SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke, előadó:
SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke, előadó:
SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke, előadó: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt év végén és ez év elején foglalkoztunk a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak szabályozásával. Az erről hozott törvény keretében a működési költségvetést a társadalombiztosításra nézve 13 milliárd 156 millió forintban állapította meg a Parlament. Ez tehát működési költségvetés, ez nem a nyugdíjak fedezetét és más ellátások fedezetét szolgálja, nem az egészségügyi ellátás finanszírozását, hanem magát a működést, a szervezet működését, az ezzel kapcsolatos kiadásokat fedezi.
Ennek a működési költségvetésnek, mint ahogy általában egy költségvetésnek, van egy tartaléka. Ez a tartalék 366 millió forint értékben került megállapításra. Ennek a 366 millió forintos tartaléknak a nagyobbik részét, 300 millió forintot az Országgyűlés a törvényben megkötött azzal, hogy ez csak akkor kerülhet fölhasználásra, hogyha majd megalakulnak a társadalombiztosítás önkormányzatai, és a két önkormányzat egybehangzóan kéri az Országgyűléstől ennek a tartalékrésznek a fölszabadítását.
Ezt a rendelkezést az Országgyűlés azért hozta, mert amíg a társadalombiztosítási önkormányzatok meg nem alakultak - és erre csak nemrégiben került sor -, addig a feladataikat ideiglenes jelleggel az úgynevezett felügyelő bizottságok bonyolították le, amelyeknek a helyzetből következően nem volt teljes följogosítottságuk arra, hogy a társadalombiztosítás működését minden vonatkozásban irányíthassák, az igazi legitim vezetés azzal alakult meg, hogy az önkormányzatokat megválasztották és azok maguk létrejöttek.
Miután ez az önkormányzati rendszer megalakult, az önkormányzatokban indokolttá vált, hogy a tartalékot az Országgyűlés fölszabadítsa. Amikor a társadalombiztosítási önkormányzatok vezetői az ügyben az Országgyűlés szociális bizottságának az elnökéhez és költségvetési bizottságának az elnökéhez fordultak, akkor azt is fölvetették, hogy valóban vannak olyan költségemelkedések és többletköltségek a társadalombiztosítás igazgatási működésében, amelyek indokolttá tehetik a kérdéses tartalékok fölhasználását.
Hangsúlyozni szeretném, hogy amikor a költségvetési bizottság foglalkozott az üggyel, nem vizsgálta ennek a fölhasználásnak az indokoltságát, nem foglalkozott azzal, hogy mennyiben, és milyen többletköltségek és többletigények vannak, és azok mennyiben jogosak. Ugyanis azt az elvet kell alkalmazni - a költségvetési bizottságban ebben egyetértés volt -, hogy a költségvetés tartalékával a költségvetés végrehajtója rendelkezik. Az Országgyűlés még egyszer nem vizsgálja át a társadalombiztosítás működési költségvetését, nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Egyszerűen a tartalék fölötti rendelkezést átengedi az önkormányzatoknak, ahhoz hasonló módon, ahogyan a központi költségvetés tartaléka fölötti rendelkezését az e tekintetben végrehajtó szervnek, tehát a Kormánynak átengedi, és minden további felelősség a társadalombiztosítási önkormányzatokat illeti.
Természetesen őnekik a törvények, a takarékosság, az erkölcsi megfontolások egymást részben átfedő elvei alapján kell dönteniük arról, hogy fölhasználják-e ezután ezeket a tartalékokat, vagy sem, és természetes az is, hogy az ő működésüket e tekintetben is azután az Állami Számvevőszék vizsgálja.
(18.10)
Tehát ebből az elvből kiindulva, hogy a költségvetés tartalékával - amely az általam elmondott számokból világos volt; nem sokkal több mint 2%-a az egész működési költségvetésüknek - a társadalombiztosítás önkormányzatai rendelkezzenek, ezen az alapon nyújtotta be tehát a költségvetési bizottság a 12179-es számú határozati javaslatot, amely tehát feloldja azt a zárlatot, hogy erről az Országgyűlés rendelkezik, és ezt ajánlom képviselőtársaim figyelmébe és jóváhagyására. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
