GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Nagyon köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Igyekszem öt percen belül tartani a felszólalásomat, de még mielőtt az államtitkár úr elmenne … (A távozni készülő Isépy Tamás visszaül a helyére) …, tennék egy rövid megjegyzést azzal kapcsolatban, amit Zsiros Géza az előző törvényhez kapcsolódóan mondott.
Zsiros Géza arról beszélt, hogy az átmeneti törvény 9. §-ában a 6. §-t idézi helytelenül az átmeneti törvény, utalva arra, hogy a tagokat milyen jogok illetik meg. Azt hiszem, ez az értelemzavaró hivatkozás a törvénybe egy tévedés folytán került bele.
A 6. § ugyanis még az átmeneti törvényjavaslat tárgyalása során a mostani 7. §-sal egyezett meg, és a 6. § a 7. § elé egy képviselői módosító indítvány formájában került bele. Sajnos, ennek az lett a következménye, hogy a 6. §-t követő paragrafusok számozása eggyel növekedett, és ezt a törvény szerkesztői ugyan átvezették a törvényen, viszont az ehhez kapcsolódó kereszthivatkozások nem kerültek átvezetésre a törvényben. Remélem, hogy az Igazságügyi Minisztérium ezen értelemzavaró hibák elkerülése végett a Közlönyigazgatóságnál kezdeményezni fogja a helyreigazítások közzétételét. (Zsiros Géza: Nem olyan ügy! Benne van!)
Rátérve a törvényjavaslatra: Tisztelt Képviselőtársak! A most tárgyalt három törvényjavaslat közül én az utóbbit, a Gaál Antal képviselőtársam által benyújott törvényjavaslatot tartom a legtöbbre azért, mert ezen törvényjavaslat nem valamely politikai célok nyers képviseletére törekszik, hanem szakmailag indokolható problémákat is fölvet.
Az 1. §-ban foglaltakkal azonban nem értek egyet – bár a probléma jogos, de a megoldási javaslat szerintem nem támogatható. A képviselő úr ugyanis az indoklásban is elismeri, hogy ő egy törvényellenes, egy törvénytelen eljárássorozatot kíván ezzel a javaslattal megszakítani, méghozzá olyan módon, hogy az indoklásban és a javaslatban is helyesen idézett 39. § (3) bekezdését kívánja megismételni. Az első módosító törvényjavaslathoz kapcsolódóan mondtam el, hogy bár "Ismétlés a tudás anyja", és ez egy nagyon jó közmondás, a jogalkotásban nem szerencsés ezt az elvet követni. Ugyanis, ha valamely törvényt nem tartanak be, akkor nem úgy kell az ellen védekezni, hogy az említett rendelkezést megismételjük, hanem a bírósággal kikényszerítjük ezen rendelkezések betartását.
A 2. §-ban foglalt probléma azonban azt hiszem, lényegesen nagyobb alapon nyugszik, sokkal jobban ismerte fel a képviselő ezt a kérdést. Valóban az ugyanis a helyzet, hogy az átmeneti törvény kötelezővé tette a kiváló tagok számára a vagyon kiadását, azonban ennek mikéntjéről, technikájáról elfelejtett rendelkezni.
A 33. § (1) bekezdése kimondja ugyanis, hogy a kiváláshoz nincs szükség a szövetkezet hozzájárulására, a (3) bekezdés szerint pedig a szövetkezet vagyonából a kiváló tagja jutó arányos részt – jogokat és kötelezettségeket – ki kell adni, és erről a közgyűlés határoz. Azt hiszem, ezen rendelkezések egyértelműek a tekintetben, hogy a kiválni szándékozó tagnak joga van kivinni a ráeső vagyonrészt, és ezt számára ki kell adni.
A 2. §-hoz benyújtott módosító javaslatom ezt a célt kívánja előmozdítani olyan módon, hogy ezen eljárás technikáját leírja. Azt javaslom, hogy a 39. §, tehát a vagyonmegosztás előkészítése és a vagyonmegosztás közgyűlési határozata, 40. §-részeket alkalmazzuk ezen esetben is, méghozzá olyan módon, hogy a 39. §-ból ne kerüljön alkalmazásra az (1) és a (2) bekezdés, ugyanis ebben a vagyonértékelést írják elő, illetve a nevesítésre vonatkozóan tartalmaznak szabályokat – nyilvánvaló: egy megismételt eljárásban ezek nem szükséges, hogy alkalmazásra kerüljenek.
Ezenkívül javaslom – ahogy azt már Kis Zoltán képviselőtársam is elmondta –, hogy ilyen esetben ne legyen újabb árverés. Az első árverés – így maga a kiválási szándék is – valószínűleg azért hiúsul meg, mert a közgyűlés, illetve a kiválni szándékozó tagok között olyan nagy a nézeteltérés, hogy azt sem megállapodással, sem pedig egy árveréssel nem tudják feloldani. Lehetséges, hogy itt személyes gyűlölködések, harag és nem tudom, mik játszanak közre. Amennyiben a vagyonmegosztásos kiválás nem vezet eredményre, ebben az esetben azt a szabályt alkalmazzuk, amit a törvény arra az esetre ír elő, amely esetben a kiválni szándékozók által kivinni szándékozott vagyon nem éri el a szövetkezet vagyonának a 10%-át, tehát az eredménytelen közgyűlés után a kiválni szándékozók 30 napon belül bírósághoz fordulhassanak, és a bíróságtól kérhessék a vagyonmegosztást.
Tisztelt Képviselőtársam! Kérem, hogy ön is támogassa ezzel a módosító indítvánnyal ennek a problémának a megoldását.
Elnök úr! Jelezni szeretném, hogy a 3. §-hoz azonban szükségesnek tartom módosító indítvány beadását, mivel a 3. § egyetlenegy mondatot tartalmaz, viszont az előterjesztő képviselő ez elé egy (1) bekezdést biggyesztett, amire megítélésem szerint nincsen szükség, hiszen az (1) bekezdést további bekezdések nem követik. Ezért ezen zárójelbe tett egyesnek az elhagyását fogom javasolni, és ezzel együtt, az 1. § elvetésével, a 2. § általam felvázolt módosításával a törvényjavaslat elfogadását fogom javasolni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
