JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:

Teljes szövegű keresés

JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Pesti Ferenc képviselőtársam! A magyar önkormányzati rendszert 1990-ben vezettük be egy önkormányzati reform keretében, és ennek a reformnak az egyik része volt a gazdálkodás, illetőleg az önkormányzati fejlesztési pénzeszközök finanszírozásának egy új rendszerére való átállás. Ezt a rendszert szolgálja az úgynevezett címzett és céltámogatások rendszere, amelyet tulajdonképpen az 1991-es költségvetési évben vezettünk be először. Meg kell mondanom önöknek, bár ennek a rendszernek az alapjait az önkormányzati törvény kijelölte és a fontosabb mutatóit meghatározta, azonban bizonyos tekintetben kísérleti jellegű volt ez a támogatási szisztéma, és nagyon sok apró részletét kellett finomítani még.
Tulajdonképpen ezeket a finomításokat végezték el azok a jogszabályok, amelyeket Pesti képviselőtársam is idézett, az 1992. évi LXXXIX. törvény, illetőleg az ennek végrehajtására vonatkozó 46/1993. számú kormányrendelet. Ezen jogszabályok eredményeként azt mondhatjuk, hogy ma egy viszonylag olajozott, zökkenőmentes és tulajdonképpen a pályáztatás, a pályázatbenyújtás és az odaítélés feltételeinek minden lényeges elemét jogilag megfelelően kimunkált szabályrendszer alkotja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egész rendszer további finomításokra és tökéletesítésekre még ne szorulna vagy szorulhatna a későbbiek során.
Ennek alapján azt is mondhatom, hogy az 1993-as év még mindig az átmenet évének tekinthető ennek a címzett és céltámogatási rendszernek a szempontjából. Mindennek ellenére azonban az önkormányzatok, amelyek április 23-áig kellett, hogy benyújtsák pályázataikat, a pályázatukkal kapcsolatos kiegészítéseiket és módosításaikat június 10-ig tehették meg. A nagyszámú, több mint 2000 darab igénybejelentés ellenére az ez évi új céltámogatási igényekről a támogatásra jogosultságot ismertető közlemény a Magyar Közlöny augusztus 31-ei, 119. számában már megjelent, s ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlathoz képest az átfutási idő nagyon drasztikusan, számottevően lerövidült. És én azt gondolom, annak ellenére, hogy, sajnos, ismét csúszik a Ház a címzett támogatási igények megtárgyalásával és odaítélésével, még mindig egy viszonylag elfogadható, féléves intervallumon belül a pályázati határidők lejárásához képest megszületik majd a pozitív döntés — vagy az elutasítás.
Pesti Ferenc képviselő úr az egészségügyi gép-műszerbeszerzésekkel kapcsolatban jelezte, hogy a támogatási rendszer nem számol az igénybejelentés és a támogatás nyújtása közötti időszak inflációs hatásaival. Meg kell mondanom, képviselő úr, hogy bizonyos tekintetben osztom az ön aggodalmát, nem alaptalan ez a feltevése képviselő úrnak. Valójában azonban a támogatási rendszer átfogó szabályozásának eredményeként valamennyi önkormányzat előtt ismertté vált, hogy az igénybejelentés és a támogatás között van egy legalább féléves intervallum, következésképp ezzel a féléves intervallummal kalkulálhatnak, számolhatnak az önkormányzataink, ami azt jelenti, hogy abban az esetben, ha megfelelően készítik elő a pályázatukat, akkor már eleve úgy kérnek árajánlatot a számításba jövő cégektől, hogy bekalkulálják a fél év inflációs hatásait vagy a forintleértékelésből származó negatív következményeket is. Tehát ilyen módon, megfelelő szakmai előrelátás mellett azt gondolom, hogy ezek a típusú problémák a rendszerből kiküszöbölhetők már az önkormányzatok szintjén.
Ami a saját forrás felhasználásának a lehetőségeit illeti, a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az önkormányzatok saját forrásból az adott évi kormányközlemény megjelenését megelőzően kivitelezői számlát egyenlítsenek ki. Amennyiben ez lehetséges volna, akkor tulajdonképpen a támogatási rendszer mintegy utólag finanszírozna már megvalósult önkormányzati beruházásokat vagy gépműszerbeszerzéseket, és ez roppant szerencsétlen volna, az egész rendszer lényegét ingatná meg, én azt gondolom. A céltámogatás ugyanis csak akkor vehető igénybe — a számlán igazolt teljesítésnek megfelelően —, ha az önkormányzat a pályázati feltételeknek megfelel, és erről megszületik a megfelelő döntés. A közlemény megjelenéséig kifizetett számlákra visszamenőlegesen a támogatás tehát nem illeti meg az önkormányzatot.
Képviselő úr problémának tartja azt, hogy a céltámogatási rendszer nem tudja kezelni azt az esetet, ha a támogatási igény benyújtását követően megváltozik az önkormányzat szándéka a beszerezni kívánt egészségügyi műszert illetően, például azért, mert elromlik, cserére szorul, ezáltal sürgőssé válik valamely más műszer beszerzése. (Az elnök csengetéssel figyelmeztet az idő leteltére.) Elnök úr, rövidítem a mondandómat, rögtön be fogom fejezni.
Kétségtelen, hogy a céltámogatási rendszer működése nem teszi ezt lehetővé — tehát ebben is igaza van képviselő úrnak —, azonban meg kell mondanom azt, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás felelőssége szempontjából ez nem is volna megengedhető. Tehát hogyha menet közben állandó változtatásokra biztosítanánk lehetőséget, akkor az eredetileg a pályázatokban megjelölt célok állandóan változnának, az Országgyűlés nem tudná, hogy mire ítéli oda az illető összeget. Tehát akkor, amikor a kormányzat a listát összeállítja a pályázó és a támogatni kívánt önkormányzatokról, akkor a meghatározott célra tartja támogatandónak az önkormányzatot. Abban az esetben, ha e tekintetben változás következik be, akkor a Parlament tulajdonképp nem tudja, hogy mit finanszíroz. Ez a problémám ezzel a felvetéssel kapcsolatban.
Meg kell jegyeznem, képviselő úr, azt gondolom, hogy ennek a támogatási rendszernek az egészségügyi intézményekben létesült gép- és műszerpark technológiai korszerűsítése a célja. (Az elnök csenget.) ., nem pedig adott esetben a meghibásodások kijavítása. (Az elnök csenget.) Azt gondolom, hogy az intézményfenntartónak, az önkormányzatnak, illetőleg magának az intézménynek a kötelessége az, hogy ilyen meghibásodások esetére a hibák kiküszöbölése vagy új gépek beszerzése érdekében megfelelő tartalékot képezzen. (Az elnök folyamatosan csenget.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem