GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Az eddig folyt vitához kapcsolódó, de mégis más jellegű előterjesztésről kell egy néhány szót szólnom.
Bizottsági üléseken önök már találkoztak ezzel a törvényjavaslattal, amely az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló, tavalyi, LXXXIII. számú törvény módosítására irányul.
Röviden arról van szó, hogy a területfejlesztési alap egy része, amely agrártámogatást szolgál — egy másfél milliárd forintos összeg — mobilizálható legyen a nap eddigi menetében vitatott országgyűlési határozat meghozatala előtt. Az agrár érdekképviseletek a Kormánnyal folytatott tárgyalásaik során — föltárva a mezőgazdaság nehéz helyzetét — kérték azt, hogy ezt a támogatást minél előbb mozdítsuk meg, ez az összeg minél előbb kifizethető legyen.
A Kormány akceptálta ezt a kérést, de a jogi helyzet áttekintése után azt kellett megállapítania, hogy törvénymódosítás nélkül ez nem megy. Tehát itt a támogatásoknak egy ilyen mezőgazdasági célú iránya mobilizálandó minél előbb az agrár érdekképviseletekkel kötött egyezség szerint.
Az Országgyűlés által meghatározott településekben vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak ennek alapján azok a gazdálkodók, akiknek 17 aranykorona átlagérték alatti termőföldjük van. Ez az országban összesen körülbelül 1,1 milliárd hektárnyi terület. A pályázat fő feltétele természetesen maga a föld megművelése. Tehát normatív alapon felépített pályázati összeg gyepművelés esetén körülbelül harmada a más ágazatokban elérhető támogatáshoz képest.
(17.40)
Mind a magán-, mind pedig a jogi személyek pályázhatnak, a helyi önkormányzathoz, illetőleg közvetlenül a megyei földművelésügyi hivatalokhoz nyújtva be a pályázatot.
Ez a szisztéma úgy értékelendő, mint a munkahelyteremtés egyik eszköze. Nyilvánvaló, hogy csak helyileg és korlátozottan alkalmazható, azért is, mert a költségvetés forrásai nem végtelenek, azért is, mert ez beavatkozást jelent végül is a piaci gazdasági életbe, de az ilyen jellegű állami beavatkozás válságos helyzetű térségekben nem maradhat el.
Tisztelt képviselőtársaim! Sajnálatos módon elcsúszott a határozathozatal a területfejlesztés támogatási irányelveiről, de a területfejlesztési alap működése a megkötött szerződések folyamatos érvényesítésével nem állt meg. Ugyanakkor viszont sajnálatos módon új pályázatokat ez a rendszer nem tudott befogadni.
Különösen kedvezőtlen ez a helyzet a szezonális alapon működő mezőgazdaságban. A jelenlegi törvénymódosításnak az a célja, hogy ennek a támogatásnak az igénybevételére igen hamar lehetőség nyíljék, s ne kelljen megvárni vele a területfejlesztési alapról szóló határozat jóváhagyását.
A végrehajtási utasítás kidolgozása ebben a szellemben már megkezdődött, és a törvény szerint említett, a céltámogatási kiegészítő keretre vonatkozó településlista termőföld-aranykoronaérték szerinti felülvizsgálata megtörtént, tehát a támogatásra szoruló kör meghatározása a Földművelésügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttes előterjesztésében — az országgyűlési törvénymódosítás elfogadása után — azonnal a Kormány elé kerül, és remélhetőleg egy szám különbséggel a Magyar Közlönyben, az itteni törvénymódosítás megjelenése után azonnal közzétehető.
Az 59/1993-as kormányrendelet, tehát az, amelyik a céltámogatási kiegészítő keretből támogatásban részesíthető települések listáját is tartalmazza mellékletként, az nem '93-as adatokon alapszik, hanem a '92-es decemberi adatokon. Tehát az a törvénymódosító javaslat, amelyet itt néhány perccel ezelőtt láthattam Pelcsinszki Boleszláv részéről, az tulajdonképpen tárgyi tévedésen alapul. Tehát az, hogy mi itt úgy hivatkozunk erre, hogy ez egy '92-es lista, ez a statisztikai adatok lezárását tekintve valós, de, mondjuk, jogilag valóban egy '93-ban megjelent jogszabályon alapul, a céltámogatási kiegészítő kerethez, illetőleg ehhez a törvénymódosításhoz és a területfejlesztési alap agrártámogatási, a földalapú támogatási részéhez kapcsolódó lista is.
Néhány szót a pályázatról, a pályázati rendszerről. A támogatás célja az, hogy a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott, illetőleg munkanélküliséggel jelentősen sújtott településeken, térségekben, ahol a településhez tartozó szántóterület átlagos aranykorona-értéke nem haladja meg a 17 arany- korona/hektár értéket, segítse elő a mezőgazdasági földhasznosítást.
A támogatásra pályázhatnak mindazok a belföldi és külföldi magánszemélyek, belföldi és külföldi jogi és nem jogi személyiségű gazdálkodószervezetek, akik vagy amelyek az előzőekben meghatározott településeken, külterületi, szántó-, kert-, gyümölcsös-, szőlő- és gyepművelési ágba tartozó területeken mezőgazdasági termelést folytatnak. Ezek a mezőgazdasági földhasznosítók lehetnek tulajdonosok, bérlők vagy engedéllyel rendelkező ingyenes földhasználók.
A támogatásban részesítendő települések jegyzékét a pályázati felhívás fogja tartalmazni. A támogatás mértéke szántó, kert, gyümölcsös és szőlő esetén körülbelül a gyepműveléshez kötődő támogatás háromszorosa lesz. Tehát ez azt jelenti, hogy a tavalyi 1900 Ft/hektáros támogatás az idén csökkenni fog, a rét- és legelőgazdálkodás esetén pedig várhatóan nőni fog.
A támogatás elnyerésének feltétele az, hogy a pályázatban szereplő területen a pályázó mezőgazdasági termelést folytasson, és a földhasználó az 1987. évi I. törvényben meghatározott talajvédelmi és növényvédelmi előírásoknak megfelelően művelje a területet. Természetesen kivétel az ugar.
A támogatás elnyerésének további feltétele, hogy a támogatásban részesített terület az adott év május végén a támogatást igénylő művelésében, illetőleg használatában legyen. A terület hasznosítását, illetve művelését a jogi személyiségű pályázók esetében az illetékes megyei földművelésügyi hivatalok, magángazdák esetében pedig a helyi önkormányzatok ellenőrzik.
A pályázóknak egy adatlapot kell kitölteniük, és a támogatás elnyerésére a pályázati felhívás megjelenését követően folyamatosan lehet pályázni, azonban legkésőbb október 31-éig.
A pályázati feltételek ismertetését az egyes bizottsági üléseken kérték. A lényeget tehát ismertettem önökkel, ez a területfejlesztési alap mezőgazdasági célú része. A mezőgazdaság nehéz helyzetére, az aszálykárokra és a nehéz likviditási helyzetre tekintettel azt kérem, hogy az Országgyűlés minél hamarabb fogadja el ezt az egyszerű törvénymódosító javaslatot, amely a területfejlesztési alap működését csak ideiglenesen változtatja meg ebben az évben a mezőgazdasági célú részre vonatkozóan, és lehetővé teszi azt, hogy ezt a másfél milliárd forint összegű keretet gyorsan kifizethessük. Megelőzve így a jelenleg folyamatban lévő, a gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott térségek lehatárolását, a területfejlesztési támogatás irányelveit meghatározó és 1090-es számon benyújtott országgyűlési határozati javaslat elfogadását megelőzően. Ha ezt nem tennénk, akkor csak a határozati javaslat elfogadását követően lenne lehetséges ennek az összegnek a mobilizálása. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
