KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Igen röviden szeretnék szólni. Az első, amiről beszélnék, az a jogtechnikai megoldást illető kritikák, amelyek – mint általában az elhangzott kritikák ezzel a törvényjavaslattal szemben – megalapozottak és jogosak voltak, akár az ellenzék részéről, akár a kormánypártok részéről.
Szeretném ismételten aláhúzni, hogy nem egységes törvényjavaslatról, hanem bizonyos közös elvi alapok figyelembevételével egybeszerkesztett szabályozásról van szó. Az egybekötött hét alap funkciói annyira eltérőek, hogy a javaslatban szerelőnél több közös szabály megalkotása a nagy számú kivételes szabály miatt a kezelhetőség rovására ment volna. Közös vonása e hét alapnak – amint tudják –, hogy a vállalkozások működési feltételeinek és korlátozott fejlesztési lehetőségeinek központi eszközökkel, normatív módon való kiegészítését szolgálják.
Szólnom kell a törvényjavaslatot ért azon bírálatokról is, amelyek lényege abban foglalható össze, hogy egyik-másik alapra vonatkozó szabályozás csak formailag tesz eleget az államháztartási törvény előírásainak, mely szerint kizárólag költségvetésből támogatott alap nem működhet a jövőben. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a költségvetésből is támogatott alapoknál 1993-ban jelentősen csökkent az állami támogatás összege, miközben az ellátandó tevékenységek köre bővült. Nyilvánvaló, hogy a megnövekedett feladatoknak csak úgy tudnak ezek az alapok megfelelni, ha a költségvetésen kívüli forrásokból származó bevételeiket legalább az előirányzatoknak megfelelően, vagy még azt meghaladó mértékben képesek növelni. Ellenkező esetben az érintett alapok sorsa már rövid távon is megkérdőjelezhető, annak ellenére, hogy négy éven belül nincs mód az államháztartási törvény értelmében elfogadott, törvénnyel szabályozott alapok megszüntetésére.
A költségvetési támogatás indokolt mérséklésének vagy megvonásának egyébként a mindenkori éves költségvetés jóváhagyása során megvan a lehetősége.
Tisztelt Országgyűlés! Örülök annak, hogy a bizottsági üléseken és az általános vitában elhangzott észrevételek, javaslatok elsősorban az alapok által ellátott feladatok pontosabb körülhatárolását és az indokolatlan szabályozásbeli és mértékbeli különbségek megszüntetését célozták. Hasznos volt ez a vita abból a szempontból is, hogy ráirányította a figyelmet arra, hogy az államháztartási törvénynek az alapokkal összefüggő egyes előírásai nem elég egzaktul megfogalmazottak, valamint arra is, hogy bizonyos, az alapok felhasználását érintő általános korlátozások érvényesítése – például a befektetés-ösztönzési alap esetében, vagy az önálló törvényjavaslatként beterjesztett világkiállítási alap esetében – nem indokoltak. Ez szükségessé tette a jelen törvényjavaslatban az államháztartás ide vonatkozó rendelkezésétől való eltérés lehetővé tételének a kérését, és remélem, hogy megszavazását is.
Egyébként teljesen egyetértek a gazdasági bizottság azon állásfoglalásaival, amely szerint az államháztartási törvényt tovább kell fejleszteni, és e továbbfejlesztés keretében ismételten vissza kell majd térni az alapok problémáira is.
Kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, Elnök Úr. (Taps.)
