MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ)
MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ)
MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi és a mai nap 16. órájában igazán nem akarom tisztelt figyelmüket túlságosan igénybe venni, de pár szót azért talán szólnék. Nem azokról, amiket előttem kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim elmondtak, hanem egy kicsit másképp megközelítve a kérdést.
Mindjárt az elején reagálva – úgy is, mint erdész, úgy is, mint az elmúlt rendszer majd 20 évig hidegkosztra kárhoztatott erdőtervezője – Mihály Zoltán képviselő úrhoz, barátomhoz, bizottsági taghoz.
Mihály Zoltán és többen mások is azt mondják, hogy mi az úgynevezett túlfűtött erdészlobby képviselői miért nem beszélünk a 82% agrárterületről, miért nem beszélünk arról, hogy ott is pusztít a vad.
Szeretném elmondani – és ezt vele már tisztáztuk egy baráti beszélgetésen és másokkal –, hogy itt nem 82%-ról van szó, sokkal kisebb területről van szó, mert hisz vannak belterületek, vannak nem mezőgazdasági művelés alatt lévő területek – de nem is ez a lényeg. A lényeg az – és ez egy nagyon fontos kérdés –, hogy Magyarországon nem azért van olyan minőségű vadállomány, nagyvadállomány, amilyen van, mert a magyar mezőgazdaság olyan volt – olyan jó vagy olyan rossz, olyan hasznos a vad szempontjából –, amilyen volt, hanem azért, mert őseink istenadta érzékkel a Kárpát-medencében egy olyan helyen telepedtek meg, ahol az ökológiai viszonyok, a termőhelyviszonyok, az élőfák összetétele, a természetszerű erdők összetétele, a nagyvadállománynak igenis megfelelő. A sokkal fejlettebb dániai, hollandiai mezőgazdasági kultúra mellett az ottani termőhelyi viszonyok, az ottani klíma nem tudja produkálni azt, amit itt ez az erdő produkálni tud, ez a 18%, ami bizony az országnak egy tetemes része, és amely a nagyvad éléskamrája, eltartó helye.
A mezőgazdasági területeken a nagyvad pusztít. A károsítást, a vadkárt majd a vadászati törvényben kell rendezni, az alapokhoz ennek semmi köze nincs.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amit most nagyon röviden próbálok elmondani, az a 8683-as számú többpárti – kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim által aláírt – módosító indítványunkat támogatná és világosítaná meg, amely arról szól, hogy az erdészeti alapba a vadászati alapot minden kondíciójával együtt, nem megcsorbítva, csak azon belül kezelve kezeljük a továbbiakban.
1990, a rendszerváltás óta búvópatakként jöttek elő a vadászok által a Ház elé kényszerített kérdések.
Emlékeztetném a tisztelt Házat az önkormányzati törvény 81. § (1) bekezdés f) pontjára, melynek következtében akkor tudunk egy, a tulajdonosi alaphoz köthető – és azt hiszem, kisgazda barátaimnak és másoknak is ez szentség – vadászati üzemtervet alkotni, ha kétharmados többséggel ebből az önkormányzati törvényből ezt a paragrafust majd egyszer kivesszük.
Szeretném a tisztelt Házat emlékeztetni, hogy nem az úgynevezett túlfűtött erdészeti lobby képviselői hozták a Ház elé a nagyon fontos törvényhozási szakaszban, 1990 decemberében a puccsszerűen beterjesztett vadászati törvénytervezetet, hanem azok a vadászok, akik ma minket olyan minősítéssel illetnek, amelyet mindenkor vissza fogok utasítani a magyar erdésztársadalom nevében is. (Taps. – Közbeszólás: Éljen!)
(1.00)
Ezen túl szeretném azt is elmondani, hogy ennek a törvénytervezetnek a bizottsági vitája során olyan méltatlan helyzetbe kerültünk, amelyet tulajdonképpen nagyon nehéz minősíteni.
A múltkori általános vita során említettem azt a 8 vagy talán 9 erdészeti szervet, az egyetemtől különféle egyesületek választott képviselői által aláírt beadványt, amelyet Gergátz miniszter úrnak eljuttattak ezek a demokratikusan választott erdész szakemberek, és mely erdész szakemberek véleményét egyszerűen, a bizottsági ülésen az FM lesöpörte.
Nem tudtunk szakértői, szakmai vitát folytatni, mert méltatlan helyzetbe kerülnék akkor – szerény erdész tudásommal és olyan is, aki vadgazdaságtant tanult –, ha a jogi főosztály vezetőhelyettesével kellene szakmai kérdésekről vitatkoznom.
Az egy más kérdés, és valószínűleg felmenthetők a Földművelésügyi Minisztérium erdész és vadász szakemberei, akiket emberileg megértek, akik nem képviselhettek mást, csak azt a muníciót hozhatták oda, amelyet a miniszter úr vagy mások a kezükbe adtak.
Szeretném elmondani ezen túl, hogy itt nem a 40 millióról és nem a két és fél milliárd forintról van szó, itt arról van szó, hogy egyszer és mindenkorra el kell döntenünk, hogy az erdőt – mint olyat – a föld tüdejének tekintjük vagy nem. Tudni kell, hogy európai és a világon számos helyen megrendezett környezet- és természetvédelmi konferenciákon az erdőről mindig és mindenkor nagybetűvel beszélnek. Nincs ma olyan felelős erdész szakember, aki mellesleg vadászik is – és tanulta ezt a szakmát, tehát vadászati szakember is –, aki azt merné mondani, hogy egyfelelől az erdőben a vadnak nincs helye, másfelől pedig az erdő csak profitorientáltan működik.
A profittermelés az erdőből a jövőben ötöd-, hatodrangú kérdés lehet, túl ezen az erdőnek be kell töltenie egy olyan szerepet, amely a bioszféra szennyeződése következtében szükségszerű.
Itt mondom azt Bánffy és Mezey képviselőtársaimnak, hogy nagyon vigyázzanak a jelzőkkel! A tarvágást Mezey képviselőtársam a részletes vitában úgy említette, mint eleven nyúzást. A tarvágás mint olyan, egy elfogadott véghasználati mód, az egy más kérdés, hogy ez a véghasználati mód nem a legszerencsésebb, viszont a monokultúrájú erdőket másképp végvágni nem lehet.
Szeretném azt is elmondani, hogy azok a minősítések Bánffy képviselőtársam szájából, amelyek minket, erdészeket meglehetősen ledegradálnak, az erdésztársadalmat úgy, ahogy van, azt a professzor urat is, aki egyébként az MDF erdészeti és vadászati szakértője, kollégiumvezetője, minősíti, az egy olyan képviselőtársam szájából igazán furcsa – és azt állítani az erdészekről, hogy az elmúlt rendszer kiszolgálói voltak –, aki a szenvedélye, sportszenvedélye miatt részemről minden tiszteletet megérdemel, de akinek a legdurvább és legvadabb pártállami időkben is megadta a jóisten, hogy nem kevés, aranyérmes trófeás nagyvadat elejtsen. (Szórványos taps.)
Itt és most azt kérem önöktől, hogy teljesen függetlenül az emócióktól, üzenjenek a jövőnek. Szavazzák meg módosító indítványainkat, amelyeknek zöme többpárti módosító indítvány, minden kondícióval együtt emeljük be az erdészeti alapba, egységes kezelés során a vadászok, a vadászok képviselői, az erdészek, a környezetvédők, de még az erdei turisták választott képviselője is lehessen ott, amikor az alapok szétosztásáról lehet szó. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps az ellenzék soraiból.)
