ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeptember közepén 500 tonna mosószer-alapanyagnak álcázott veszélyes hulladékot hoztak be Németországból. A kecskeméti székhelyű Németh és Társa Kft. több alföldi helységben tárolta a nehézfémekkel szennyezett sósav- és egyéb savmaradványokat, amire csak véletlenül derült fény úgy, hogy Kecelen — ahol havi 75000 forintért végezték a bértárolást — kilyukadtak a bortartályok, és folyni kezdett a veszélyes szennyező anyag.
Kérdésem megfogalmazásakor még egyetlen gramm szennyezett sósav sem hagyta el az országot, mert, ahogyan az nálunk lenni szokott, ilyenkor nincs felelős gazdája és befogadója a küldeménynek, a bérbeadó pedig képtelen az anyagi konzekvenciák vállalására — tudniillik a tartályok kijavítása több millió forintba kerülne.
Ismét a közérdek érvényesítése a legnehezebb.
A tanulságok levonása, a jelenleginél hatékonyabb szabályozás, felelősebb érdekérvényesítés és öszszehangoltabb gyakorlati tevékenység az érintett tárcák, szervek, hatóságok között viszont elodázhatatlan. Az ökogyarmatosítás egyik formája, hogy a fejlett és gazdag ipari országok évente 200 millió tonna veszélyes hulladékot helyeznek el a harmadik világban, hazai tárolás, égetés és újrahasznosítás helyett. A melléktermékek ilyen exportja virágzó üzlet, a befogadó országokban pedig némely cégnek jól fizető kereskedelmi ág lehet. Ez megérintette hazánkat — mindkét lehetséges módon. Például úgy, hogy a keceli esethez hasonlóan, másfél éve Győrben rohad egy nagy tétel bajor kommunális hulladék, ám a hivatalos német hatóság nem kíván beavatkozni a magánjogi szerződésekbe.
Másfelől mi sem vagyunk különbek: évi 6 millió tonna megtermelt veszélyes hulladékunkból időnként megpróbálunk úgy továbbadni, hogy az visszajön — mint például nemrég Romániából a mosonmagyaróvári timföldgyár hulladékszállítmánya. És, bizony, Ukrajna is aggályait hangoztatja a területén át Oroszországba küldött elhasznált fűtőelemek miatt, melyeket a paksi atomerőmű ad fel.
Tisztelt miniszter úr! Miként kívánja megelőzni, határainkon megállítani a számunkra káros nemzetközi hulladékbizniszt?
Milyen intézkedéseket kíván tenni a környezetvédelmi felügyelők, a vám- és pénzügyőrök és a rendőrség kevésbé formális, annál inkább összehangolt és úgymond éberebb tevékenységéért?
Miért nem működik a koordináció a Népjóléti Minisztériummal és az alapanyagok meghatározott körének behozatalát engedélyező Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával?
Továbbá: miért nem sikerül jobban érvényt szerezni a veszélyes hulladékok nemzetközi forgalmát szabályozó 1989-es baseli egyezménynek, amelyet hazánk is aláírt?
Várom szíves válaszát, miniszter úr.
