PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ismeretes, Magyarországon évek óta forgalmazzák a "REDI" só fantázianevű nátriumszegény sópótló szert, amely 98%-ban tartalmaz káliumvegyületeket. Ezt a terméket a konyhasó pótlására ajánlják. Tudomásom szerint olyan anyag is forgalomban van, amely 40% kálisót tartalmaz, és vérnyomáscsökkentésre jónak tartják.
Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk olyan véleményekkel, amelyek arra utalnak, hogy a talaj, a vizek, az élelmiszerek, az állati és az emberi szervezet káliummal túlterhelt.
Szakmai körökben és a napi sajtóban is jogosan vetődik fel a kérdés: milyen ismereteink vannak a káliumról, és ezek mennyire megbízhatóak.
Elégségesek-e vajon ezek az ismeretek, és ha igen, kell-e valamit tenni, vagy egyáltalán nincs semmi probléma.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az interpellációban is úgy fogalmaztuk meg, hogy bennünket elsősorban az emberi szervezetre veszélyes só, jelen esetben a "REDI" só érdekel, ezért a kérdéseket is ezzel kezdeném.
Az emberi fogyasztásra szánt káliumtartalmú készítmények engedélyezése során milyen hatásvizsgálatokat végeztek, és végeznek esetleg még ma is?
A vizsgálatok milyen eredménnyel zárultak, és ezek mennyire megbízhatóak?
Mennyire stabilak ezek a szerek, és mennyire garantálható az összetételük?
Végül, ami az emberi fogyasztásra szánt sót illeti, az utolsó kérdés: a hétköznapi és orvosi használatuk során milyen tapasztalatokat szereztek, értékelik-e ezeket, várható-e használatukban módosítás?
Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdéseinket is úgy építettük fel, hogy zömében a káliumtartalmú sóról, emberi fogyasztásra szánt sóról szólnak, és csak mellékesen jegyeztük meg, hogy létezik a mezőgazdaságban egy káliumtartalmú műtrágya, káliumműtrágya, s ennek kapcsán jelentkeznek-e problémák. Egy kicsit meglepett bennünket, hogy a földművelési tárca válaszol gyakorlatilag ezekre a kérdésekre, mert elsősorban az emberi fogyasztásra szánt só érint bennünket.
Én tudom – amit leírtunk az interpellációban is –, a mai szakmai körökben elfogadott, hogy a kálium a mezőgazdaságban nem okoz problémát. Ennek ellenére olyan szakmai anyag látott napvilágot – és itt a Környezetvédelmi Minisztériumot is kellett volna interpellálni ilyen ügyben, mert a Környezetvédelmi Minisztériumból származik ez az anyag –, amely azt a problémát veti fel, hogy igenis a káliumnál esetleg probléma jelentkezhet.
Én tudom, és azt gondolom, akik olyan jellegű végzettségűek, mint én, ebben a Házban, azok is azt tanulták és talán azt vallják ma, hogy a kálium egy stabil elem, nem mozog a talajban, és mindig annyi áll a növény rendelkezésére, amennyi éppen szükséges.
Mindemellett azonban a káliumnál is különböző probléma felmerülhet. A Központi Talajtani Kutató például több éve felvetette azt, hogy káliumtúladagolás történik az országban. Mint műtrágya, jelentős mennyiségű káliumot adagolunk túl, amelyet a növények már nem igényelnek. Ha ez így van, akkor azt gondolom, ez egy jelentős költségnövelő tényező volt a mezőgazdaságban.
Ezekre vonatkozóan egyébként 4-5 év alatt nem tudtak káliumhatást kimutatni ezeknél a kísérleteknél. E kapcsán kérdezem meg, hogy: mekkora lehet az anyagi kár a túladagolás miatt, természetesen költségnövekedésre gondolok; s mekkorára becsülhető a talaj káliumfölöslege? Azt is meg szeretném kérdezni, e szakmainak nevezhető érvelés után: okozott-e problémát a túlzott káliumterhelés a vizekben és – esetleg – a növényekben? Végeznek-e ellenőrzést a káliumtartalmat illetően az emberi és az állati táplálásra szánt növényeknél? Ha igen, milyen adatok állnak rendelkezésre? Ha nem, terveznek-e vizsgálatokat?
Köszönöm figyelmüket, és várjuk államtitkár úr válaszát. (Taps.)
