TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke:
TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke:
TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság felkért a kamarai törvényjavaslat bizottsági előadójának. S ezt én örömmel vállaltam, mert rendkívüli fontosságúnak tekintettem és tekintem a törvényjavaslat szakszerű elkészítését, és nagyon szeretném, ha a tisztelt Ház a magyar gazdaság átalakítása szempontjából oly fontos és sarkalatos törvényt még ebben az évben megalkotná. Erre talán azért is megalapozottan lehet számítani, mert széleskörűen olyan vélemény alakult ki, amely szerint a törvényjavaslat kellően leegyeztetett, szakmailag jól kidolgozott. Ezt tükrözte a gazdasági bizottságban lefolytatott vita is.
Szeretném elmondani, hogy ezzel a törvényjavaslattal összefüggésben a gazdasági bizottságban nagyon alapos vitát folytattunk. Csak néhány kérdést szeretnék kiemelni, elsősorban azért, mert miniszter úr az expozéban a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatot részletesen ismertette. Mindenekelőtt azonban meg kell jegyeznem, hogy az a kamarai rendszer, ami itt felvázolásra került, nem teljesen új dolog Magyarországon, hiszen a magyar gazdaság szerves részét képezte az ipari, kereskedelmi és kézműveskamarák rendszere már a XIX. század második felében, és amikor a múlt század végén az ipari fellendülés bekövetkezett, ebben a kamarák nagyon nagy szerepet játszottak, iparosok és kereskedők saját pénzükből finanszíroztak számos oktatási, fejlesztési létesítményt és egyéb olyan intézményeket, amelyek munkájukat, gazdálkodásukat segítették. Tehát amikor a törvény-előkészítők a külföldi mintát vették figyelembe a tervezet elkészítésénél követendőnek, akkor ez nem a külföldi példa utánzása, hanem a magyar történelmi fejlődés egy megszakadt vonalának továbbépítését jelenti. És én úgy gondolom, hogy ez nagyon lényeges dolog.
Tisztelt Ház! Az előbb elhangzott, hogy mik a gazdasági kamarák legfontosabb feladatai. Azért mégis, hogy az a tájékoztató, amit a bizottság üléséről elmondok, áttekinthető legyen, megemlítenék, kiemelnék három nagyon fontos feladatot.
Mit mond ki a törvény? Azt mondja, hogy az üzleti forgalom biztonságos megteremtésével összefüggő feladatok, amelyekbe beleértendő a tisztességes piaci magatartás kérdése is. Azt hiszem, ha valaki ismeri a jelenlegi magyar gazdaságot, az tudja, hogy ez egy rendkívül fontos dolog, annál is inkább, hiszen ebben az esetben önkormányzatuk révén, saját maguk önkorlátozásával hajtják végre a tisztességes piaci magatartást a kamarai tagjai.
A másik ilyen nagyon fontos kérdés, amelyben általában nézetkülönbségek is voltak az elmúlt időszakban — és ez itt elhangzott az expozéban is —, hogy a gazdasági kamarák általában érdekképviseletet nem folytatnak, hiszen köztestületek. Ennek ellenére azonban a kamarának gazdasági, általános érdekérvényesítési feladatai vannak, tehát olyan esetekben, mikor teljesen, az egész gazdaság általános érdekeit kell szolgálja, akkor igenis, a kamara óriási, nagy hatalmú intézmény minden országban.
A harmadik ilyen kérdés, azt hiszem, szintén rendkívül fontos dolog egy kialakuló piacgazdaságban; egy olyan piacgazdaságban, ahol az állam gazdasági szerepe az elmúlt időszakban rendkívül nagy volt. Ennek a leépülése és leépítése folyamatban van, s így rendkívül fontos, hogy önkormányzati alapon létrejövő gazdasági kamarák gazdasági tevékenységet érintő közigazgatási feladatokat lássanak el.
Tisztelt Ház! Úgy gondolom, ezek kiemelése feltétlenül fontos volt. Szeretném elmondani, hogy a gazdasági bizottságban általában rendkívül nagy elismeréssel szóltak a törvényalkotók az előkészítésben részt vevő gazdasági érdekképviseletek munkájáról, és szakmai, technikai értelemben a törvényjavaslatot jónak értékelték; de a méltatás mellett természetesen egy sor észrevétel is volt. Én hét pontban fogalmaztam meg azokat a kérdéseket, amelyek alapvetően felmerültek és amelyeken vitatkoztunk.
Az első ilyen kérdés volt az érdek-képviseleti kérdés, hiszen a kamarai törvényben van egy fejezet, amely erről szól.
A második kérdés, amiről szintén szó volt — bár az egyetértés általánosságban megvolt —, a kötelező, de inkább azt mondhatnám, automatikus tagság kérdése.
A harmadik ilyen téma a kormányzati szervek közigazgatási feladatainak átvétele, amiről az előbb is beszéltem.
A negyedik kérdés volt a törvényességi felügyeletet gyakorló személy, tehát azt milyen intézmény hajtsa végre. Ez különböző a különböző országokban, és ezen még feltehetően vitatkozhatunk.
Az ötödik ilyen a területi elv, amelyben általános volt az egyetértés.
A hatodik kérdés természetesen az átmeneti szabályok ügye, hiszen ez egy viszonylag hosszabb törvénykezési feladat, és maguk a választások egy hoszszabb átmenetet igényelnek.
És végül a tájékoztatás kérdése, amelyben a bizottság úgy foglalt állást, hogy minden körülmények között segíti az érdekképviseleteket a tájékoztatás létrehozásában. Az érdekképviseletek képviselői is megjelentek a gazdasági bizottság ülésén, és arról tájékoztattak bennünket egyértelműen, hogy a VII. fejezet, amely az érdek-képviseleti feladatokat szabályozza, az kifejezetten az érdekképviseletek kérésére került a tervezetbe, és éppen ennek megfelelően tudják támogatni a gazdasági kamarákra vonatkozó törvényt. Kifejtették azt is, hogy e törvénnyel az érdekképviseletek ügye csakis pozitív irányban mozdulhat előre, mert a megalkotandó törvény rendelkezései útján többletlehetőséggel bővül a gazdasági érdekérvényesítés.
Tisztelt Ház! Tájékoztatom továbbá a tisztelt Házat, hogy a gazdasági bizottság a törvényjavaslatot 16 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta, és ez egyhangú szavazást is jelentett. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
