KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Asszony! Ami a meg nem választott és meg nem alakult közalkalmazotti tanácsokat illeti; azt gondolom, hogy ha nem rendeződne át folyamatosan és permanensen az Országgyűlés munkarendje és napirendi pontjai, akkor talán már a mai napon is túl lehetnénk azon a szavazáson és határozathozatalon, amely a hat frakció előterjesztése alapján éppen azt a határozott időpontot lenne hivatott kijelölni, amelynek keretében a közalkalmazotti tanácsi, üzemi tanácsi és a TB-önkormányzati képviselői választásokat meg lehetne tartani. De bízom abban, hogy ez hamarosan, reményeim szerint talán még a mai napon megszületik, és végre túltehetjük magunkat ezen a bizonytalansági elemen.
Ami a konkrét kérdéseit illeti, engedje meg, hogy azokat sorba véve válaszoljak ezekre, mindenekelőtt a kollektív szerződéssel és a közalkalmazotti szabályzattal kapcsolatos kérdéskörre.
Nagyon határozottan szeretném leszögezni azt, hogy a közalkalmazotti szabályzat nem azonosulhat és nem minősülhet kollektív szerződésnek semmilyen módon. Először is azért nem, mert a közalkalmazotti szabályzat – mint ön is pontosan utalt azon jogszabályi hierarchiára, ami ugye jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat felsorolásban ölt testet –, tehát a közalkalmazotti szabályzat teljesen egyértelműen a munkáltató és a közalkalmazotti tanács kapcsolatrendszerét hivatott szabályozni, és a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket csak kivételes esetben lehet szabályzatban rendezni. Ez a kivételes eset pedig nem más, mint amit a törvény 18. §-ának (1) bekezdése konkrétan megfogalmaz – amire ön is utalt –, hogy ha az adott költségvetési szervnél nincs a kollektív szerződés megkötésére jogosultsággal rendelkező szakszervezet, akkor a kollektív szeződésre tartozó kérdések a kollektív szabályzatban megjeleníthetők.
(15.20)
Ez messze nem jelenti azt, hogy a közalkalmazotti szabályzat azonos lenne a kollektív szerződéssel, hiszen a törvény mindvégig élesen különbséget tesz a kétféle jogintézmény között, és egészen más a célja egyiknek és másiknak. Mint utaltam rá, a szabályzat, ugye, a munkáltató és a közalkalmazotti tanács viszonyrendszerét szabályozza, míg a kollektív szerződés a munkaadó és a munkavállaló kapcsolatában jogokat, kötelezettségeket szabályoz elsősorban.
Az első kérdésre tehát az egyértelmű válaszom az, hogy nem.
A második kérdés – nevezetesen, ha a felek közötti vita van, melyek a kikényszerítés lehetőségei. Tekintettel arra, hogy a szabályzat a munkáltató és a közalkalmazotti tanács közötti vitára vonatkozhat, ez a közalkalmazotti szabályzat tekintetében és a törvény értelmében kollektív jogvitának minősül – ebből pedig az következik, hogy kollektív jogvitáról lévén szó, végső soron lehetőség van bírói út igénybevételére, tehát a jogorvoslatot pontosan és végig kidolgozza a törvény. A bírói határozathoz pedig kapcsolható az a végrehajtási szak, amely minden, a Magyar Köztársaság bírósága által hozott határozathoz kapcsolódik.
Azt gondolom, hogy a jogvita ebben a törvényben teljes mértékben végigvezetésre került.
Izgalmas a harmadik kérdés azért is, mert – nem tudom, mennyire volt véletlen, biztos vagyok benne, hogy nem – nem úgy hangzott el, mint ahogy az írásba foglalt kérdés. És ez nemcsak azért lényeges, mert másképpen fogalmazódik meg, hanem azért is, mert más a válasz az egyikre és a másikra. Az írásba foglalt kérdés az, hogy lehet-e a közalkalmazotti szabályzat megsértése miatt sztrájkolni: nem. Ha a kérdés az, hogy lehet-e a közalkalmazotti szabályozat megváltoztatása miatt, akkor igen.
A közalkalmazotti tanács tekintetében is érvényesül ugyanis a Munka Törvénykönyvének a 70. §-a, amely szerint általános szabály az, hogy a közalkalmazotti tanács sztrájkot nem szervezhet, sztrájkot nem támogathat, illetve tagja sztrájkban nem vehet részt. Ez tehát a Munka Törvénykönyvének 70. §-a, amely egyértelműen irányadó a közalkalmazotti tanácsra.
Tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti szabályzat – mint utaltam rá – nem kollektív szerződés, nem érvényesül a sztrájktörvénynek az a szabálya, mely szerint a kollektív szerződés megváltoztatása érdekében, annak hatálya alatt tilos sztrájkolni. Ez a megváltoztatásra vonatkozó rész. Itt azonban szűkíti a sztrájk lehetőségét az az általános szabály, mely szerint nem lehet jogszerűen sztrájkolni, ha a vitában bírói útnak van helye. Márpedig, mint fentebb kifejtettem, ha kifejezetten a szabályzat érvényesülésével kapcsolatos vita merül föl, az kollektív jogvitának tekintendő, tehát a bírói út érvényesülhet – ha pedig bírói út érvényesülhet, tehát a jogvitának van jogorvoslati lehetősége, akkor e vonatkozásban a sztrájk lehetősége nem nyílik meg. De ez – még egyszer mondom – a szabályzat megsértésével kapcsolatos kérdés. A megváltoztatásával kapcsolatos kérdés egy másik vonatkozása a dolognak: ott ilyen egyenesen nem vezethető végig a sztrájk jogszabályi tilalma.
Köszönöm szépen. Mindezek alapján kérem a válasz elfogadását.
