SZILI SÁNDOR (MSZP)
SZILI SÁNDOR (MSZP)
SZILI SÁNDOR (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Miniszter Úr! A társadalom és a gazdaság átalakításának folyamata egyre több negatív hatást gyakorol a munka világára, a dolgozó emberek sorsának alakulására. Miközben nő a létbizonytalanság, a munkanélküliségtől való félelem egyre kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat. Ez a kiszolgáltatottság háttérbe szorítja a munka végzéséből adódó veszélyek és veszélyforrások feltárását és kiküszöbölését.
Mindezekhez hozzájárul, hogy a gazdálkodó szervezetek szűkös anyagi helyzete miatt a munkabiztonsági követelmények egyre jobban romlanak. A jelenlegi katasztrofálisan rossz munkavédelmi helyzet javításának alapvető feltétele, hogy a magyar Parlamentben elfogadásra kerüljenek azok a nemzetközi egyezmények, amelyekre ráépülve kidolgozhatóvá válik egy munkavédelmi nemzeti program, illetve a munkavédelmi törvény.
Bár tisztában vagyok azzal, hogy a Kormány saját magára szabott határidőt rugalmasan kezeli, mégis úgy gondolom, hogy a miniszterelnök úr által aláírt határozatnak van akkora súlya, hogy a felelős miniszterek magukra nézve kötelezőnek tartsák.
Kérdéseim a következők: Mikorra tervezi a Kormány beterjeszteni a Parlamentnek ratifikálásra a Nemzetközi Munkaügyi Konferenciának a dolgozók biztonságáról, egészségéről és munkakörnyezetéről szóló 155-ös számú egyezményét és a 164-es számú ajánlását?
2. Mi az oka annak, hogy az 1071/1991. XII. hó 27-es kormányhatározat 1-es pontjában foglaltakat az érintettek nem hajtották végre?
3. Történik-e felelősségrevonás, ha a miniszterelnök úr által aláírt kormányhatározat határidejét a felelős miniszterek nem tartják be?
Várom válaszát, miniszer úr. (Taps.)
