SZÁJER JÓZSEF, DR.(FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR.(FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR.(FIDESZ) Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ezekből a sorokból a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma túl sok dicséretet nem szokott hallani, és ezzel ellentétben most teljes őszinteséggel szeretnék gratulálni a miniszter úrnak és az általa vezetett minisztériumnak ennek a szabadkereskedelmi övezetet kialakító szerződésnek az aláírásához. Kiegészítve azzal, hogy mind az EFTA, mind pedig az Európai Közösségekkel megkötött, szintén szabadkereskedelmi elemeket is tartalmazó szerződés is a minisztérium dolgozóinak és komoly munkájának eredményeképpen jött létre, és ezért mindenképpen elismerés illeti.
Úgy gondolom, hogy a magyar külgazdasági mozgástérnek jelentős bővítése ment végbe az elmúlt félévben aláírt és itt az Országgyűlésben ratifikált dokumentumok életbelépésével.
A szabadkereskedelmi övezet kialakulása a visegrádi országok között helyreállíthatja és felerősítheti a néhány éve megszűnt, megszakadt tradicionális közép-európai kereskedelmi kapcsolatokat. Ugyanakkor az intenzív gazdasági együttműködés hozzájárulhat a politikai feszültségeknek az enyhítéséhez, amelyek ma mind multilaterális, mind pedig bilaterális téren semmiképpen sem elhanyagolhatóak.
A FIDESZ koncepciója szerint a gazdasági kapcsolatok nagyon jelentős szerepet játszanak abban, hogy a térségben élő népek egymással békében és megértésben, feszültségek nélkül tudjanak élni, igazából ez az egyetlen gyógyír azokra a jelenleg megoldhatatlannak tűnő problémákra, amelyek előttünk tornyosulnak: kisebbségi feszültségek és más természetű ellenségeskedések a nacionalizmusoktól és gyűlölettől terhelt régióban.
Magyarország, Közép-Európa mihamarabbi EK-integrációját segíti az egymással kialakított stabil viszony és a jól működő szabadkereskedelem. A mi álláspontunk szerint nagyon fontos, hogy a környező országokkal az európai közösségi csatlakozást nem hátráltató, de mindenképpen az együttműködést segítő kapcsolatok jöjjenek létre. Külföldi tárgyalásaink során — legyen ez akár parlamenti vagy pártminőségben — mindenhol az Európai Közösségekben azt vetik fel, hogy az Európai Közösséghez való csatlakozásnak mindenképpen egy mintája az, hogy mi a saját, környező országbeli partnereinkkel miképpen tudunk együttműködni.
Erre a szabadkereskedelmi egyezménynek a megkötése kiváló példa. Tulajdonképpen adu is, hiszen ezekben a vitákban nagyon gyakran vádként jelenik meg velünk szemben az, hogy nem tudunk kijönni, és nem tudunk együttműködni — és ez nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem Csehországra, Szlovákiára és Lengyelországra is — a szomszédainkkal.
(17.10)
Mindenképpen ellenkező példaként felhozható, és én minden képviselőtársamnak, aki nemzetközi tárgyalásokon vesz részt, ajánlom, hogy ezt a szerződést propagálja, hiszen az értéke mindenképpen nagy jelentőségű.
Az ország integrációját szolgáló szabadkereskedelmi hálónak ez a harmadik eleme az EK-szerződés és az EFTA-ban kötött szabadkereskedelmi megállapodás mellett.
Az azonos jellegű származási szabályok megállapításával, az azonos monopóliumellenes állami segélyre vonatkozó és a tisztességes verseny szabályait megalapozó rendelkezések segítségével hozzásegíthet ezen szerződések optimális kihasználásához. Ugyanakkor, bár tényleg nagyon pozitívan nyilatkoztam a szerződésről, nem is szabad túlértékelni a súlyát sem. Kereskedelmünknek jelenleg csak kis részét érinti az ezekkel az országokkal való kapcsolat. Kereskedelmünk fő iránya továbbra is az Európai Közösségek és nyugat-európai piacok maradnak. Ez történelmileg már nagyon régóta érvényesülő tendencia — néhány évtizedes kihagyással.
A hangsúlyok és preferenciák ilyen sorrendjének a fenntartása, úgy gondolom, hogy helyes, a keleti szabadkereskedelemnek azonban legalább egyenlő feltételeket teremt a nyugati piacokra bejutni képtelen áruk számára, és bizonyos értelemben kiegészítő jellegű piacot nyit számunkra.
Sérülékeny politikai kapcsolataink a visegrádi és más kelet-közép-európai országokkal ilyen akciók hiányában veszélyeztethetik és gyengíthetik a gazdasági kapcsolatokat is.
A FIDESZ az ország fő külpolitikai és külgazdasági célkitűzésének az Európai Közösségekbe való integrációt tekinti. Ennek egyik fontos kiegészítő eleme a közép-európai kapcsolatok erősítése, bizonyos szempontból e szabadkereskedelmi övezet által megkövetelt versenyeztetés, áruk, befektetések terén egyaránt felkészíti az országot a majdani, sokkal keményebb feltételeknek történő megfelelésre, azaz az Európai Unióban való teljes jogú részvételre.
A FIDESZ megfontolandónak tartja a szerződés jövőbeli kiterjesztését más közép-kelet-európai országokra is. A Debrecenben tartott kongresszusunk határozataiban nevesítettük is Szlovéniát, és Klaus miniszterelnök úr már járt is Szlovéniában, és ígéretet is tett arra, hogy esetleg lehetősége volna ennek az országnak ebbe a szabadkereskedelmi övezetbe belépni. Ugyanakkor ennek az is megalapozója, hogy a régió fejlődése nem egyenletes. Várható, hogy egyes, ma még lemaradott országok hamarosan a közép-európai fejlődés élvonalába tartoznak, míg mások lemaradnak. Ezért különös figyelemmel az EFTA szabadkereskedelem és az EK-integráció összefüggéseire, kívánatos a nyitottság megtartása és a régió legdinamikusabban fejlődő államainak az integrálása egy nem centralizált, hanem szabadkereskedelmi horizontális szervezet mentén.
A FIDESZ tehát támogatja a szerződés ratifikálását, ennek minél teljesebb gyakorlati megvalósítását, valamint a tárgyalások továbbfolytatását az átmeneti időszak lerövidítésére és a teljes szabadkereskedelem belátható időn belül történő megvalósítására.
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az így kialakuló szabadkereskedelmi övezet EK-konform szabályozókat és standardokat alakítson ki, hogy intézményei és eljárásai megfeleljenek az Európai Közösségek, valamint az európai gazdasági térség által alkalmazottaknak, mert a CEFTA csak így válik a majdani EK-integrációnkat is előmozdító szerződéssé.
A felszólalásom célja az volt, hogy általában ilyen nemzetközi szerződéseknél külön hozzászólások nem szoktak lenni, azonban fontosnak tartottam, hogy ebben a kérdésben — mivel ez nemcsak külgazdasági jelentőségű kérdés, hanem külpolitikai jelentőségű is — mindenképpen elmondjuk az általunk vallott elveket.
Szeretném megismételni azt, hogy a jelenlegi viharok közepette ebben a régióban igazából az egyetlen gyógyírt a gazdasági kapcsolatoknak az akadálytalan és minél könnyebb áramlása segíti. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
