WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ)
WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ)
WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 1993. október 12-én kezdte meg az általános vitát a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről. Az azóta folyó vitában a felszólalók eltérő értékek bázisáról sokféle irányból, különböző felfogások szerint és ennek eredményeként eltérő konklúziókat eredményezően közelítették ezt az igen összetett, részleteiben is messzire vezető kérdéskört.
Az eltérő és egymással szemben álló értékelésekből ugyanakkor és nemegyszer kiérezhető volt egy fokozott felelősségérzés is, amely a társadalmi és gazdasági horderőre tekintettel nemcsak érthető, hanem elvárható is.
Ez késztetett engem is arra, hogy a költségvetés általános vitájában, annak egy kiemelten fontos területéhez, az önkormányzatok jövő évi gazdálkodásának és működőképességének feltételrendszerével összefüggő kérdésekhez hozzászóljak.
Tisztelt Ház! A költségvetési törvénytervezetet az Állami Számvevőszék véleményezte. Észrevételeit tartalmazó jelentését 12728-as és 13283-as számon az Országgyűlésnek benyújtotta. Úgy gondolom, érdemes ennek a vizsgálatnak az önkormányzatok 1994. évi költségvetésének előkészítési tapasztalatairól, továbbá az állami támogatások tervezésről szóló néhány megállapítását kiemelni.
A jelentés megállapítja, hogy a tervezés feltételrendszerét tekintve nincs előrelépés az elmúlt évhez képest. Az államháztartási törvény 43. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsértve a Kormány nem készítette el a költségvetés összeállításához szükséges irányelveket és a pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásait.
(20.00)
A Kormány nem készítette el azokat a mérlegeket sem, melyeket az államháztartási törvény idevonatkozó paragrafusai szerint el kellett volna készítenie.
Hátrányosan érinti az önkormányzatokat az is, hogy az egyes vállalkozásokba bevitt vagyonrészek valódi értékének megállapításánál törvénymódosítás hiányában csak véleményezési joggal rendelkeznek, amit a vagyonügynökség csak ritkán vesz figyelembe.
Fontos megállapítása az ÁSZ-jelentésnek, hogy az önkormányzatok várható, jövő évi pénzügyi lehetőségei egyértelműen nem ítélhetők meg, mivel a törvényjavaslathoz megfelelő számítások nem állnak rendelkezésre abban a vonatkozásban, hogy a különböző, korábban elfogadott, az önkormányzati költségvetéseket erősen befolyásoló törvényeknek milyen kihatásuk van az önkormányzatok feladatellátására. Gondolok itt a lakástörvényre, az oktatási törvényre vagy a közalkalmazotti törvényre például.
A jelentés kiemeli, hogy a forrásszabályozást továbbra is az az évtizedek óta konzerválódott feladat- és intézménystruktúra határozza meg, mivel még mindig nem történt meg az állami és önkormányzati feladatok egyértelmű elhatárolása.
Bizonytalanná teszi az önkormányzatok hoszszabb távú elgondolásainak megvalósítását, valamint az eredményesebb gazdálkodás alapjainak a lerakását, hogy állandósult az önkormányzatok központi támogatási körének és mértékének évenkénti változtatása. Nem elfogadható, hogy az önkormányzatok mennyiségi, minőségi ellátottságát, valamint az ellátottság változásait megjelenítő mutatók még ma sem állnak rendelkezésre, annak ellenére, hogy egy objektív, körültekintő tervezőmunka ezt már régóta indokolttá tenné.
Az említett jelentés ezért jogosan mutat rá arra, hogy az elmaradás összefüggésben van azzal a hiányossággal, mely abból adódik, hogy a kormányzati szervek még mindig nem alakították ki az önkormányzatok reális, pénzügyi-gazdasági helyzetét átfogóan tükröző informatikai rendszert.
Tisztelt Ház! Az említett általános megjegyzések után megítélésem szerint érdemes az önkormányzatok költségvetésével kapcsolatban néhány körülményre konkrétan is kitérni. Mindenekelőtt arra, hogy a költségvetés tervezete a helyi önkormányzatok bevételeinek a '93-as várható összeghez képest nominálisan 6%-os növekedésével számol. Megjegyzem: ha viszonyítási alapnak az önkormányzatok által tervezett '93-as bevételi összeget tekintjük, akkor már csak 5% a növekedés. Érdemes ezt az arányt összevetni a költségvetés kiadási főösszegének '93-as évihez viszonyított emelésével. Ha ezt megtesszük, akkor kiderül, hogy az 1994. évi költségvetés kiadási főösszege, amiről az elmúlt években rendszeresen kiderült, hogy alultervezett, 18%-kal emelkedik.
Ehhez a 6, illetve 18%-hoz a következő megjegyzéseket érdemes tenni.
Először: miközben az önkormányzatok feladatainak köre folyamatosan bővül, addig anyagi támogatottságuknak aránya a költségvetésekben folyamatosan csökken. Az 1991-ben 23%-os támogatási arány '94-re folyamatosan 21%-ra olvad.
Másodszor: a bevételi főösszegnek nominálisan 5-6%-os emelkedése olyan irreális megfontoláson alapul, mely a helyi bevételeket 40%-kal megemelhetőnek tartja.
Harmadszor: a 18%-kal emelkedő összkiadásokat az 5-6%-os önkormányzati összbevétellel összevetve két észrevétel tehető.
Ha a kiadási főösszegben megjelenő 18%-os emelés ugyanilyen vagy nagyobb arányú feladatkör-bővülést is jelent, akkor igazoltnak tekinthetjük azokat a megállapításokat, melyek szerint a közigazgatás két nagy ága — az államigazgatás és az önkormányzatok — között folytatódik a súlyeltolódás az államigazgatás javára. Ha pedig a feladatkör ilyen arányú változása nem áll a kiadások mögött, akkor indokolhatatlan ez az anyagi feltételekben megjelenő különbség.
Itt említem meg azt is, hogy sok probléma és nehézség forrása lesz az, ha a költségvetési törvény nem tartalmaz dologi automatizmust. Ez a végrehajthatatlan helyi költségvetéseken keresztül az intézményekben folyó szakmai munkát fogja veszélyeztetni, a bizonytalanságot növelni.
Külön figyelmet érdemel a normatív támogatás összegének, előző évihez viszonyított változásának a tendenciája. Míg az infláció az 1992-es 23%-ról szinte alig csökkent, '93-ban 20-22% volt, '94-ben 16-20 körül várják, addig a normatív támogatások előző évihez viszonyított aránya az elmúlt évihez képest, mely 122% volt, idén mindössze 101%. Vagyis az 1994-re tervezett normatívanövekedés 1%, lényegében tehát nincs változás, megfelel az előző évinek.
Ha ezt a körülményt összehasonlítjuk egyes ágazatok önkormányzati ráfordításarányaival, akkor kitűnik, hogy ezek a normatívák egyre csökkenő mértéket képviselnek a tényleges ráfordításokban. Például az oktatási ágazatban az elmúlt két évben 63-ról 60%-ra csökkent a központi normatíva aránya a teljes költségekhez, a tényleges költségekhez viszonyítva. A kultúra és a sport területén ez az arány nem éri el a 20%-ot.
A normatív támogatások közül kiemelést érdemel a településüzemelésre fordítható összegnek 5%-os tervezett csökkentése, melyet a helyi feltételek ismert nehézségei miatt érthetetlennek, indokolhatatlannak és elfogadhatatlannak tartunk. Mint ahogy elfogadhatatlan az általános iskolai oktatásra fordított összköltség több mint 800 milliós csökkentésének a szándéka is.
Nem javítja a képet az sem, hogy a központosított előirányzatok összege mintegy 24%-kal nő az előző évihez képest, amelyből kiemelkedik a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának növekedése. Ez a megemelt támogatás, hozzátéve az önkormányzatok minimum ugyanekkora tehervállalását, együttesen sem lesz képes fedezni az 1994. évi várható igényeket. Ezért előre kalkulálható, hogy a központi költségvetés a kiadások 50%-át sem fedezi majd, ami más szóval azt jelenti, hogy az államigazgatásra és az önkormányzatokra háruló teherből a nagyobb részt az önkormányzatoknak kell vállalniuk. Például gondolok itt a pályakezdő munkanélküliekre, akik ki fognak maradni a központi támogatás rendszeréből, ugyanakkor az önkormányzatnak vállalnia kell támogatásukat.
Nem tartalmazza a tervezet az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatásának növelését sem, mint ahogy az szja kiegészítésének az emelését sem. Ez az inflációs hatások, nemkülönben a feladatbővülések miatt több önkormányzatot fog igen nehéz helyzetbe hozni.
Látszólag jó és pozitív változás a címzett és céltámogatási rendszer tekintetében, hogy a '93-as, megközelítően 29 milliárd forint az idén 33 milliárdra növekszik. Ez 14%-os emelkedés. De a célok erősen szűkültek, és számos igen fontos célmegjelölés kimaradt a tervezetből. Ilyen például a szennyvíztisztítás és a szennyvízhálózat bővítése, melynek nélkülözhetetlenségét, úgy érzem, nem kell részleteznem.
Ugyancsak hátrányos az 1994-re esedékes céltámogatások egyéves átütemezésének költségvetési tervezete.
Ezeknek a változtatásoknak igen komoly anyagi hatásai is lehetnek. Például Zala megyében az 1994-es évi indulásra megyei szinten az önkormányzatok több mint 400 milliós céltámogatási igényt nyújtottak be, a célok szűkítése miatt a támogatáskiesésük 327 millió. Az átütemezés következtében pedig újabb 175 millió forinttól esnek el az érintettek.
Nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a célok szűkítése következtében több önkormányzat is inkább olyan beruházást fog megvalósítani, amelyhez a céltámogatást jobb eséllyel megkaphatja, és nem azt, amelyre ténylegesen nagyobb szüksége lenne.
(20.10)
Az előbbiekben felemlített néhány adat, tény, körülmény, tendencia és probléma segítségével érzékeltetni kívántam, hogy a központi támogatások mértékének és kereteinek tervezetbeli alakulása a helyi ellátások színvonalának csökkenéséhez, a fejlesztések elmaradása következtében az infrastrukturális elmaradás növekedéséhez, de a működés veszélyeztetéséhez, sőt a működés ellehetetlenüléséhez is elvezethet. Ezzel összefüggésben és a kérdéskör súlya miatt fontosnak tartom emlékeztetni önöket arra, hogy az országos önkormányzati érdekképviseletek a költségvetés tervezetét komoly kritikával illették, és jelen formájában nem fogadják el.
Tisztelt Ház! Befejezésül egy konkrét, talán legnagyobb vitát kiváltó témára szeretnék röviden utalni. A közalkalmazotti bértáblázatról van szó, amelynek 1994. január 1-jei hatálybalépését támogatjuk. E tárgykörben a FIDESZ olyan módosító indítványokat kíván beadni és támogatni, amelyek nem kényszerítik az önkormányzatokat beláthatatlan következményekkel járó hitelfelvételekre, illetve a lakosságot sújtó terhek növelésére, hanem a központi költségvetésben kívánja megteremteni a bértarifarendszer bevezetésének feltételeit. Ezen feltételek közül különösen fontosnak tartjuk a jelenlegi személyijövedelemadó-visszatérítés jelenlegi, az állami és az önkormányzati 70:30 megosztás arányának 65:35 arányra való változtatását.
Tisztelt képviselőtársaim! Hozzászólásomban kizárólag az önkormányzatokat közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkoztam. Nem tértem ki az egyébként megkerülhetetlenül fontos gazdaságstratégiai kérdésekre, mint ahogy sok más, részletnek látszó, valójában nagyon is figyelemre méltó kérdésre. Ennek oka mindenekelőtt az volt, hogy észrevételeimmel ráirányítsam figyelmüket arra, milyen negatív kihatásai vannak a tervezetnek az önkormányzatok felé, és hogy érthetővé váljon, miért elfogadhatatlan az önkormányzatok számára és a FIDESZ számára is a törvénytervezet jelenlegi tartalma.
Bízom benne, hogy a csak kiragadott módon felemlített körülmények meggyőzik önöket az önkormányzatok javára történő változtatások szükségességéről, és amely változtatásokat — függetlenül a parlamenti üléshely koordinátájától — reményeim szerint támogatni fognak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
