FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr, a szót. Azért kértem kétperces hozzászólásra lehetőséget, mert Szeleczky Zoltán képviselőtársam megemlítette az én egyik érvemet is, mint amelyikkel vitába szállt. Szeretném előrebocsátani, hogy én ennek nagyon örülök, mert az a dolgunk itt végül is, hogy okosan és kulturáltan vitatkozzunk ezekről a dolgokról.
Az ő felszólalásában több dologgal én nem értettem egyet, és szívesen is vitáznék vele, de két percben erre nem lesz lehetőségem, így arra az egyre térnék vissza, amit ő is kiemelt. Ez a nemzetközi összehasonlítás kérdése volt, a holland, illetve a skandináv példa. Én azt hiszem – és bevallom, az ő hozzászólásából nekem az derült ki –, hogy ő csak megerősítette az én érvemet, tehát én nem éreztem ki belőlet cáfolatot, csak erősítést az ügyben, hogy ezek természetesen olyan tények, amelyek azt támasztják alá, hogy az abortusztörvénnyel nem lehet szabályozni, legalábbis nem lehet a kívánt módon szabályozni az abortuszok számának a csökkentését. Pontosan ellenkező hatást érünk el, erről szól ez a példa.
Én azért hoztam elő, és azért említettem ezt a beszédemben, mert reagálni kívántam a szélsőséges, úgynevezett magzatvédő álláspontra, amely álláspont képviselőinek az érvei általában két nagy csoportban foglalhatók össze. Az egyik csoport érvei arról szólnak, hogy azért van szükség erre a szélsőséges szabályozásra, amit a magzatvédők követelnek, mert egyrészről az abortuszok így csökkenthetők, erre vonatkozott ez az érvem, hogy ez nem igaz, mert a nemzetközi példák pontosan az ellenkezőjét mutatják. A másik érvrendszer az, amiről itt már jó ideje sokan képviselőtársaim közül vitatkoznak, az előttem szóló Gerbovits Jenő és még sokan mások, Tóth Sándor is, ez pedig az, hogy az emberi élet kezdete, illetve a jogalannyá válása, az ember jogalannyá válása mihez köthető? Erre a 2. témakörre én az akkori beszédemben próbáltam egy olyan jogi okfejtést adni, amely arról szólt, hogy ezt a kérdést viszont nem jogszabályban és nem nekünk kell jelen pillanatban eldönteni. Nekünk az a dolgunk, hogy olyan jogszabályt hozzunk, hogy az emberek lelkiismeretére bízzuk ezt a döntést, tehát azt a szabadságot biztosítsuk, amely az emberi méltóságot, az emberi szabadságot, a személyes szabadságot biztosítja, és harmadik oldalként behozza a magzat jogvédelmét.
Erre van lehetőség. Erre mondtam azt, hogy jó kiindulópont a B-változat, bizonyos korrekciókkal megfelel ennek. Így kialakíthatunk egy olyan szabályozást, amely jogilag is koherens.
Záró megjegyzésként említeném meg, hogy ráadásul erre a 2. nagy témakörre, vagyis a jogalannyá válásra hoztam még ebben az említett beszédben azokat a példákat, amelyek a nemzetközi bírósági döntések – emberi jogi bírósági döntések, emberi jogi dokumentumok – alapján levezethetők, amelyek ugyancsak kizárnak egy ilyen szélsőséges megoldást. Köszönöm szépen. (Taps.)
