SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az MDF vezérszónoka:
SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az MDF vezérszónoka:
SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az MDF vezérszónoka: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Afféle vezérszónoki fogás, hogy egy törvényjavaslatot annak jelentősége méltatásával kezdjünk. Így értékelődtek le a rendkívül jelentős, kiemelkedő figyelemre igényt tartó jelzős szerkezetek.
Ennek a törvénynek a jelentősége azonban tényleg rendkívüli, valahol ott helyezkedik el az Alkotmány utáni élbolyban. Kiderül ez a törvényjavaslat első mondatának a következők szerinti megjelenítéséből is:
"A Magyar Köztársaság rendőrségének feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. Mindkét tevékenység az állam mint szervezet alapvető kötelessége. Közbiztonság és belső rend nélkül nincs állam vagy csak nevében az. Közbiztonság és belső rend nélkül az anarchia lesz úrrá, veszélybe kerülnek a társadalom alkotmányos alappillérei, a gazdaság és egyéb emberi értékek, elvész az állampolgári biztonságérzet."
Minden demokratikus állam felhatalmazást kapott ezen értékek megvédésére, amely jelentős részben a rendőrség útján történik. A rendőrségi törvény tehát kifejezője annak a társadalmi akaratnak, amely felruházza a rendvédelmet a szükséges jogosultságokkal, egyben pedig kijelöli a rendőrség helyét az államszervezetben, és meghatározza a feltételeket, a garanciális korlátokat és a felelősséget.
Tisztelt Ház! A magyar rendőrség az elmúlt három évben olyan eredményeket mutatott fel, amelyek mellett nem lehet a ma szokásos lekicsinyléssel elmenni, esetleg elhallgatni. Kormánypártisággal aligha vádolható sajtótermékekben megjelent közvélemény-kutatási adatokból is egyértelműen kiviláglik, hogy a rendőrség lakossági megítélése javult, nagyobb a bizalom.
Annak ellenére így van ez, hogy külföldi szakintézetek becslése szerint is mintegy 6500 rendőr hiányzik az országból, pedig parlamenti áldással 1992-ben 3000, míg 1993-ban 500 fővel növekedett a rendőrség létszáma.
Nem kis mértékben a rendőrség munkájának is betudhatóan megállt a bűnözés növekedése. A kétségtelenül mutatkozó eredmények ellenére, a magyar lakosság a közbiztonság javítását tartja a legfontosabbnak, megelőzve például az életszínvonallal kapcsolatos feladatokat.
Az elkövetett bűncselekmények száma jelentős, így örülni nincs okunk, de azt sem árt elégszer hangsúlyozni, hogy mindezek ellenére európai összehasonlításban még mindig kedvező a kép. Például a sokak számára a jóléti társadalom irigyelt példaképéül szolgáló Németországban 1992-ben 10000 lakosra 796 bűncselekmény jutott, míg Magyarországon "csak" 433, valamennyivel több, mint a fele.
Azt már magam is meglepetéssel olvastam, hogy a magyar rendőrök eredményesebbek a bűnelkövetők felkutatásában, mint német kollégáik.
Tisztelt képviselőtársak! A lakosság a konfliktusokat megelőzni és megoldani kész, szolgáltató, határozottabban intézkedő, jól felkészült rendőrséget akar. Azt várja, hogy ehhez a jogi szabályozás is lehetőséget adjon, mert mindezek hiányában a cél csak hiú ábránd.
Ugyanakkor nem lehet olyan cél, amely a törvényes eszközök mellőzését megengedné. Az előzetes viták kapcsán, mint egy a szóba jöhetők között, voltak, akik az önkormányzati rendőrség modellje mellett tették le a voksot. Bizonyos körülmények között, meghatározott feltételek mellett ennek is megvan a létjogosultsága. De be kell látnunk, ma és ebben az országban számos figyelmet érdemlő vonása ellenére, másra van szükség, hogy a kitűzött céljainkat meg tudjuk valósítani.
A javaslat ezért egyértelműen az erős, centralizált és szigorúan hierarchizált rendőrség jogi kereteit teremti meg. Jellemző, hogy az egységes rendőrségi modell létrehozása még azokban az országokban is napirendre került, ahol vagy amelyekben hosszú ideig hagyományosan a decentralizált, önkormányzati irányítási elv érvényesült.
Az elmúlt egy-két évtized során valamennyi sikeres polgári demokratikus ország rendőrsége stratégiai irányváltást hajtott végre. A közrendet hatalmi eszközökkel vigyázó, az elkövetett bűncselekményeket csak regisztrálni képes rendészeti tevékenység helyébe az állampolgárok nyugalmát szolgáltatásként biztosító olyan rendőrség lépett, mely szakmai tevékenységének elsőrangú célja a megelőzés.
(10.00)
Így működni csak a lakossággal kiváló kapcsolatot tartó, az állampolgárok által támasztott és a bajba jutottaknak segítséget nyújtani kész rendőrség képes.
A törvényjavaslat, lényegében a hatályos jogi szabályozással összhangban, keretjellegűen állapítja meg a rendőség feladatát, szervezetét és jogállását. Így bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatköröket sorol fel. Külön meg kell azonban említeni, hogy több olyan kötelezettség is megfogalmazódik, amely eddig nem volt nevesítve.
A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja elfogadja, hogy a Kormány a belügyminiszter útján irányítja a rendőrség működését. Nem tartjuk indokoltnak sem a javaslatban egyébként pontosan behatárolt irányítási jogosultságok csökkentését, sem valamiféle rendőrminisztérium felállítását.
Az irányítási jogosultságok mibenléte mellett ugyancsak vita van az egyes pártok képviselői között a rendőrség és a települési önkormányzat viszonyának a kérdésében. A rendőrséggel szemben támasztott követelmények erős, szigorúan hierarchikus rendszerbe szervezett állományt követelnek meg a kinevezéseket és a felmentéseket is magába foglaló elemekkel. Ehhez párosul a rendőrség politikai csatározásoktól való függetlenítésének az igénye különösen a nagyobb településeken, és a rendőrkapitánysági székhelyek általában már ilyenek, ezzel ellentétes folyamatok veszélye sem zárható ki.
A fenti követelmények egyensúlyát az előzetes véleménykérés szolgálja a legjobban. Ez egyébként értelmezésünkben azt jelenti, mindent meg kell tenni, hogy a kinevezések, felmentések mindkét fél — rendőri szervek, önkormányzatok — megelégedésére történjenek. Egyébként is megítélésünk szerint legalább olyan fontos a két szerv kapcsolatában, hogy a rendőrkapitány, illetve a rendőrőrs vezetője felkérésre évente köteles beszámolni az illetékességi területén lévő képviselő-testületnek a település közbiztonsága érdekében végzett tevékenységéről, mint az említett kinevezési, felmentési jogosultságban való közreműködés.
A törvényjavaslat viszonylag részletesen tartalmazza a rendőrség működésének általános elveit és szabályait. Nem hinném, hogy el kellene hallgatnunk: egyesek szerint a rendőri állomány egy részéből hiányzik a gyors és határozott intézkedés képessége, míg mások szerint nem azokkal szemben lépnek fel így, akik erre nyilvánvalóan rászolgálnak.
A törvényjavaslat is leszögezi: a rendőr köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel.
A törvényjavaslat a ma is hatályos szabályozást alapul véve rendelkezik a rendőri intézkedésekről. Az erős rendőrség határozott, ehhez viszont az kell, hogy a végrehajtók egyértelműen ismerjék kötelességeiket és jogaikat, rendelkezzenek intézkedési készséggel, de tudják azt is, hogy a jogrendet maguk nem sérthetik meg következmények nélkül. A bizonytalan, a szükséges hatósági intézkedést kerülő rendőr alkalmatlan hivatásának betöltésére. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy a határozott és következetes fellépés igénye nem mehet a jogszerűség rovására, vagy hogy másképpen fogalmazzak: a cél nem szentesíti az eszközt. A kulturáltság a rendőri fellépés lényeges eleme, amelynek hiánya visszatetszést szül, nem járul hozzá a rendőrség és a lakosság további kapcsolatának javításához.
Amennyire igényli a társadalom a határozott rendőrt, annyira rossz szemmel nézi az önkényeskedőt, a hatáskörét túllépőt, a nem a jognak és az adott körülményeknek megfelelően intézkedőt.
A rendőri fellépések jogi szabályozása, különösen pedig a kényszerítőeszközök alkalmazási rendje, a titkos módszerek bevezetése feltételeinek normatív meghatározása jelentős lépés a jogbiztonság megteremtésében. A polgári demokráciák sem siettek ezeknek a rendőri módszereknek a jogi szabályozásával, és általában csak a hetvenes évek végétől léptek életbe a titkos felderítés eszközeit is törvényes mederbe terelő jogszabályok. Azt kell hogy mondjuk: a titkos információgyűjtés különböző módszereinek és feltételeinek a javaslatba foglalt szabályozása igen részletes, és megfelel azoknak a szigorú követelményeknek, amelyeket az emberi jogok alkalmazásában a nemzetközi normák fogalmaznak meg számunkra, akik ezzel is csatlakozni akarunk a demokratikus országok közösségéhez.
Ahogy az indokolás is tartalmazza, a titkos információszerzés emberi jogokat sérthet, ezért szabályozása gondos behatárolást és megfelelő garanciákat igényel.
Megítélésünk szerint ezt az elvárást a javaslat teljesíti. Ugyanakkor magáról a módszerről a rendőrség nem mondhat le, mert ez is egyik eszközévé kell hogy váljon a bűnözők elleni küzdelemnek. Az nem járható út ugyanis, hogy miközben a bűnelkövetők újabb és újabb eszközöket vetnek be, a rendőrség lehetőségeit ne tágítsuk. A külön engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés esetében kisebb a veszélye más jogok sérelmének, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy nagyobb érdek fűződik ezek engedély nélküli gyakorlásához, mint az esetleges jogsértések kiküszöböléséhez. Az alapvető állampolgári jogok sérelmét is eredményező — eredményezhető, hogy egész pontos legyek — titkos információgyűjtés külön engedélyhez kötött, mivel annak gyakorlása ügyészi vagy bírói jóváhagyást igényel.
A törvényjavaslat a nemzetközi szabályozásnak és a hazai előírásoknak megfelelően főként garanciális okok miatt igen részletesen szabályozza a rendőrség adatkezelését. E szabályok messzemenően tekintetbe veszik a személyiségi jogok védelmét.
Tisztelt képviselőtársaim! Közismert, hogy a rendőrségi törvény megalkotásához a jelen lévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges, önmagában a kormánypárti képviselők akarata nem elegendő az új törvény megszületéséhez. Bár vannak olyan kérdések, amelyeket ellenzékiek és kormánypártiak nem egyformán ítélnek meg, mi látunk esélyt a megegyezésre. Jó lenne, ha a honvédelmi törvény e tekintetben ragadós például szolgálna, mert választások ide, választások oda, a közvélemény pártállástól függetlenül elemi erővel igényli a közbiztonság, közrend javítását, amely elvárást jól szolgálná egy minél hamarabb megszületendő rendőrségi törvény.
Tisztelt képviselőtársak! Egyrészt hosszú beszédnek rövid a tartalma, másrészt, elnök úr is ismertette, elhangzott egy javaslat, mely szerint 15-20 percnél hosszabb a vezérszónoki hozzászólás se legyen, ezért én tisztelettel befejezem, megköszönve megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
