SZŰCS ISTVÁN, DR. az MDF képviselőcsoportjának vezérszónoka:
SZŰCS ISTVÁN, DR. az MDF képviselőcsoportjának vezérszónoka:
SZŰCS ISTVÁN, DR. az MDF képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vagyonpolitikai irányelvekkel kapcsolatos vezérszónoklatra ma készültem ötödik alkalommal. Először június 16-ára készültem, már el is felejtettem őszintén szólva, hogy akkor mit akartam mondani. Azóta mindig felújítom az ismereteimet, de tulajdonképp inkább csak egy nagyfokú keserűség kezd bennem kialakulni, hogy egy megítélésem szerint és megítélésünk szerint ennyire fontos országgyűlési határozat vitája, határozathozatala ennyire elhúzódik, illetőleg elszakad az érintett törvényektől.
Tulajdonképpen mióta ez a Parlament megvan, azóta igazi vagyonpolitikai irányelvek nem voltak nálunk.
Az első vagyonpolitikai irányelveket még a Németh-kormány készítette, amelyet kétszer meghosszabbítottunk. Ezt követően megszüntettük, és azóta várunk a jelenlegire.
Mint említettem, rendkívül szoros korrelációban van a vagyonpolitikai irányelv című országgyűlési határozat azzal a három törvénnyel, amelyet hál'istennek már a Parlament meghozott: nevezetesen az ÁVÜ-vel kapcsolatos, a tartós állami vagyonnal kapcsolatos törvénnyel és az ezekkel kapcsolatos jogszabályok módosításával.
(17.20)
Ezeknek szerves része ez a vagyonpolitikai irányelv, és most úgy tárgyalunk, hogy a törvényeket meghoztuk, az ÁVRT-törvénnyel kapcsolatban már a kormányhatározat is megjelent, és a vagyonpolitikai irányelvek még nincs jóváhagyva, illetőleg az ÁVRT-vel alig foglalkozik.
Június 16-án így, 17 óra 30 perctől 18 óra 30 percig folytattuk ezt az általános vitát, akkor szóltak a vezérszónokok, általános érdektelenség kísérve mondandóikat, miután összesen 37-38 országgyűlési képviselő tartózkodott az ülésteremben, és ebből mindössze 7-8 fő volt ellenzéki. Ezért én abban a tévhitben élek, hogy most egy kicsit le kell fújni a port az akkor elmondottakról, és kicsit részletesebben – legalábbis a fejezetek főcímeit illetően – ismertetnem kell a vagyonpolitikai irányelvek főbb csapásait, főbb gondolatait.
A vagyonpolitikai irányelvek meghatározzák az évre vonatkozólag a stratégiai célokat. Így a tulajdonosi szerkezet átalakítását, a piaci verseny élénkítését és a hatékonyság növelését, a többletforrások biztosítását, a hazai tulajdonosi réteg bővítését, a világpiacba való integrációt és az államadósság csökkentését. Nem fogok minden fejezetet ilyen részletesen ismertetni.
A második fő gondolatkör az irányelvekhez rendelt célrendszerekkel foglalkozik. A főcsapás iránya a magántulajdon erősítése és az állami tulajdon lebontása. Ezen fő gondolatok jegyében a hazai befektetők tulajdonszerzésének a támogatása – hangsúlyozom, a hazai befektetőkről van szó ", a külföldi befektetők érdeklődésének a fenntartása és az állami tulajdon védelmének biztosítása. Nagyon fontosnak ítéljük ezt a gondolatkört.
A harmadik témakörben általános eljárási szabályokat fogalmaz meg a vagyonpolitikai irányelvek, nevezetesen a fő motívumot, a versenyeztetést. Nagyon fontos gondolat. Két alpontot emelnék ki belőlük. Először azt, hogy a hazai befektetőknek adjuk az előnyt a versenyeztetés folyamán, másodszor pedig, hogy erősíteni kívánjuk a tulajdonosi kontrollt. Tekintet nélkül arra, hogy ez a tulajdonos állami tulajdonos vagy magántulajdonos.
Itt lépünk át a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó témakörbe, majd pedig eljutunk a vagyonhasznosítás formáihoz. Erről tartozom egy kicsit részletesebben beszámolni a következők szerint.
Az értékesítés – mint említettem – vagy hazai, vagy külföldi befektetőkre terjedhet ki úgy, hogy azonos feltételek esetén a hazai befektetőket preferáljuk. A vagyon hasznosítása során kerülhet társaságokba, befektetési alapokba, portfóliókba stb. Alapítványokba mehet átadásra a vagyon, kárpótlási célokra is felhasználható és vagyonkezelésbe adható. Alapvetően rögzíti a vagyonpolitikai irányelvek a munkáltatói, munkavállalói tulajdonszerzés jogosságát és az ingyenes vagyonátadást.
Azon ritka országgyűlési határozattervezetekről van szó, amely a gazdasági bizottságban 16 igenlő szavazat, ellenszavazat és tartózkodás nélkül lett általános vitára bocsátva. Szeretném mondani, hogy a gazdasági bizottságban nincs 16 koalíciós képviselő, így azt is jelzem, hogy az ellenzék képviselői is egyértelműen megszavazták ezt a törvényt.
Néhány gondolat általánosságban. Javítja a hazai befektetők esélyeit, ésszerűen – sajnos, megítélésem szerint nem eléggé – oldja a monopolszervezeteket, megjelenteti a versenyeztetést mint kötelező eljárási formát, lehetőséget ad a munkáltatói és a munkavállalói tulajdonszerzésre, szélesíti a hitelgaranciákat – az eddigi gyakorlathoz képest lényegesen szélesítve azt ", rendezi a privatizációs bevételek sorsát, rögzíti a vagyonkezelés és a vagyonvédelem fogalmait.
Ezzel kapcsolatban egy táblázatból néhány számadatot tartok szükségesnek felelevenítve megemlíteni. A privatizációs bevételeket az évi vagyonpolitikai irányelv ötvenegynéhány milliárdra teszi. Ebből a fontosabbak: államadósság törlesztésére 4 milliárd forintot irányoz elő, önkormányzatoknak adna 1,3 milliárdot, társadalombiztosításnak 2,7 milliárdot, míg a folyó költségvetési befizetésekre 20, azaz 20 milliárdot. Privatizációs kiadásokra 2,6-ot. Ezen belül felsorol négy címet a vagyonpolitikai irányelv. Az első a privatizáció költségei 8 milliárddal, a második a társaságalapítás, így az ÁVRT létrehozása 2 milliárddal, a harmadik sor az átfogó hitelgaranciák rendszere 4 milliárddal, és a negyedik sor az infrastruktúrafejlesztés 10 milliárddal.
Végezetül és befejezésül. Az előterjesztés, az előttünk lévő vagyonpolitikai irányelvek jobbítása érdekében ajánljuk a tárca, a kormányzat illetékeseinek a figyelmébe a következő gondolatokat. A vagyonkezelési szabályokat szigorítani kellene. Most itt részben a bizottsági észrevételeket, részben a munkacsoport észrevételeit, részben pedig az ilyen megbeszélések eredőjeként gyűjtött ismereteket fogalmazom meg. Fokozni kellene a vagyonvédelmet, főként az állami tulajdonban maradó vagyonvédelemre gondolunk. Pontosítani kellene az államigazgatás alá vonás feltételeit. Egyeztetni kell, illetőleg feltehetően egyeztetve van a Nemzetközi Valutaalappal az a 4 milliárd forint, amit az államadósság törlesztésére akarunk fordítani. Az eddigi gyakorlat szerint ugye itt egy inflexiós pont állott elő, amikor is kisebb összeget szánunk az adósságállomány törlesztésére, és egy nagyobb összeget szánunk a költségvetésbe átutalni. Erősíteni javasoljuk a befolyt pénzek kontrollját. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne támogassunk a privatizációs bevételekből elavult technológiákat, összefüggésben a külföldiek magyarországi beruházásaival kapcsolatos témakörrel is.
Új szín, új gondolat, hogy az ingyenes vagyonátadás kapcsán pontosítani kellene a társadalombiztosításnál a vagyonkezelést, a vagyonátvétel feltételeit. Abban az időszakban tudniillik, amikor bizottságban tárgyaltuk ezt a törvényt, akkor a társadalombiztosítás képviselői közölték, hogy még nincsenek meg a vagyonátadásnak a szervezetei, a módjai. A bizottsági ülésen ismeretünkre jutott, hogy a vagyonátadásnál nem mindenütt vannak összhangban a már meglévő rendeletek a jelen vagyonpolitikai irányelvek sugallta eszmékkel. Felhívjuk az illetékesek figyelmét ezeknek a rendeleti háttereknek a biztosítására.
Úgy gondoljuk, miután időközben megjelent a törvény az ÁVRT-ről, miután időközben megjelent a kormányrendelet az ÁVRT-hez rendelt vállalatokról, hogy talán most már bővíteni lehetne a vagyonpolitikai irányelveknek az ÁVRT-re vonatkozó passzusait, hiszen a vagyonpolitikai irányelvek alig tartalmaznak utalást az ÁVRT-re.
Utoljára, de nem utolsósorban mondanám, hogy pontosítani kellene az ingyenes vagyonátadás feltételeit, mert erről csak mint eszmei síkon rendelkezik a vagyonpolitikai irányelv, de a tényleges törvénykezési hátteret nem látjuk.
Utolsó mondatként azt szeretném mondani, hogy bár a gazdasági bizottság és az MDF-frakció ezt a vagyonpolitikai irányelveket, országgyűlési határozattervezetet jónak tartja, mégis kifejezzük azt a véleményeltérésünket, hogy ennek a tárgyalása durván elszakadt térben és időben a hozzá tartozó három törvény tárgyalásától. Úgy gondoljuk, hogy ha a jövőben lesz ilyen, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az összetartozó törvénycsomagokat kötelezettségszerűen együtt tárgyaljuk.
Tisztelettel köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
