BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Igen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Parlament már több ízben foglalkozott a kisajátítással kapcsolatos nagyon régi, 1976-ban megalkotott törvényerejű rendelet módosításával. Az eddigiek során azonban más jogcímek miatt látta fontosnak módosítani. Elsősorban az Alkotmány és a korábbi megoldás összhangjának hiánya miatt volt szükséges az eddigi módosításokra sort keríteni.
A jelen előterjesztéssel érintett módosítások tárgya a már alkotmányosnak minősülő törvényerejű rendelet gyakorlati szempontok szerinti hozzáigazítása azoknak a nagy ívű, a tisztelt Parlament által elfogadott különböző ágazati törvényeken és koncessziós törvényen alapuló olyan beruházásoknak, amelyek elsősorban a kisajátítási törvény gyakorlatát fogják jelenteni az illetékes hatóságoknak. Anélkül, hogy részletezném a módosítás irányait, három területen látjuk szükségesnek a törvényerejű rendelet módosítását.
(16.10)
Ebből az első terület a kisajátítási eljárás megindításainak a feltétele, egyértelműsítése. Mint ismeretes, jelenleg egy szerződéskötési kötelezettség vagy ajánlattételi kötelezettség áll fenn a kisajátítást kérő terhére — ennek az ajánlattételi kötelezettségnek a kereteit, pontosabban az ajánlattételre vonatkozó eljárás meghiúsulását rögzíti egyértelműen a módosítás.
A második terület a kérelmek praktikus és egyébként garanciális szempontból nem kifogásolható együttes elbírálásának a lehetősége. Kérem, gondoljanak arra, hogy az ügyek zömében nyomvonalas kisajátítás esetén egy hatalmas területet, igen sok külön ingatlant és ezenfelül még egy-egy ingatlannak több-több tulajdonosát érinti az eljárás. Természetesen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a különböző alkotmányos szempontokra ugyan figyelemmel, de praktikusabb és gyorsabb eljárásban sikerüljön a beruházási cél és a kisajátítás amúgy kivételes jellegén alapuló és nyilván indokolt eljárás befejezése.
A harmadik módosítási irány pedig az ügyek szintén minél gyorsabb elbírálását célzó soron kívüli eljárásra vonatkozó rendelkezés — a törvénynek ez az új előírása — lenne. És természetesen ezt célozza az az előírás is, amelyet ebben a módosításban javasolunk, hogy a bíróságok az ilyenkor meginduló határozattal szembeni felülvizsgálati per kapcsán a jogalap tekintetében közbenső ítélettel minél gyorsabban döntsenek, hiszen az esetek zömében — gyakorló jogászok tudják ezt — az összegszerűségre vonatkozó viták eldöntése nagy és terjedelmes, időigényes szakértői eljárásokat igényel, ugyanakkor a jogalap szempontjából a birtokbahelyezés és a kisajátítás tényleges megtörténte szempontjából a bíróság közbenső ítélete megfelelő garanciát fog jelenteni.
Mindezek a legfontosabb módosítási irányok, amelyek a törvényerejű rendelet jelenlegi formáját érintenék. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a lefolytatandó vita alapján szíveskedjék elfogadni a javasolt módon a törvényjavaslatot, egyúttal természetesen jelzést adva a Parlament részéről ahhoz is, hogy a közeljövőben az ország infrastruktúráját évtizedekre meghatározó nyomvonalas építkezések — beleértve természetesen a világkiállításra vonatkozó beruházásokat is — minél gyorsabban, természetesen megfelelő törvényes háttérrel, lebonyolódhassanak. Köszönöm a figyelmüket, és kérem a javaslat elfogadását. (Taps.)
