WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Ház! Józsa Fábián úr az irányelvek negatívumaival kezdte a felszólalást. Én a pozitívumokkal szeretném kezdeni, azokkal, amikkel a bizottság kisebbsége is, legalábbis tendenciáiban egyetért, és örül neki, hogy bekerültek ezekbe az irányelvekbe.
Én is a 2 millióval kezdeném, de miután Józsa Fábián úr indokolta annak a szükségességét, hogy ez a 2 millió forint megmaradjon, főleg a kistelepülések számára, erre nem fordítanék több szót.
Örülünk annak, hogy a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter is fontosnak tartja az infrastruktúra fejlesztését Magyarországon. S ez különösen szintén a kis települések és a vidék számára létfontosságú kérdés. Az irányelvek ezt kiemelten kezelik. Én bízom benne, hogy a költségvetés is kiemelten fogja kezelni, ugyanis arra már nem történik utalás az irányelvekben, hogy forrás honnan lesz az infrastruktúra fejlesztésére.
Szintén pozitívuma az irányelveknek az, hogy a központi költségvetés szerveinek a visszafogását kívánja elérni, illetve a költekezését vissza kívánja fogni, és azt, amit régóta szorgalmazunk a költségvetési vitákban, hogy a minisztériumokat és a nagy szervezeteket nullbázisú költségvetésről indítsuk, célul tűzi ki. Főleg akkor örülök ennek, amikor elsők között szerepel a Belügyminisztériumnak a nullbázisú költségvetés elkészítése.
Egy kicsit aggályos volt azonban a Pénzügyminisztérium munkatársainak a bizottsági vitában tett megjegyzése, hogy nem látnak garanciát arra, hogy esetleg ez már '93-ban megtörténik, de a szándék mindenképpen dicséretes.
Ezek után engedjék meg, hogy rátérjek azokra a vitakérdésekre, amelyek a bizottságokban felmerültek, és amelyekben nem minden tekintetben értünk egyet a bizottság többségével.
A kétkulcsos ÁFA-nak a kérdése az első. Nem magát az ÁFA-rendszer bevezetését kérdőjeleztük meg, hanem annak hatását az önkormányzatokra. A kétkulcsos ÁFA-rendszer bevezetése, mint ahogy miniszter úr is jelezte, többletkiadásokat fog jelenteni az önkormányzati szféra számára, nem kis mértékben azzal, hogy olyan termékek és olyan szolgáltatások válnak ÁFA-kötelessé, amelyek eddig nem voltak, és amelyek az önkormányzati működésben fontos szerepet játszanak.
Arra utalás történt, hogy a lakásépítés kapcsán is problémát fog jelenteni a kétkulcsos ÁFA-nak a bevezetése, illetve az ÁFA-visszatérítésnek a megszüntetése. A bizottságban a kisebbség azt kérdezte a Kormány képviselőitől, hogy várhatóan visszakerül-e a lakásépítés támogatására az a pénzösszeg, amely a központi költségvetésbe áramlik azzal, hogy nem kerül visszafizetésre az állampolgároknál. A lakásépítés 25%-kal fog drágulni azzal, hogy nem lehet visszaigényelni az ÁFA-t ebben a körben.
A pénzügyminiszter úr expozéjában elhangzott, hogy 3 milliárd forinttal fogják támogatni – ez az irányelvekben még nem szerepel ", 3 milliárd forinttal kívánják támogatni a lakásépítést, az önkormányzatok számára 3 milliárd forintot kívánnak adni, hogy a lakásépítést helyben támogassák.
Én itt gyorsan végeztem egy fejszámolást, nem erősségem, de 3000-rel elosztottam ezt, és ez azt jelenti, hogy településenként 1 millió forintos támogatás áll majd rendelkezésre az önkormányzatok számára, ha átlagot veszünk, hogy helyben a lakásépítést támogassák.
Egy másik számolás: egy családi háznak az építése minimum 5 millió forintba kerül, azt hiszem, ennél kevesebből már nem nagyon lehet megoldani, tehát ez azt jelenti, hogy egy lakásépítésnek a visszatérítési költségét kapja meg egy önkormányzat támogatásból ahhoz, hogy helyben a lakásépítést támogassa.
Én azt hiszem, hogy nem ez a megoldás. Várjuk a költségvetés folyamán azokat az alternatívákat, amelyeket a bizottsági vitában a Pénzügyminisztérium munkatársai jeleztek, amelyek arról szólnak – sajnos, itt az expozéban erről nem hallottunk, és az irányelvekben sem olvastunk erről ", hogy a szociálisan rászoruló családokat kívánják kiemelten támogatni, a vitában elhangzott, hogy a gyermekenkénti támogatás növelésével. Addig, amíg ennek a leírt formáját nem látjuk, illetve erre valós előterjesztést nem látunk, kétkedve kell fogadnunk azt, hogy az ÁFA-visszatérítés a lakásépítés területén megszűnik.
Az irányelvekből kiderül, hogy az önkormányzat finanszírozásának rendszere alapvetően nem fog megváltozni a jövőben. Az is kiderül, hogy ezzel párhuzamosan megszűnik az úgynevezett dologi automatizmus és bérautomatizmus az önkormányzatok finanszírozásában, vagyis az áremelkedéssel vagy az inflációval, az inflációból eredő többletkiadásokat a központi költségvetés nem fogja finanszírozni, nem fogja ellentételezni.
A bizottsági vita során még nem tudtuk, de most hallhattuk a miniszter úr előterjesztésében, hogy 10%-kal nő az önkormányzatok központi támogatottsága.
(17.30)
Ez a 10% nem fedezi az inflációt, és nem fedezi a költségeket, a többletköltségeket, és különösen nem fedezi azokat az igényeket, amelyek helyben felmerülnek, például a közalkalmazottak, a pedagógusok részéről arra, hogy a közalkalmazotti törvényben kilátásba helyezett bértábla bevezetésre kerüljön, amelynek ugyan – tisztában vagyunk vele – nem kötelező a bevezetése, de helyben nagyon nagy nyomás nehezedik az önkormányzatokra a pedagógusok és más közalkalmazottak részéről, valamint a köztisztviselők részéről is arra, hogy már a jövő évtől kezdődően bevezetésre kerüljenek helyi szinten ezek a dolgok.
Külön vita volt a helyi adóztatásnak a kérdése. Teljes mértékben egyetértünk azzal, amit Józsa Fábián úr is kifejtett az előbb, nagyon szerencsés és jó lenne, ha a helyi adózás szerepe nőne Magyarországon, ha az önkormányzatok helyi adóbevételei növekednének. Viszont nehezen tudjuk elfogadni azt, hogy a központi adóterhek csökkenése nélkül ez kényszerhelyzetté váljon az önkormányzatok számára azért, hogy a működési kiadásaikat fedezni tudják.
Azok az említett nyugat-európai példák, amelyeket Józsa Fábián úr is említett, előttem is ismertek, de az is ismert Józsa Fábián úr előtt is, és azt hiszem, a kérdéssel foglalkozó képviselőtársaink előtt is, hogy messze nem ilyen mértékű a központi elvonás Nyugat-Európában, és lényegesen nagyobb mozgástere van a helyi önkormányzatnak. Tehát a tendenciával egyetértünk, a bevezetés módjával nem értünk egyet, csökkenteni kellene a központi elvonásokat ahhoz, hogy a helyi adóterheket növelni lehessen. Ellenkező esetben az történik, hogy a túladóztatott lakosság elégedetlensége a helyi önkormányzatok ellen fog irányulni, és így a feszültségeket, a központi költségvetés és a központi politika feszültségeit helyi szintre próbálja letolni az irányelvek sugallta módszer.
Szintén vitatott kérdés volt, és ez összefügg tulajdonképpen a prioritások kérdésével, amit négy területen határozott meg ez az irányelv; négy területet priorizál: a szociális ellátást, az oktatást, a Józsa Fábián által is említett közbiztonságot és a honvédelmet, de nem foglalkozik a munkanélküliségnek a várható tendenciájával, amely azt jelzi számunkra, hogy lassan lejár az első másfél év, lejár a munkanélküli- segélyen lévőknek a másfél éve, és ezután a pillanatnyi helyzet alapján 4000 forint segélyből kell megélniük. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak a családok 4000 forintból megélni, valamilyen segítségre van szükségük, és amíg nem dolgozunk ki központilag egy olyan módszert, ami ezt ellentételezi, addig az önkormányzatoknál fognak jelentkezni szociális segélyekért, és az irányelvekből nem derül ki, hogy az önkormányzatokra háruló nyomást, a többletforrásokat honnan fogja tudni biztosítani a rengeteg önkormányzat. Különösen fontos ez azokon a kis településeken, amelyek hátrányos régiókban vannak, és a személyi jövedelemadó mértéke eleve olyan alacsony, mint ahogy azt Józsa Fábián úr korábban említette.
Még egyszer visszatérve a személyi jövedelemadóra és arra, amit a bizottság többsége, illetve Józsa Fábián úr megfogalmazott: igaz, hogy kiegyenlítésre van szükség települések között, és elfogadható elvileg az az érvelés is, amit ő mondott, hogy átmenetileg a 30%-os helybenhagyás elfogadható, csak az a gondom nekem, és a bizottság kisebbségének az a gondja, hogy nem jelenik meg az irányelvekben, hogy ez a pénz tényleg odafordul. A személyijövedelemadó-kiegészítés mértékének a növelésével nem számolnak a költségvetési irányelvek, kis településenként továbbra is 4300 forintra kívánja kiegészíteni, és a városokban továbbra is 6000 forintra. Tehát ebből azt a következtetést véltük levonni, hogy a központi költségvetés a hiányok fedezésére fogja ezt az összeget felhasználni, és nem fogja visszafordítani az önkormányzatok számára, tehát ilyen értelemben csökkenni fog az önkormányzatok költségvetési mozgástere.
A másik – és ez szakmai vita és kérdés ": én attól tartok, hogy átmenetileg is nagyon veszélyes visszaállni egy olyan rendszerre, ami a központi elosztást erősíti. Egyfajta előrelépés volt az, hogy a személyi jövedelemadó 50%-a helyben maradt, illetve visszaáramoltatásra került. Hogyha visszalépünk 30%-ra, ez már közelít a 100%-os újraelosztáshoz, és a régi finanszírozási rendszernek az árnyékát veti elő, a központi költségvetéstől teszi függővé az önkormányzatokat – egyik oldalról. Másik oldalról: egyáltalán nem teszi érdekeltté az önkormányzatokat abban, hogy az önkormányzatokban élő állampolgárok jövedelmei nőjenek, és nem teszi őket érdekeltté abban sem, hogy a miniszter úr által is felvetett adózási morál javuljon akkor, hogyha nekik ebből semmilyen előnyük nem lesz, ugyanis a központ úgyis elvonja az összes pénzt, és visszaad valamennyit, vagy nem ad vissza semmit. Ez a 30% nagyon kevés.
Mi azt szerettük volna, ha inkább emelkedne, de azt tudomásul tudnánk venni, hogy változatlan marad ez a rendszer, de azzal semmiképpen nem tudunk egyetérteni, hogy csökkenjen, és főleg nem 30%-ra. Itt már elhangzott, a bizottság többségének véleménye is az volt, hogy a 10% az még úgy-ahogy elfogadható, de a 30% egy új szám a számunkra.
Egyetlen dologra szeretnék még reagálni, amit miniszter úr elmondott az expozéjában, ez a 70 milliárdos bankbetétnek a kérdése. Ezt is…
