FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke:
FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke:
FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Elnök Úr és tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden pár szót hadd fűzzek ahhoz az országgyűlési határozattervezethez, amit képviselőtársaim megkaphattak, és talán előttük is van – amennyiben ott van most éppen náluk. Ez a 4869-es számot viseli.
Mint emlékeznek rá képviselőtársaim, a mostani költségvetési vitában az Országgyűlés úgy döntött, hogy az egyházak közvetlen támogatására 1 931 500 000 forintot különít el a költségvetésből különböző tételekben és különböző fejezetekben.
Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága kapta végül is azt a feladatot, hogy most ide, a tisztelt Ház elé terjessze azt a határozati javaslatot, amely tükrözi azt a konszenzust, ami a bizottságban alakult ki a különböző minisztériumokkal és a Miniszterelnöki Hivatallal együttműködve annak a kialakításában, hogy végül is ez a nagyon nagy összeg hogyan kerüljön felosztásra.
Az 1. pontjában a határozatnak képviselőtársaim azt a felsorolást látják, amelyben az egyházak működési és hitéleti támogatására szolgáló pénzeket találjuk. Itt körülbelül olyan pénzeket láthatunk, illetve olyan arányokat, amelyek a különböző egyházi adatok szerint, illetve a becslések szerint tükrözik Magyarország lakosságának a megoszlását a különböző egyházak között. Illetve még egy másik fontos elvet vettünk figyelembe az elosztásnál, ez pedig az volt, hogy lehetőség szerint a különböző egyházak, amelyek most innen pénzt kapnak, a költségvetésből pénzt kapnak, ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe annál, mint amiben az előző években voltak, tehát senki ne kerüljön olyan szituációba, hogy kevesebb pénzt kap, mint az előző években. Tehát ezt az elvet figyelembe véve, illetve az arányosság, a létszám-arányosság elvét figyelembe véve alakultak ki az itt látható arányok és összegek.
A második oldalon láthatják képviselőtársaim azt az impozáns felsorolást, amely a magyarországi kis egyházakat jelzi, és közte az igényeket, illetve végül is a megszavazott támogatási összegeket.
Zárójelben jegyzem meg azt, ami az indoklásban olvasható, hogy találhatnak, illetve nem találhatnak itt a listán bizonyos kis egyházakat. Róluk tudni kell, hogy nem kértek ilyen típusú támogatást, tehát nem száz százalékosan fedi a lista azt a következő felsorolást, amit a következő oldalakon láthatnak, ahol az ingatlanokkal kapcsolatos igényeket láthatjuk.
És itt át is térek akkor a 2. pontra, az ingatlanokkal kapcsolatos igényekhez, ahol végül is 731,5 millió forint került szétosztásra.
Itt megemlíteném még, hogy van néhány kiemelt támogatás e lista elején. Itt a pannonhalmi rekonstrukciót említeném meg a maga 70 millió forintjával, illetve a Dohány utcai zsinagóga felújítását, a sárospataki református kollégium és gimnázium felújítását, illetve a soproni evangélikus gimnázium és kollégium felújítását.
Úgy gondolom, hogy ezeknek is nagy jelentősége van, hogy ezek külön kiemelt támogatásként szerepelnek e lista élén, mert ezzel is az Országgyűlés hitet tesz amellett, hogy ezeket fontos nemzeti értéknek tekinti, és lényegesnek tartja, hogy erre a megfelelő pénzt biztosítsuk.
Alább e 2. pontnak a részletezésénél találhatják képviselőtársaim a maradék pénznek a felosztását, tehát miután levonjuk ezeket a különböző támogatásokat. Bár ugyancsak található, megtalálható a határozatban az a zárójeles megjegyzés, hogy a két utóbbi, tehát a sárospataki református kollégium, illetve a soproni evangélikus gimnázium és kollégium felújításának összege nem pontosan ebből a csoportból, nem ebből a fejezetből került ide átcsoportosításra, hanem a következőből. De ezeket leszámítva tulajdonképpen e fejezet megmaradt összegeinek a felosztását találhatják alább, ugyancsak hasonlóan az 1. pontban, pont szerinti létszám-arányos elosztásban.
Itt megjegyezném, hogy a kis egyházak itt valamivel több pénzt kaptak, mint az előző létszámarányos felosztásnál. Úgy ítéltük meg a közös egyeztetések alapján, hogy ez egy más helyzetet jelent, egy picit az ingatlanfelújítás, az ingatlanokhoz való jutásnak a helyzete, itt pár százezer forinttal nehéz helyzetbe kerülnének ezek a valóban viszonylag kicsi egyházak, és épp ezért indokoltnak tartottuk, hogy most ezen alkalommal az arányoknál valamivel jelentősebb, nagyobb mértékű pénzhez jussanak ezek a kis létszámú egyházak, pontosan azért, hogy ezeket a szükséges ingatlan-beruházásokat, felújításokat elvégezhessék.
A 3. pontban megtalálhatják a közgyűjtemények támogatására szolgáló 120 millió forintnak a felosztását, amelyet ugyancsak szakemberek bevonásával, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a közgyűjteményekkel foglalkozó főosztályának a segítségével végeztünk el és alakítottunk ki.
A 4. pontban a már előbb említett – hivatkoztam rá itt a sárospataki és a soproni példánál – céltámogatási rovatot találhatjuk.
Ezt a bizottság pontosan ezek miatt a kiemelt beruházások miatt – az eredeti 100 millió forintos keretet – 70 millióra csökkenteni javasolja, és ebből is kétmillió forintot egy szociológiai felmérésnek az elkülönítésére javasol, vagy ennek az elkülönítését javasolja. Ez, úgy gondoljuk, hogy azért lenne kívánatos, mert ezek az arányok láthatóan fontos szerepet játszanak egy ilyen határozatnak a meghozásánál, illetve ennek a kialakításánál, tehát a különböző felekezeti arányok. Hogy erről pontos képet kapjunk, ahhoz szükséges az, hogy rendelkezésünkre álljanak empirikus adatok. Ezeknek jelen pillanatban Magyarországon híján vagyunk, hiszen nem voltak igazán ilyen pontos felmérések: 1988-ban történt ilyen, illetve az utóbbi időben voltak bizonyos becslések.
Úgy vélte a bizottság, hogy mindenképpen fontos, hogy elinduljon egy ilyen típusú munka az egyházak bevonásával, illetve a tudományos műhelyeknek a segítségével.
Végül is itt az utolsó pontban találhatják képviselőtársaim azt, hogy milyen metodussal javasoljuk a céltámogatásoknak a felosztását, arról hogyan tájékoztassák a Parlamentet, majd pedig a pénzügytechnikai szabályokat azzal kapcsolatban, hogy hogyan kapják meg az egyházak ezeket a támogatásokat.
Röviden tartalmi kiegészítésem ennyi lett volna ahhoz a határozati javaslathoz, amit itt láthatunk.
És engedjék meg, hogy magának a határozathozatalnak végül is a kialakításával is hadd foglalkozzam pár mondat erejéig, méghozzá azért, mert úgy érzem, hogy mintaszerű volt az az együttműködés, amely egyfelől az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban volt ebben a kérdésben a különböző pártok között, másfelől mintaszerű volt abból a szempontból is, hogy mind a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyházi kapcsolatok főosztályával, mind a Miniszterelnöki Hivatalnak megbízott államtitkáraival – itt elsősorban Lukács Miklós államtitkár úrra és Pálos Miklós államtitkár úrra gondolok – nagyon kitűnően tudtunk együttműködni, s végül is ez a határozathozatal, amelyet az asztalunkon magunk előtt láthatunk, egy olyan konszenzust tükröz, amelyben mind az előbb említett hivatalok, mind pedig az egyházak képviselői megegyezésüket fejezték ki és megelégedésüket fejezték ki ezzel kapcsolatban, úgyhogy ezt egy megfeszített, de végül is nagyon kellemes eredményt hozó munkának tartottam, ennek a határozatnak az elkészítését, pont amiatt, mert sikerült tényleg egy nagyon komoly és konstruktív konszenzust kialakítanunk. Úgyhogy ennek fényében is én arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a nehéz munkával – még egyszer mondom – de alaposan kialakított konszenzusos javaslatot a tisztelt Ház fogadja el, mert ezzel nagyon komoly lépést teszünk az egyházak megsegítése felé.
Köszönöm szépen. (Taps.)
