ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azokban a napokban, amikor kérdésemet benyújtottam, nemkívánatos tömegjeleneteket és élénk piacgazdasági ellenvetéseket váltott ki a 15/1993. számú ipari és kereskedelmi miniszteri rendelet és a 26/1993. számú pénzügyminiszteri és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma minisztere együttes rendelete, amelyek együttesen bizonyos importáruk vámeljárását, belföldi forgalmazását a KERMI előzetes szakvéleménynek nevezett véleményéhez, engedélyéhez köti. A 15/1993-as IKM-rendelet röviden módosította azt a 2/1981-es belkereskedelmi miniszteri rendeletet, melynek értelmében a KERMI szakvéleményt ad egy új termékről annak minőségvizsgálata után, de a forgalomba hozatalról a gyártó cég dönt, tehát vagy figyelembe veszi a szakvéleményt, vagy nem. A KERMI csak akkor tilthatja meg a forgalmazást, ha a termék alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra, veszélyezteti a vásárlók életét, egészségét, vagy — régi terminológiával — úgy általában a közérdeket.
Az új rendelkezésekkel szemben mindenekelőtt az az elvi kifogás merül fel, hogy az állam beavatkozik a piacgazdaság folyamatába, ahol is a minőség a gyártók és az importőrök ügye és azt a kereslet-kínálat törvénye szabályozza, például úgy, hogy számít a kis fizetőképességű vásárlói rétegek olcsó áruk iránti igényére. Az államnak nyilván a fogyasztót kellene jobban védenie, utólag, és nem a minőséget mindenkor előre, mert ez — természetesen a veszélyeztetés említett kivételeitől eltekintve — piaci kategória.
Félő, hogy az úgynevezett szakvélemények — ideértve a szubjektív mérlegeléseket, az engedélyeket most meghatározó ajánlásokat is — a vámeljárásokkal összekapcsolva merev, forgalomlassító és -korlátozó sorompókat állítanak, ami ellentétes az EK kiterjedt gyakorlatával, a brüsszeli elvekkel és érvényes normákkal. A piaci automatizmusok helyébe nem léphet olyan kétes hatósági vélemény, melyet már itthon sem alkalmaznak, különben minden gyár kapuja előtt KERMI-ellenőrök posztolnának, és akkor sem engednének ki fuvart a gyárból, ha épp az olcsó áruk boltjába vinnék az árut, természetesen tájékoztatva mindenkit a valós minőségről.
Az új szabályozás megjelenése — szeptember 27-e — és hatálybalépése között mindössze három nap volt, ez kizárta az új engedélyek időbeni beszerzését, a KERMI felkészületlenül fogadta az importőrök rohamait, akiknek az áruja közben esetleg drágán várakozott a határon vagy valamely vámáruraktában, esetleg visszament a feladóhoz. Csak zárójelben jegyzem meg, előzőleg áprilisban az 5/1993-as IKM-rendelet 60 napot jelzett és nem hármat, nem szólt a vámkezeléssel történő furcsa összekapcsolásról, és jóval kevesebb áruféleségre vonatkozott, mint az új rendelet melléklete.
