KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:

Teljes szövegű keresés

KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az első kérdésre adandó válasz kapcsán szabadjon azt elmondanom, hogy – mint képviselő asszony előtt is bizonyára világos – a foglalkoztatási törvény ez idő szerinti módosítására elsősorban költségvetési okokból kerül sor –, ha úgy tetszik, az 1993. évi foglalkoztatáspolitika finanszírozhatóságának biztosítása okából. Ha pedig ez így van, akkor teljesen kézenfekvőnek tűnik mind a mai napig számomra is, hogy az ez irányú módosításokat a költségvetési törvénytervezet vitájával egyidejűleg vitassa meg a parlament, minthogy egymással szorosan öszszefüggő kérdésekről van szó. Hiszen a foglalkoztatási törvény ebbéli módosítása vagy annak elmaradása közvetlen hatást gyakorol a költségvetés mikénti alakulására is.
Ez okból tehát én a magam részéről nem tartom ezt abszurd ötletnek, és azt gondolom, valahol a lényeg nem is ott van, hogy magának a foglalkoztatási törvénynek a módosításával kapcsolatos vita hol kerül sorra, hiszen ez csupán a forma: végül is a Parlament elé kerül, minden képviselőnek lehetősége nyílik nyilvánvalóan itt is, hogy akaratát, gondolatait ezzel kapcsolatban megfogalmazza és elmondja, függetlenül attól, hogy ez a módosítás kétségtelenül a költségvetési törvény keretein belül történik.
Én tehát azt gondolom, hogy ettől a tartalom nem csorbul, hogy ilyen módon kerül sor a módosításra.
Ami a második kérdést illeti: a foglalkoztatási törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint ha a munkanélküli utolsó munkaviszonya saját kezdeményezésére szűnik meg, a megszűnést követő első alkalommal részére munkanélküli-járadék a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő 90 naptári nap elteltével folyósítható – mondja a jelenleg hatályos törvényszöveg. A törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló kezdeményezésének kell tekinteni – úgy, ahogy ön is utalt rá – a munkaviszonynak a munkavállaló rendes felmondásával, illetve próbaidő alatt azonnali hatállyal történő megszüntetését. Ezzel egy tekintet alá esik a munkáltató részéről elbocsátás, fegyelmi büntetéssel történő megszüntetés is.
Megjegyzem: ez a szabály nem jelenti a munkanélküli-járadék folyósítási időtartamának a csökkenését, csupán azt és annyit, hogy a folyósítás kezdő időpontja kitolódik az előbb említett napszámmal.
(14.10)
Ez a rendelkezés a foglalkoztatási törvényben kezdettől fogva benn volt, tehát az új Munka Törvénykönyve elfogadása előtt is szerepelt ez a foglalkoztatási törvényben. Erre azért volt és azért van szükség, mert a munkanélküli-járadék folyósításánál valahol indokolt és szükségszerű értékelni azt a tényt, ha a munkanélküli maga is hozzájárult munka nélküli állapot előidézéséhez.
A jogkövetkezmény alkalmazása szempontjából pedig nem lehet megkülönböztetést tenni a munkavállaló rendes felmondása és az általa próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés között. Mindkét esetben a munkaviszony a munkavállaló kezdeményezésére szűnik meg, és indoklási kötelezettség hiányában nem ismerhetőek adott esetben a megszüntetés okai sem. Ám ezzel szemben a törvény nem tekinti saját kezdeményezésnek, ha a munkavállaló a munkáltató hibájából kényszerült munkaviszonyának rendkívüli fölmondással történő megszüntetésére. Ez utóbbi esetben tehát az említett jogkövetkezmény sem alkalmazható.
Én azt gondolom, hogy azon alapkérdésben vita nem igen van közöttünk, hogy valahol azt a tényt, hogy maga a munkavállaló közrehat a munka nélküli állapot előidézésében, valahol kezelni kell, és valahol érvényre kell juttatni a törvényben.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni – és nem igazán értem a Munka Törvénykönyvével való kapcsolatbahozatalát a kérdésnek, mert hiszen –, ez a jogintézmény előbb jelent meg a foglalkoztatási törvényben, mint az új Munka Törvénykönyve elfogadása. Következésképpen – megítélésem szerint – a jelenlegi módosítás alapvetően nem sérti a jogállamiságot, és nem áll ellentétben a Munka Törvénykönyvével kapcsolatos eredeti jogalkotói szándékkal sem.
Minderre tekintettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem