KÁDÁR PÉTER (SZDSZ)
KÁDÁR PÉTER (SZDSZ)
KÁDÁR PÉTER (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elárulom azt a műhelytitkot, hogy félreteszem eredeti hozzászólásomat, miután nagyon sok érv elhangzott itt a vitában. Többekkel egyetértek, többek között fideszes képviselőtársam érveivel. Mindössze annyit szeretnék előre bocsátani rövid kritikai megjegyzéseket tartalmazó rövidített hozzászólásomhoz, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja támogatja a nyugdíjemelést – ami nagyon szükséges, elodázhatatlan – és a gyors határozathozatalt. Éppen ezért rövidítem én magam is a hozzászólásomat.
Hat "k" okoz nekünk problémát ennek az előterjesztésnek a tartalmában és formájában:
Kései ez a nyugdíjemelés. Ha nem is az elmúlt esztendőben, de a költségvetési vita és a társadalombiztosítási költségvetés vitájának a keretében juthattunk volna igazából döntéshelyzetbe, és hát Szigeti György képviselőtársam név szerinti szavazással eldöntött módosító indítványára is hadd utaljak, amelyik azt célozta, hogy januártól legyen érvényes a megemelt nyugdíj.
Aztán kevés ez az emelés, mert az a mérték, amivel a nyugdíjak emelkednek, akár az alacsony nyugdíjkategóriában, akár a magasabban, természetesen nem oldja meg a kisnyugdíjasok alapvető megélhetési gondjait. Hadd idézzem a szociális törvény koncepciójának a minisztériumi javaslatát, ennek egy alapelvét, amelyben ez áll: "Az emberi humánum és méltóság tiszteletben tartása mellett a legalapvetőbb létfenntartási szükségletek kielégítését mindenki számára biztosítani szükséges". Én azt gondolom, hogy nagyon melegen üdvözölnénk, ha ez a nemes célkitűzés a Kormány egyes javaslataiban is tükröződnék konkrétumokban.
Aztán a harmadik "k"; amivel problémánk van ebben a törvényjavaslatban, az az, hogy kizáró – bizonyos rétegeket kizáró ez az emelés. Nevezetesen azokra nem terjed ki, akik az emelés időpontját követően fognak nyugdíjba vonulni, tehát áprilistól kezdve kiesnek ezáltal az emelésből, és hátrányba kerülnek a korábban nyugdíjba vonultakkal szemben. Ezzel kapcsolatban módosító indítványt fogunk beterjeszteni.
A negyedik "k", amivel bajuk van, az az, hogy korlátozott ez az emelés, mert nem kezeli igazából azt az egyenetlenséget, ami az egykori kiskeresetű, elsősorban mezőgazdasági vidékeken élő nyugdíjasok körében tapasztalható, akiknek az egykori bérébe, keresetébe beszámították a háztáji és kiegészítő jövedelmet. Ismert dolog az, hogy a mezőgazdaságnak az elmúlt évben jelentkező értékesítési válsága igazából lehetetlenné teszi ma már ezt a kiegészítő jövedelmet, és ezáltal az egykori bérmegállapítási elv, a pártállami elv összeomlott; azok a kisnyugdíjasok nem tudják bővíteni javadalmukat
Aztán az ötödik "k" betű az, hogy konzerváló ez az emelés, tehát nem változtat a nyugellátásoknak az alapszerkezetén, érintetlenül hagyja azt a torz nyugdíjszerkezetet, amit örököltünk az elmúlt rendszerből – és itt hadd utaljak Palotás János képviselőtársam egyébként nagyon szimpatikus érvére, nevezetesen arra, hogy biztosítási elvű nyugdíjrendszerre kellene áttérni. Ez valóban rokonszenves, azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy egy nem biztosítási elvű nyugdíjrendszer 40 éve van mögöttünk, és ezeket az eltéréseket, ezeket az egyenetlenségeket egyik napról a másikra nagyon nehéz lenne kiküszöbölni.
És végül a hatodik "k", amivel bajunk van: túlságosan kész ez a javaslat, nem tartalmaz alternatívát. Igazából nincsen döntési helyzetben az Országgyűlés, hiszen – mint mondtam – már a kész keretek között mozoghat, amit a társadalombiztosítási költségvetésben elkülönített nyugdíjalap jelenthet az Országgyűlés számára.
Mi nagyon szeretnénk azt, hogy a következő évben lehetőleg együtt tárgyaljuk ezeket a kérdéseket. Így nyílik igazán mód arra, hogy a nyugdíjak emelésében túllépjük az idén érvényesülő korlátokat.
Összegezve tehát: mi ennek ellenére igennel fogunk szavazni, de csak azért, mert a valami is több, mint a semmi. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
