KOCSENDA ANTAL (FKgP)

Teljes szövegű keresés

KOCSENDA ANTAL (FKgP)
KOCSENDA ANTAL (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az útalapról ez év május elején alkottunk törvényt, s hogy újra tárgysorozatba került, annak több oka van. Egyfelől összhangba kell hozni az államháztartási törvénnyel, a Központi Statisztikai Hivatal ipari termékjegyzéke és szolgáltatások jegyzéke által kiváltott korrekciókhoz is alkalmazni kell, mint ahogy erre képviselőtársam már utalt és megjegyzést tett.
(18.10)
Az előttünk lévő útalaptörvény módosításáról szóló törvényjavaslat az előzőekben vázolt okokon túl is több problémát vet fel, amiért foglalkoznunk kell vele. Közútjaink állapotát jól ismerjük. Sajnos, tény – a nagyon kevés autópályát és egy-két kiemelt főutat leszámítva –, útjaink zöme túlzsúfolt, és nem képes kellő ütemben átereszteni az egyre növekvő forgalmat. Arról nem is beszélve, hogy tengelytörés veszélye áll fenn, és nyaktörő mutatványokat igényel egy-egy úton végighaladni.
Ahhoz, hogy ez az állapot számottevően megváltozzon, sokkal több forrásra lenne szükség. E források előteremtése fedezetéül a költségvetés kiadásai tovább nem növelhetők. Mint tudjuk, az országos közúthálózat építésére, fenntartására és üzemeltetésére fordított pénzeszközök reálértékben évről évre csökkennek. Magyaroszág a nemzetközi közútforgalom nagy áteresztője. Mind a turisztikai, mind a kereskedelmi célú tranzitforgalom egyéb előnyei mellett nagy, helyenként már az elviselhetőség határát súroló terheket ró hazánk útjaira. Ha azt akarjuk, hogy ez a forgalom sem a zsúfoltság, sem pedig az utak rossz állapota miatt ne kerüljön el minket, fejleszteni kell, és talán még ennél is nagyobb mértékben kell óvni útjaink jelenlegi állapotát.
Meg kell oldani, hogy az országot átszelő tranzitutak minél nagyobb mértékben és számban, hosszúságban legyenek autópályák, többsávos utak, és azt is, hogy minél több helyen kerüljék el a lakott területeket az ott élők egészsége, biztonsága, nyugalma megóvása érdekében.
Több hídra is szükség lenne. Ezekkel alternatívákat kínálhatnánk az útvonalválasztásra, csökkentve más utak leterheltségét. Itt csak utalni szeretnék a Mohács térségébe tervezett híd megépítésére, amely Bács megye és Baranya megye összeköttetését szolgálná.
1996-ban világkiállítást rendez az ország. Reményeink szerint több millióan keresik fel hazánkat, és biztosak lehetünk abban, hogy a látogatók nem elhanyagolható része közutakon érkezik hozzánk. Az ország mutatkozik be az expo alkalmával, és a vidéki rendezvények is zömmel közúton lesznek megközelíthetők. Ahhoz, hogy nívósan tudjuk kielégíteni az igényeiket, ahhoz hozzátartozik a kényelmes utazások biztosítása is.
Rendkívüli fontosságú kerékpárútjaink hoszszának növelése is. A lakosság szemléletváltozása is szükséges ahhoz, hogy felcseréljék az eddig megszokott négykerekű járműveket kétkerekűre. Ha a kerékpárutak biztonságban el tudják juttatni a rajta utazókat céljukhoz, minden bizonnyal sokan választanák e biztonságos, egészséges és nem utolsósorban olcsóbb közlekedési módot. Ezért szükségesnek ítéljük, hogy az útalapból kerékpárutak építésére is fordítsunk.
A kerékpárutak fontosságára utalt Rajkai Zsolt államtitkár úr és Szendrei László képviselő úr is. Sok indokot lehetne még felsorolni amellett, hogy miért van szükség az útalapra. Tudjuk, az útépítésre és fenntartásra kiírt koncessziós pályázatok jelenleg még nem tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Miért nem?
Elvárjuk, hogy a közlekedési tárca kövessen el mindent, hogyha nem költségvetési forrásból, akkor külföldi koncessziós pályázati úton valósuljon meg a hazai autópálya-építés, mert tudjuk, hogy a költségvetés lehetőségei szűkösek.
Ami a törvényjavaslat másik részét illeti, mindenképpen üdvözöljük a befizetési és visszaigénylési rendszer ily módon történő módosítását, egyszerűsítését, pontosítását. Mivel ezek a változások érdemben nem módosítják a törvényt, így nem is foglalkoznánk e kérdéssel, ám van egy olyan sarkalatos pontja a javaslatnak, ahol frakciónk nevében tiltakozásunkat szeretnénk megfogalmazni. Ugyanis, ha a privatizációban valóban el szeretnénk érni, hogy minél többen, saját vagyonuk kockáztatásával, üzleti alapon a piacgazdaság feltételei között gazdálkodjanak az általunk megszavazott törvények alapján visszakapott földjeiken, akkor teremtsük meg az esélyegyenlőséget, és ne zárjuk ki azt az egyéni kistermelőt, aki nem vállalkozóként vagy vállalkozás keretében él törvény adta lehetőségeivel. Ugyanis a törvényjavaslat indoklása kimondja, hogy a kistermelők nem részesülhetnek a visszatérítés lehetőségében.
Nem tudjuk elfogadni az egyéni kistermelők kizárását a visszaigénylés-jogosultak köréből. Úgy gondoljuk, az előterjesztőknek nem a legegyszerűbb módnál – "Akkor zárjuk ki őket a jogosultak köréből" felkiáltással – kellett volna megállniuk, hanem ki kellett volna dolgozniuk egy, a kistermelőket is szolgáló módozatot. Azt hiszem, még nem késő.
Megítélésünk szerint újabb üzemanyagár-emelést, mely továbbgerjeszti az inflációt – a lakosság teherbíró képessége kérdés, hogy elbírná-e –, e megfontolásból kiindulva, hazai útviszonyainknak, színvonalának emelése, meglévő útjaink állapotának javítása megköveteli e feladatok forrásának megteremtését. E célra pedig a szóban forgó üzemanyagok termelői és fogyasztói árkülönbségéből kell átcsoportosítani.
Indokaim a következők:
1. Egyszer már emelte a Ház az üzemanyagárakat útalapképzés címén.
2. Az üzemanyagok termelői és fogyasztói árkülönbözete oly nagymérvű, hogy abból literenként pár forint útalapképzés lehetséges. Csak egy példa: a benzin termelői ára durván 18 forint, a fogyasztói ára megközelítően 70 forint körüli, így a költségvetésbe befolyó árkülönbözet 52 forint literenként, mely összetevődik az általános forgalmi adóból, a fogyasztói adóból, útalapból.
3. A kőolaj világpiaci árai ez év októberétől napjainkig 15%-kal estek, viszont az üzemanyagárak belföldi fogyasztói viszonylatban csak emelkedtek. Pedig volt egy olyan nyilatkozat is, hogy a hazai üzemanyagárak követni fogják a világpiaci árakat, és nemcsak felfelé.
Az Európához való csatlakozásunk megköveteli útviszonyaink fejlesztését, de csak e vázolt módosítások átvezetésével javaslom az útalapról való törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem