
Képviselőtársaim kézbe vehették már azt a meghívót, melyben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlése, Kisvárda város és Szabolcs község képviselőtestülete meghívja a Magyar Köztársaság parlamentjének valamennyi képviselőjét Szent László napjára, 1992. június 27-ére Szabolcs községbe és 28-ára Kisvárdára a két évforduló megünneplésére. Azonban, ahogy tette ezt a szent király alapította város: Nagyvárad egy hónappal korábban, ezúton is szeretnék meghívni, mint a térség országgyűlési képviselője, minden magyar állampolgárt ünnepségünkre – felekezeti különbség nélkül.
A szabolcsi zsinat határozatai tették többek között lehetővé az 1083-ban kanonizált magyar szentek, többek között István király ünnepét.
Szent László napja nem vált hivatalos állami ünneppé, de életútja mindig is bátorítást adott és ad ma is a magyarságnak határokon innen és túl. Éppen ezért ez a kettős esemény tette szinte kötelezővé számunkra, hogy évfordulóikra méltó módon, országos szinten emlékezzünk meg, és mint a magyar parlamentarizmus születésének színhelyéről e Házban is szólhassak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
