CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt el kell ismerni, hogy a társadalombiztosítás költségvetésében szereplő 50 milliárd forint, ami az idei nyugdíjemelés fedezete, jelentős összeg. Még akkor is az, ha mi, szocialisták, ennél magasabb, 56 milliárdos keret felhasználására láttunk volna lehetőséget, de ezt a javaslatunkat a múlt héten a tisztelt Ház leszavazta.
Különösen akkor lesz, illetve lenne jelentős ez az összeg, ha az infláció a Kormány tervei szerint alakulna, és ha a bérek növekedése is 19-20% körüli lenne – mármint az átlagkereset szempontjából megbízható és értékelhető statisztikák szerint.
Éppen, mivel ilyen jelentős összegről van szó, érthetetlen az számunkra, miért tett a Kormány a felosztás módjára és idejére ilyen rafináltan rossz javaslatot. Annál is inkább érthetetlen ez, mert tavaly a parlamenti bizottság által kidolgozott nyugdíjemelési javaslatot elfogadta a Parlament, és még a nyugdíjasok többsége is egyetértett vele.
Tavaly januártól az áremelkedések kétharmadát kompenzálta a nyugdíjintézkedés. Képviselőtársaim tájékoztatására elmondom, hogy 1990-ben és 1989-ben is hasonló arányú nyugdíjemelésre került sor. A 91-es tehát sem több, sem kevesebb nem volt arányaiban, mint a megelőző évek nyugdíjemelése.
Ezt az összeget egy összegben, januárban kapták meg a nyugdíjasok. Két részből állt össze a nyugdíjemelés: az egyik figyelembe vette a ledolgozott évek számát, a másik a nyugdíjbamenetel időpontja szerint alakult, kis részben korrigálta a régi nyugdíjak értékvesztését. 24 ezer forint felett nem adtunk nyugdíjemelést, s tekintettel voltunk az első, második csoportú rokkantnyugdíjasokra is.
Kifogás csak azért érte ezt az intézkedést, mert a régen nyugdíjazottak nyugdíját nem fix összegben emeltük. Így például egy régebben nyugdíjazott, alacsonyabb összegű nyugdíjas kevesebbet kapott, mint az, akinek magasabb nyugdíját későbbi időpontban állapították meg.
Kifogás érte a tavalyi intézkedést azért is, mert a szolgálati idő figyelembevételénél csak tízévenként változó csoportokba sorolta a törvény a nyugdíjasokat. Ezért például a 21 évet ledolgozó és a 29 év szolgálati időt szerzett nyugdíjas azonos mértékű százalékos emelésre lett jogosult. Jó lett volna, ha a tavalyi emelés tanulságait és a hozzánk, képviselőkhöz eljuttatott, több ezer levél tartalmát hasznosították volna a szakemberek, és elkerülték volna az idei előterjesztésben a tavalyi hibákat. Mit tett azonban a Kormány, tisztelt Ház, ehelyett?
Kitalált egy vadonatúj módszert. Nem egyszerre, hanem kétszerre fogják az 50 milliárdot felhasználni, bár az infláció mértéke állítólag csökkenni fog. Eredetileg – már a törvénytervezetben – nem január lett volna az emelés időpontja, hanem március és szeptember.
Nem veszik figyelembe az idén a szolgálati idő hosszát, hanem a márciusi 13%-ot és a szeptemberi 6,5%-ot is differenciálatlanul kívánják felhasználni. Nem dolgoztak ki javaslatot arra, hogy a régebben nyugdíjazottak nyugdíját hogyan kell a legjobban és a legigazságosabban korrigálni, hanem őket majd valamikor, valahogyan, nem kétszerre, hanem harmadszor fogják részben kompenzálni. Természetesen nem külön pénzből – mint ma már az többször elhangzott –, hanem abból az 50 milliárdból megmaradó összegből, amit 19%-os átlagos emelés helyett, 13%-ot juttatva a többieknek, nem adtunk oda a nyugdíjasok teljes körének.
Őszintén meg kell mondanom, hogy csodálkozom. Csodálkozom, töprengek és találgathatok: a Kormány a legegyszerűbb és legkönnyebben végrehajtható javaslatot választotta volna? De hisz a differenciálás, a szolgálati idő figyelembevétele nem igényel bonyolult számításokat. Ráadásul tavaly év közben elhangzott a Kormány részéről olyan ígéret, hogy az idei nyugdíjemelésnél majd mód és idő lesz a pontosabb, differenciáltabb emelés kidolgozására. Ez lenne az?
Miért döntünk például a szeptemberi nyugdíjemelésről már most, annak a mértékéről és konkrét összegeiről, ha a szeptemberi nyugdíjemelésre azért szánjuk el magunkat, hogy az évközi béremeléshez, béremelkedéshez akarjuk majd igazítani a nyugdíjasokat is.
Mi lehet a cél azzal, hogy a régebben nyugdíjazottak nyugdíjemelése most nem épül be a márciusi intézkedésbe? Ha nem most kapják meg, ha nem egyszerre, a szolgálati idő alapján járó összegggel együtt, mint tavaly, akkor vajon többnek fog hatni, igazi korrekciónak? Akkor azt lehet majd állítani, hogy a korábbi évekhez képest most valódi megoldás született? Hiszen ez a javaslat csak abban különbözik a tavalyitól, hogy később kapják kézhez az egyébként most is kiosztható összeget.
Tisztelt Ház! Tovább találgatok. Lehet, hogy nem is akarja a Kormány a korrekció összegét beépíteni a nyugdíjakba – legalábbis az áthúzódó hatások láttán erre is lehet következtetni –, hanem egyszer átlagosan 5000 forintos kifizetésként fogja majd folyósítani azzal, hogy ez majd nem terheli a jövő évi bázist, és lehet azt mondani, hogy ez 13. havi nyugdíjnak minősül. Ha nem ez történik, hanem beépítik a nyugdíjemelésbe, ki fogja fizetni az áthúzódó hatásokat jövőre? Hiszen jövőre is ennek a Parlamentnek kell majd a nyugdíjkiadásokról döntenie.
Annak ellenére, hogy valóban csak találgathatunk, természetesen kötelességünk volt megfogalmazni néhány módosító javaslatot, amelyekkel jobbítani és segíteni szeretnénk.
Javaslatunk a kormánypártok által felállított összes kalodát figyelembe vette. Nem 56 milliárdban, hanem 50 milliárdban gondolkodunk, nem évi egyszeri, hanem márciusi és szeptemberi nyugdíjemelést kell elfogadnunk. Indítványaink a még el nem döntött kérdésekre vonatkoznak. Javasoljuk, hogy január 1-jétől visszamenőleg járjon a márciusi emelés. Javasoljuk, hogy a márciusi 13%-os és a szeptemberi 6,5%-os emelés a szolgálati idő szerint differenciáltan kerüljön felosztásra.
Képviselőtársaim megkapták módosító indítványainkat, abból az a) változatot ismertetném részletesen. A 13% növelésen belül például a 10–19 év szolgálati idő esetén 10%-kal, 20–29 év szolgálati idő esetén 12%-kal, 30–39 év szolgálati idő esetén 14%-kal, 40 év szolgálati idő esetén, valamint az első, második csoportú rokkantak esetében 16%-kal javasoljuk a nyugdíjemelést márciusban kiszámítani és folyósítani. Javasoljuk, hogy a maximumösszegek is a szolgálati idő szerint differenciáltan változzanak. Javasoljuk, hogy az első és második csoportú rokkantak a legmagasabb százalékos és fix összegű emelést kapják. Javasoljuk, hogy a régi nyugdíjak emelésére április 1-ig nyújtson be a Kormány a Parlamentnek javaslatot.
Mi, szocialisták kidolgoztuk a saját elképzelésünket természetesen ennek a módszerére. Most is megszülethetne ugyanis ez az intézkedés, most is kiosztásra kerülhetne a legidősebbek között a rendelkezésre álló 11 milliárd. Ha a Kormány és a szociális bizottság minimális fogadókészséget mutat ennek az összegnek a márciusi felhasználására, akkor csatlakozó módosító indítványként benyújtjuk javaslatunkat a régi nyugdíjak differenciált korrekciójára.
Valamennyi módosító javaslatunkat a nyugdíjas szervezetek, a Nyugdíjas Kamara álláspontjának figyelembevételével, azokkal egyetértve dolgoztuk ki. Jó lett volna, ha a Kormány legalább a nyugdíjalap felügyelő bizottságának az álláspontjára idejében kíváncsi lett volna és azt legalább késve megkaphatnák képviselőtársaim.
Álláspontunk nem rugaszkodik el sem a valóságtól, sem a konkrét lehetőségektől. Bár korábban nem hallottuk, de úgy tűnik, hogy megszívleltük Hasznos képviselőtársunk javaslatát, csak olyan indítványokat fogalmaztunk meg, amelyek elfogadhatók, amelyek mérlegelhetők és amelyek nem nehezítik a gyors döntéshozatalt.
Az 50,7 milliárd felhasználását másként, meggyőződésünk szerint jobb módszer alkalmazásával is meg lehet ejteni. Remélem, hogy a szociális bizottság is egyetért majd velünk és önök is támogatni fogják javaslatainkat, ugyanis minden javaslatunk a nyugdíjasok érdekében fogalmazódott meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
