GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP) a mezőgazdasági bizottság képviselője:
GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP) a mezőgazdasági bizottság képviselője:
GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP) a mezőgazdasági bizottság képviselője: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Dr. Pásztor Gyula és Pelcsinszki Boleszláv képviselő urak általában az agrárpiaci rendtartás működési zavaraira hívták föl a figyelmet.
Véleményük szerint a hazai sertéstenyésztők nem kaptak és nem kapnak elegendő mértékű támogatást és importvédelmet. Ezzel kapcsolatban a következő kérdést tették föl, most csak a nagy kérdést ismertetném, a Békés megyei apró kérdések az írásbeli anyagban benne vannak. A '91-ben előállt súlyos sertéshelyzet elkerülése érdekében hogyan kívánják megakadályozni, hogy a húsbehozatal piaci zavarokat ne okozzon, illetve hogyan kívánják helyreállítani a piaci egyensúlyt? Különösen kifogásolták, hogy a járványsújtotta területeken a termelők és a feldolgozók nem kaptak elegendő mértékű támogatást.
(15.10)
Megjegyezném, hogy az interpellációra adott válasz óta jelentős lépések történtek az intervenciós sertésfelvásárlás ügyében, úgyhogy azt hiszem, számunkra inkább az ügynek az általános vonatkozásai a tanulságosak. Ez a piaci zavar a sertéshús területén akkor következett be, amikor drasztikusan csökkent az országban a sertésállomány, és ennek ellenére 200000 eladatlan sertés halmozódott fel. Az élelmiszeripar válságos helyzete miatt nem rendelkezik kellő forgóalapokkal, nem tudja kifizetni a termelőket, nem tudja finanszírozni a megfelelő hűtőházi támogatásokat és magát a termelést, tehát nyilvánvaló, hogy ez az élelmiszeripar konszolidációját is érintő probléma.
Az egyik legnagyobb problémának tűnt a vizsgálatok során a megfelelő információs rendszer hiánya. Tájékozódásunk szerint például az elmúlt év végén ugyanaz az érdekszervezet sürgette a behozatalt, amelyik néhány hónappal később kifogásolta. A régi információs rendszer szétesett, az új még nem épült ki, sem a kormányzat, sem az országos főhatóságok, sem az érdekképviseletek szövetségei nem rendelkeznek gyakran megfelelő információs csatornákkal. A döntéseket így nemegyszer a rögtönzés, a vélt érdekekre épülő nyomásgyakorlás, a kamarai jellegű intézmények hiányában kiegyensúlyozatlan érdekérvényesítési képességek és lehetőségek határozzák meg. Nem működik még - az eltelt hónapok óta sem - megfelelő mértékben az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere, és a kereskedelem, a feldolgozás képtelen a termelők felé folyamatosan közvetíteni a mennyiségi és a minőségi igényeket.
Mint említettem, a tárca kormányzati szinten jelentős döntést csikart ki az elmúlt hetekben. Megjegyezzük, hogy jelentős költségeket lehetett volna megtakarítani, ha ez a döntés néhány hónappal hamarabb születik. A mezőgazdasági bizottság kompetenciáját, befolyásolóképességét és információs helyzetét messze meghaladó mértékű válságkezelési stratégiára van szükség, amelynek a kibontakozó előjeleit a mezőgazdasági bizottság üdvözölte, és további elmélyült válságkezelő stratégia kidolgozását javasolja.
A következő határozati javaslatokat fogalmaztuk meg.
1. A Kormány fokozott ellenőrzéssel segítse az intervenciós felvásárlás törvényes, valóban a termelők érdekeit szolgáló levezénylését, a visszaélések megakadályozását. Fontos, hogy ez az intézkedés ne gerjesszen megalapozatlan termelési kedvet.
2. Az állami intervenciós felvásárlási akciót komplex agárválság-kezelési programnak kell követnie. Az eddigi intézkedéseket is ebbe a válságkezelési programba kell illeszteni. A programnak tartalmaznia kell az eladósodott termelő- és feldolgozóüzemek hitelkonszolidációját.
3. Sürgős feladat az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerének teljes körű működtetése, érvényesíteni kell a piacvédő intézkedéseket, a lefölözést, valamint más rendtartási és vámpolitikai eszközöket. Fokozottabb ellenőrzéssel, a korrupció kemény felszámolásával útját kell állni a féllegális és illegális magánimportnak, a vámszabályok kijátszásának és a zöldhatárokon való üzelmeknek. A határozott fellépést a keleti határszéleken indokolja a hazai piac védelme, az exportképesség és hitelképesség, a hitelesség visszanyerése, az állat-egészségügyi helyzet javítása és az általános közegészségügyi szempontok is.
4. Az intervenciós támogatásokat eddig teljes mértékben felszívta sok esetben az ugyancsak válságban lévő kereskedelem és feldolgozóipar, és ezek a pénzek más konszolidációs intézkedésektől elszakítva gyakran nyomtalanul eltűntek a felhalmozódott adósságtömegben és az ellenőrizetlen nyereségekben. Miközben fokozták a termelők kiszolgáltatottságát, gyakran nem segítettek a feldolgozóipar nehéz helyzetén sem.
5. A tüneti kezeléssel egy időben távlati lépéseket is kell tenni, másként néhány hónap alatt újratermelődhet a túltermelési válság. Az átalakuló tulajdonviszonyok között a termelők összefogása csak akkor lehetésges, ha az agrárrendtartást koordináló bizottság megyei és községi szinten is rendelkezik megfelelő egyeztetési fórumokkal.
Nem halasztható tovább a kamarai törvény meghozatala. Ennek kiépülő intézményrendszere - beleértve a községi mezőgazdasági bizottságokat - már a következő évben kell, hogy éreztesse hatását. Addig is ideiglenesen megoldásokat kell alkalmazni. Megjegyzem, hogy erre vonatkozóan is történtek már a tárca részéről erőfeszítések az elmúlt hónapokban.
Továbbá, a Békés megyei helyzet tekintetében a mezőgazdasági bizottság felhívta a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy a megyei FM-hivatalok mellett a helyzet speciális kezelésére a helyi érdekeltek bevonásával különbizottságot állítson fel, mely közvetlen információs intézkedési kapcsolatban áll az országos hatóságokkal. Úgy tudom - de ezt Pelcsinszki képviselőtársam majd bizonyára pontosabban is elmondja -, hogy erre vonatkozóan is történtek lépések az elmúlt hetekben. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
